Klasszikus

Berlioz és a megnyíló pokol

2015.11.11. 07:29
Ajánlom
November 6-án újra azt kívántam, hogy tiltsák be a tapsot. Sol Gabetta és az Orchestre de Paris járt a Müpa hangversenytermében, élükön a rezzenéstelen arcú Paavo Järvival.

Látszólag egyszerű a recept a sikerre: a koncertre ugyanis mindenki azt hozta, amiben igazán jó. Az Orchestre de Paris Arvo Pärt Silhouette című darabját, melyet a szakállas észt zeneszerző nekik és a karmesternek ajánlott; Sol Gabetta pedig kedvenc versenyművét, Saint-Saëns nőiesen elegáns a-moll gordonkaversenyét. Paavo Järvinak mindemellett a Cincinnati Szimfonikusokkal lemezre játszott Fantasztikus szimfóniával is dolga volt már, mely felvételért nem lelkesedtek ugyan osztatlanul a kritikusok, de többen megjegyezték, hogy talán maga Berlioz is így vezényelte volna.

Sol Gabetta

Sol Gabetta (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Arvo Pärt 2009-es Silhouette című rövid zenekari darabja tisztelgés Gustave Eiffel ikonikus építménye előtt, szerkezetében pedig hasonlóan légies, elegáns és racionális. Az Orchestre de Paris remekül szólaltatta meg a művet, és noha megkockáztatom, hogy csukott szemmel is el tudnák játszani, feltűnő volt az a teremtő erejű kapcsolat, mely a dirigens és az együttes között fennállt. Järvi ugyanis mindenre figyel, intései nemcsak világosak, hanem mindig határozottan szólnak valakihez – hol a csellókat ösztönzi expresszívebb játékra, hol az ütős szekciót irányítja gondosan. A kézmozdulatai nyomán megszólaló zenekar pedig halálpontos, és rendkívül hatásos.

Paavo Järvi

Paavo Järvi (Fotó/Forrás: Klaus Rudolph)

Sol Gabetta már 2007-ben lemezre vette Saint-Saëns versenyművét, de azóta rengeteget érett kezében a darab. Még mielőtt tüzetes elemzésbe kezdenék, le kell szögeznem, Gabetta elsősorban élénk muzikalitásával nyűgöz le, valamint azzal a (szinte mániákusan) fulmináns játékmóddal, ahogy a darabhoz közelít. Dallamvezetése mindvégig feszültséggel teli, és megkapó az is, ahogy a csönddel bánik. De a zenekar is felelős nagyszerű pillanatokért: ilyen volt az Allegretto con moto különös üdeséggel és tisztasággal megszólaló menüettje a vonósokon, a harmadik szakasz fafúvósainak szólamai, vagy a később elegáns vehemenciával megszólaló forte részek, melyek a szólistára is termékenyen hatottak. Igazi örömzenélés zajlott ugyanis Järvi együttese és a művésznő között, melynek elevenségét inkább fokozták a ritkán ugyan, de előforduló tévesztések. Ráadásként Sol Gabetta és a zenekar Fauré Elégiájával zárta a hangverseny első részét, melynek szép, cantabile előadásmódját kell feltétlenül méltatnom.

A koncert második részében Berlioz Fantasztikus szimfóniája koronázta meg az estét, az a mű, melynek részeit a zeneszerző ópiumos állapotban alkotta, és mely annyira forradalminak és progresszívnek hatott a maga korában. Mindezt nem tartanám fontosnak elmondani, ha Paavo Järvi interpretációjában nem jelenne meg oly szemléletesen ez a radikalizmus.

Sol Gabetta

Sol Gabetta (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Az első (Rêveries – Passions) tételt mondhatni nagyítóüveggel vezényelte az észt mester, lassabb tempót követve, miáltal nagyobb kontrasztot ért el a gyorsabb részeknél. A felcsendülő zene így ugyan nélkülözte a tempóbeli koherenciát, de olyan színekkel gazdagodott a partitúra, mely csak a legkivételesebb előadásokra jellemző – nem véletlen hangzott fel a tétel végén a tétova taps. Ahogy a második (Un bal) befejeztével is, a dirigens viszont fejének egyetlen mozdulatával leintette az idő előtt lelkesedőket. Különleges igényességet mutat, hogy a pasztorál-tétel (III. Scène aux champs) angolkürt- és oboaszólója a színpad oldaláról, illetve a színfalak mögül szólalt meg, emlékeztetve arra, hogy Berlioz annak idején az elsők között kísérletezett a muzsika térhatásával. A vesztőhely-jelenet (Marche au supplice) hatásos felvezetésévé vált a démoni erejű zárótételnek, gondolok többek között itt a lehulló guillotine-t jelző, fortissimo g-moll akkordra a klarinét idée fixe-dallama után. A Boszorkányszombat (Songe d'une nuit du sabbat) viszont még elsöprőbben hatott. Annál inkább, mivel az előadókon is látszott, hogy tisztában vannak vele, micsoda tűz ragadta el őket, az érzékeny hallgató pedig hirtelen átélhette a berliozi kotta minden eszelősségét, őrültségét és vadságát. A Dies irae dallamának felhangzása után szinte megnyílt a pokol, Järvi együttese féktelen energiával tolmácsolta a művet, a záróakkord pedig úgy hagyott ott minket, ahogy jól irányzott lövés hagy sebzett vadakat egy kimerítő hajsza után, habzó szájjal és még sokáig szuszogva.

Ekkor kívántam, hogy tiltsák be a tapsot, sőt a ráadásról is lemondtam volna azért, hogy ezekkel a záró hangokkal fülemben hagyhassam ott a Müpát. Az Orchestre de Paris viszont két rövid darabot is megszólaltatott még: Bizet Petite Suite-jének zárótételét és a Rákóczi-indulót Berlioz feldolgozásában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Vizuál

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.
Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.