Klasszikus

Berlioz teletömte magát ópiummal, aztán megírta a Fantasztikus szimfóniát

2017.04.21. 14:12
Ajánlom
Ki gondolná, hogy mák éretlen termésének nedve kellett a vadromantika leggyönyörűbb szimfóniájának megalkotásához.

Berlioz nem volt jó bőrben 1829 tájékán. Huszonöt éves volt, de nem duzzadt benne az erő; állandó szorongás, depresszió és álmatlanság gyötörte. A zenei ötletek kisiklottak a kezei közül, és elmerült egy álomvilágba, amelyből nem igazán akart kimászni.

Ez a fantáziavilág megbetegít

– írta apjának. A következő évben viszont kigyúlt benne az alkotói láz, és iszonyatos tempóban komponálni kezdett. Április 16-án megírta a Fantasztikus szimfónia programját, amelyet ma olyan jól ismerünk, és elküldte egy barátjának: egy fiatalember telenyomja magát ópiummal, hallucinációi lesznek, egy mezőn van, egy bálon, majd a kivégzőhelyen, végül boszorkányok közé kerül, és az ő démoni táncukkal fejeződik be a mű.

Berlioz

Berlioz

De mennyiben tulajdoníthatjuk az ópium hatásának ezt a forradalmian új és zseniális szimfóniát? Egészen biztosak lehetünk benne, hogy Berlioz ópiumot fogyasztott ebben az időszakban. „Látom magamat a tükörben – írta apjának. –

A legkülönösebb látomásokat tapasztalom, melyek leírhatatlanok... olyan, mintha mindez ópium hatása lenne.”

Berlioz apja orvos volt, maga is rendszeres ópiumfogyasztó.

Az ópium a kor legtöbbet alkalmazott fájdalomcsillapítója volt, laudanum néven emlegetett tinktúrás formáját többnyire alkoholba csepegtették.

Ha Berlioz legalább egy-két éven át intenzíven használta a szert, akkor az adagokat is növelnie kellett. Ennek ellenére nem tudjuk, a zeneszerző milyen mélyre süllyedt drogfüggőségében, mennyiben használta inkább fájdalomcsillapításra a szert.

Annyi bizonyos, hogy a Fantasztikus szimfónia újító hangja nem egyszerűen magával a droggal magyarázható, hanem azzal a szemléletmóddal, amellyel tapasztalataikat ezek a fiatalok kifejezték. Miközben az ópium polgári használatban volt már két évszázada, csak

Berlioz generációja kezdte programszerűen az alkotáshoz is fogyasztani.

Ebben Thomas de Quincey esszéista fő műve nyújtott útmutatást, melyet Berlioz is élvezettel olvasott. Az Egy angol ópiumevő vallomásaiban Quincey ugyanis nem csak kábítószeres utazásait írja le, hanem azt is, hogyan állította a szert az alkotói tevékenység szolgálatába.

Az biztos, hogy nem Berlioz volt az éra legnagyobb junkie-ja, viszont többek között az ő szimfóniájának hatására jelentek meg egy-két évtizeddel később azok a francia művészek, akik határozottan drogos irodalmat kezdtek művelni – és úgy is éltek. Fő életterük a Club des Haschischins (Hasis klub) nevű szalon volt, melyet egy francia pszichiáter, Jacques-Joseph Moreau épp azért hozott létre, hogy tanulmányozza a szer hatását. Ide járt Alexandre Dumas, Honoré de Balzac, Gustave Flaubert, Gerard de Nerval, a Faust francia fordítója, és Charles Baudelaire – utóbbi itt írta A romlás virágait. Theophile Gautier költő – akire nagyban hatott Berlioz szimfóniája – hamar felismerte, hogy az egész nem jó semmire, és pár próbálkozás után felhagyott a hasissal, mondván, hogy

a nagy művek csak természetes álmodozásból születhetnek.

(források: Berlioz Emlékiratai, MikeJay.net, Wiki)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.