Klasszikus

Bejrúttól Hollywoodig

2009.07.26. 00:34
Ajánlom
Budapesten járt a libanoni születésű Oscar-díjas filmzeneszerző, Gabriel Yared, aki hamarosan Bejrútban fogja vezényelni a MÁV Szimfonikus Zenekart. Olyan filmek zenéi fémjelzik nevét, mint Az angol beteg, Az angyalok városa, vagy a Betty Blue. A bejrúti koncerten saját műveit dirigálja, a próbák azonban Budapesten zajlottak.

- Mi ihlette arra, hogy filmzenét írjon?

- Autodidakta módon kezdtem el foglalkozni a zenével és a zeneszerzéssel is. Már fiatalon ki voltam éhezve mindenféle muzsikára, legyen az klasszikus, modern vagy könnyűzene, Bachtól Bartókon keresztül a Beatlesig minden érdekelt. Rengeteget tanultam, foglalkoztam mindenféle stílussal és korszakkal, sohasem fogalmazódott meg bennem igazából olyan gondolat, hogy kifejezetten csak filmzenéket szeretnék írni. Vallásosnak ugyan nem tartom magam, de úgy érzem, az inspiráció valahonnan felülről érkezik, a lényeg, hogy az embernek legyen meg hozzá a megfelelő antennája. Zeneszerzőnek tartom magam, aki filmzenéket is ír, és nem filmzeneszerzőnek. Egyéb műveket is komponálok, főképp baletteket, de igazából nem a műfaj a lényeg, hanem a zene maga. Ugyanúgy saját magamat írom bele azokba a darabokba is, amelyeket filmekhez írok és azokba is, amelyeket a koncertpódiumra vagy a színpadra szánok.

- Prokofjevről tudjuk, hogy rengeteget tárgyalt Eizensteinnel A jégmezők lovagja és a Rettegett Iván kapcsán. Szinte jelenetről jelenetre nézték végig a filmeket, s Prokofjev másnapra megírta az adott részhez kapcsolódó zenét. Ön hogyan komponálja a filmzenéit?

- Az én módszerem sokkal másabb: még a forgatás előtt ülök le a rendezővel beszélgetni az adott film hangulatáról, lelki világáról, s ezek az első benyomások adják a kezdőlökést a komponáláshoz. Nem a látott képek befolyásolnak, nem az egyes filmkockákhoz írok zenét, inkább azok a képek irányítják munkámat, amelyek a hallottak alapján a lelki szemeim előtt jelennek meg. Először csak felvázolom a művet, majd kidolgozom a dallamokat, az ellenpontot, kitöltögetem a lyukakat. Mire elkészül a film, addigra már a zene is készen van.

- A libanoni koncerten zongorán fog közreműködni. Csak a saját darabjait játssza vagy zongoristaként is fellép?

- Nem vagyok jó pianista, nem szoktam kiállni a pódiumra sem Liszt-etűdökkel, sem Bartók-zongoraversenyekkel. Inkább "olvasom" a zenét, rengeteget blattolok, Bachtól Ligetiig bármit, ami a kezem ügyébe akad és felkelti az érdeklődésem. Liszt és Chopin idejében ez a két tevékenység még teljesen összeforrt egymással, egyszerre voltak kiváló zongoraművészek és zeneszerzők, az én esetemben ez nincs teljesen így, de elengedhetetlennek tartom a zongorázást, hiszen így jutok igazán fizikai kapcsolatba a zenémmel. Stravinsky is azt nyilatkozta egy helyen, hogy miután megírt valamit, fontos volt számára, hogy azonnal a billentyűkhöz nyúljon, hogy találkozzon a zenei matériával, fizikai élménye legyen. Így vagyok ezzel én is.

- Milyen a jó filmzene?

- Lényeges, hogy harmonizáljon a filmmel, kell, hogy megtörténjék az ozmózis. Nem a képkockákkal, hanem film „lelkével" kell összhangban lennie. A zenének át kell adnia a film drámaiságát, hangvételét, s ami különösen fontos, hogy tiszta zeneként, a film nélkül is megállja a helyét. Nélkülözhetetlen a megfelelő zenei struktúra, a kidolgozott ellenpont, gondosan figyelni kell minden apró részletre.

- Először jár Magyarországon? Mik a benyomásai?

- Tizenhat évesen már jártam itt egyszer egy francia kórussal, de már nem emlékszem sok mindenre. Sajnos, túl sokat most sem tudtam meg sem az országról, sem az itt élő emberekről, mivel egész nap csak próbáltunk. Azonban nagyon vonz a magyar kultúra, nagyon szeretem Bartókot és a magyar népzenét. Nem tudom megmagyarázni, hogy pontosan miért, de valahogyan az emberek is rendkívül szimpatikusak. Szeretném jobban megismerni az országot, nem csak a „töltött káposztát" (ezt magyarul mondta - a szerző).

- Fogjuk esetleg Önt látni-hallani koncerten hazánkban?

- Most még nincs megszervezve semmi, de nagyon szívesen fellépnék a magyar közönség előtt is, és nem csak a saját filmzenéimmel.

- Talán a legismertebb műve nálunk Almásy László története és Sebestyén Márta hangja miatt Az angol beteghez komponált zenéje. Ezt tartja a legsikerültebb alkotásának?

- Szeretem Az angol beteget, szerintem jól sikerült, de önmagában nem a legjobb, amit valaha írtam. Amire a legbüszkébb vagyok az a Camille Claudel. Az egész „soundtrack"-et vonós zenekarra komponáltam és úgy érzem, igazán beleadtam szívem-lelkem.

- Mesélne néhány szót a MÁV Szimfonikus Zenekarral tartandó libanoni koncertjükről?

- Rendkívüli élmény számomra ezzel a zenekarral dolgozni, mivel nagyon kooperatívak. Tisztelem bennük, hogy van lelke ennek az együttesnek, megvan bennük a csapatszellem, amit még más zenekarnál nem igazán tapasztaltam. A legtöbb helyen azt látom, hogy mindenki csak külön-külön jó zenész, de közös munkára szinte alkalmatlanok, jó tapasztalni, hogy ez nincs mindenütt így. Ez a koncert azért is lesz még különleges számomra, mivel - bár furcsán hangzik -, de életemben először fogok fellépni szülőhazámban. Tizenhét éves koromig éltem ott, aztán Franciaországba kerültem, ahol jelenleg is élek. A MÁV Szimfonikus Zenekarral kétórás koncertet fogunk adni főképp a filmzenéimből, többek között Az angol betegből és Az angyalok városából is lesznek részletek, valamint balettjeimből is lesz egy kis ízelítő.

- Megtudhatunk valamit a jövőbeli terveiről, születendő kompozícióiról?

- Egy barátom éppen librettót ír Kahlil Gibran A próféta című művéből, amiből operát szeretnék komponálni. Persze nagyon szeretnék sokat koncertezni, turnézni a világban, de hogy mi vár még rám, csak a jó Isten tudja.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Improvizáció, ütősök és ősbemutatók az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál zárókoncertjein

Végéhez közeledik az év elejének izgalmas kortárs zenei programsorozata, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál, ám február elején még a tőlük megszokottan sokszínű koncertekkel várják a közönséget.
Klasszikus ajánló

Korcsolán Orsolya modern és kortárs műveket játszik a Zeneakadémián

A ragyogó külföldi sikereket elérő hegedűművész Eötvös Péter, Richard Strauss és Kurt Weill műveiből ad hangversenyt, amely egyben doktori képzésének zárókoncertje is lesz.
Klasszikus ajánló

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.
Klasszikus interjú

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Schubert-sorozattal indítja az évet a Concerto Budapest

A Hallgassunk Schubertet! tematikus nap január 28-án a schuberti életmű változatos műfaji kínálatával és sztárvendégekkel várja közönségét három koncertre a Zeneakadémiára.