Klasszikus

Berlioz teletömte magát ópiummal, aztán megírta a Fantasztikus szimfóniát

2017.04.21. 14:12
Ajánlom
Ki gondolná, hogy mák éretlen termésének nedve kellett a vadromantika leggyönyörűbb szimfóniájának megalkotásához.

Berlioz nem volt jó bőrben 1829 tájékán. Huszonöt éves volt, de nem duzzadt benne az erő; állandó szorongás, depresszió és álmatlanság gyötörte. A zenei ötletek kisiklottak a kezei közül, és elmerült egy álomvilágba, amelyből nem igazán akart kimászni.

Ez a fantáziavilág megbetegít

– írta apjának. A következő évben viszont kigyúlt benne az alkotói láz, és iszonyatos tempóban komponálni kezdett. Április 16-án megírta a Fantasztikus szimfónia programját, amelyet ma olyan jól ismerünk, és elküldte egy barátjának: egy fiatalember telenyomja magát ópiummal, hallucinációi lesznek, egy mezőn van, egy bálon, majd a kivégzőhelyen, végül boszorkányok közé kerül, és az ő démoni táncukkal fejeződik be a mű.

Berlioz

Berlioz

De mennyiben tulajdoníthatjuk az ópium hatásának ezt a forradalmian új és zseniális szimfóniát? Egészen biztosak lehetünk benne, hogy Berlioz ópiumot fogyasztott ebben az időszakban. „Látom magamat a tükörben – írta apjának. –

A legkülönösebb látomásokat tapasztalom, melyek leírhatatlanok... olyan, mintha mindez ópium hatása lenne.”

Berlioz apja orvos volt, maga is rendszeres ópiumfogyasztó.

Az ópium a kor legtöbbet alkalmazott fájdalomcsillapítója volt, laudanum néven emlegetett tinktúrás formáját többnyire alkoholba csepegtették.

Ha Berlioz legalább egy-két éven át intenzíven használta a szert, akkor az adagokat is növelnie kellett. Ennek ellenére nem tudjuk, a zeneszerző milyen mélyre süllyedt drogfüggőségében, mennyiben használta inkább fájdalomcsillapításra a szert.

Annyi bizonyos, hogy a Fantasztikus szimfónia újító hangja nem egyszerűen magával a droggal magyarázható, hanem azzal a szemléletmóddal, amellyel tapasztalataikat ezek a fiatalok kifejezték. Miközben az ópium polgári használatban volt már két évszázada, csak

Berlioz generációja kezdte programszerűen az alkotáshoz is fogyasztani.

Ebben Thomas de Quincey esszéista fő műve nyújtott útmutatást, melyet Berlioz is élvezettel olvasott. Az Egy angol ópiumevő vallomásaiban Quincey ugyanis nem csak kábítószeres utazásait írja le, hanem azt is, hogyan állította a szert az alkotói tevékenység szolgálatába.

Az biztos, hogy nem Berlioz volt az éra legnagyobb junkie-ja, viszont többek között az ő szimfóniájának hatására jelentek meg egy-két évtizeddel később azok a francia művészek, akik határozottan drogos irodalmat kezdtek művelni – és úgy is éltek. Fő életterük a Club des Haschischins (Hasis klub) nevű szalon volt, melyet egy francia pszichiáter, Jacques-Joseph Moreau épp azért hozott létre, hogy tanulmányozza a szer hatását. Ide járt Alexandre Dumas, Honoré de Balzac, Gustave Flaubert, Gerard de Nerval, a Faust francia fordítója, és Charles Baudelaire – utóbbi itt írta A romlás virágait. Theophile Gautier költő – akire nagyban hatott Berlioz szimfóniája – hamar felismerte, hogy az egész nem jó semmire, és pár próbálkozás után felhagyott a hasissal, mondván, hogy

a nagy művek csak természetes álmodozásból születhetnek.

(források: Berlioz Emlékiratai, MikeJay.net, Wiki)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.