Klasszikus

Benyomások

2003.10.07. 00:00
Ajánlom
Az első benyomás mindig a borító egy új lemez esetében. Ami most éppen nem valami kedvező. Szép, szép a fénykép, üres széksorok előtt négy üres szék, ha valami rejtélyesre vagy virtuálisra gondolt a tervező, hát jól kitalálta, A fúga művészeténél rejtélyesebb darab úgy sincs, a lemezhallgatóknál virtuálisabb közönséget is nehéz elképzelni, sok-sok (vagy éppen kevés) ember ül a világban szerte a lemezjátszó előtt, és tudtukon kívül ugyanazt teszik: azt a művét hallgatják Bachnak, amelyikről pontosan nem lehet tudni, milyen hangszerre íródott, de azt pontosan lehet tudni, hogy nem vonósnégyesre.

Egyrészt azért, mert akkor a vonósnégyes mint hangszer-összeállítás nem volt föltalálva, másrészt azért, mert a szólamok olyanok, hogy időnként meghaladják a rendelkezésre álló hangterjedelmet, a hegedűsnek brácsát kell ragadnia. Ehhez képest most kik játszanak? Az Emerson vonósnégyes.

Tehát, még mindig az első benyomásnál maradva, négy szék a széksorok előtt, illetve, dehogyis, a széksorok mögött, pedig ennyire már nem lehetünk virtuálisak, hogy a zenészeknek háttal akarjuk hallgatni a zenét. Arról az apróságról nem is beszélve, hogy az Emerson vonósnégyes tagjai állva szoktak játszani – leszámítva természetesen a csellistát.

Az első tanulság a lemez kapcsán az, hogy ne ítélj korán, vagy a látszat csal, vagy bármelyik egyéb népies-naiv csacskaság. Mert ez egy gyönyörű felvétel. Tiszta, friss, eleven, akár gyógyító, de mindenképpen nyugtató hatású. Szóval, ne tessék zokogni a kultúra pusztulása fölött, amíg ilyen vonósnégyes van, mint amilyet ez a négy amerikai alkotott. Eleve tudni kell hozzá, hogy ez egy igen régi társaság, huszonhét évvel ezelőtt alapították, és a nagy múlt dacára a tagok szeretik egymást. Nem gyakori jelenség, mert arra sokkal több példát lehet mondani, hogy egy akár sikeres vonósnégyesben a tagok meggyűlölik vagy megunják egymást, de olyan mélységig, hogy turnén inkább különböző szállodákban alszanak, csak ne kelljen a másik arcát nézni már reggeli közben is. Nekem abban a szerencsében volt részem, hogy együtt vacsorázhattam Emersonékkal, úgyhogy tapasztalatból tudom: ők tényleg jóban vannak. Négy különböző karakter, de nagyon értelmes, szórakoztató ember, akik együtt ideális vonósnégyest alkotnak, mert nem túl magas és nem is túl alacsony a zsenisűrűség a csapatban. Kettő-kettőre tippelem az arányt, két nagyon jó muzsikus és két fenomenális. Nem tudnak belesüppedni a középszerbe, nem tudnak érdektelenek maradni, viszont nem lobognak túl nagy, de gyorsan kihunyó lánggal. Nem akkora a különbség a muzsikusok között, hogy az zavaró lehessen, de valahogy mindig érezni a józanságot a csapatban, nekünk szól a zene, nem az angyaloknak hegedülnek.

Talán sokat mond róluk, ha elmesélem, hogy a kvartett két hegedűse fölváltva játssza az első és a második hegedű szólamát. A két hegedűsnél különbözőbb jellemet kitalálni sem lehet: Eugene Drucker sovány, magába mélyedő, visszahúzódó, elvarázsolt zenész, Philip Setzer százkilós, életvidám, akinek a nevetésétől megrezzenek a poharak, és akinek a sonkakezét látva az ember mindenféle foglalkozásra gyanakszik a hentes-mészárostól a biztonsági őrig, de valahogy a hegedűművész nincs benne a pakliban. És biztosan van olyan hallgató, aki megmondja hallás alapján, hogy a kettő közül most éppen melyik áll az első és melyik a második pultnál, de sajnos én nem tartozom közéjük. (A kísérőfüzet szerint egyébként itt többnyire Setzer az első hegedű.) Amennyit én hallok, az csupán az, hogy jóságos ég, de szépen játszik ez a csapat. Amit én érzek, az annyi, hogy de furcsa, mindig beleunok A fúga művészetébe, most meg nem. Akar valaki virtuális közösséget alakítani velem? (Bach: The Art of Fugue – Deutsche Grammophon, 2003)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Klasszikus

A 13 éves Rozsonits Ildikó sikere a grazi ifjúsági zongoraversenyen

Rozsonits Ildikó megnyerte a 13-15 évesek korosztályát, de a többi csoportban is akadnak magyar befutók a VI. Nemzetközi Ifjúsági Bartók Zongoraversenyen.
Vizuál

Illusztrátoroktól kérhetsz személyre szóló rajzot karácsonyra

A legviccesebb kérésekről vagy a legemlékezetesebb kliensekről kérdeztük az illusztrátorokat a Pagony lassan hagyományosnak számító karácsony előtti jótékony rajzolása kapcsán.
Vizuál

Elfajzott művészet a javából – Vaszilij Kandinszkij

Olyan művészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolásból. A szovjetek elől Németországba menekült, a nácik elől Franciaországba. 75 éve hunyt el Vaszilij Kandinszkij.
Tánc

"Nem hiszek abban, hogy ütni-verni kell a táncosokat" – Interjú Aradi Máriával

Aradi Mária nemrég ünnepelte a 75. születésnapját, de ma is rendületlenül dolgozik a Magyar Nemzeti Balett betanító balettmestereként. Nagyívű balett-táncosi pályájáról szerényen beszél, a jelenkori tendenciákról pedig határozott véleménye van.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Klasszikus interjú

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.
Klasszikus hír

Kecskés D. Balázs Istvánffy Benedek-díjat kapott

A fiatal zeneszerző Három románc című alkotása nyerte el a Magyar Zeneszerzők Egyesületének díját.
Klasszikus fidelio klasszik

Rost Andrea a Fidelio Klasszik vendége

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása december 14-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Elek Ányossal, ifj. Harangozó Gyulával és Rost Andreával.
Klasszikus konferencia

Mi a helyzet a nőkkel a zenében?

Január 8-án és 9-én, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretében szimpóziumot rendeznek a fenti kérdés megvitatására.