Nem egy, de három maratont is szentelhetnénk Bernstein életművére, annyira sok műfajban alkotott és működött. Ön mikor, hogyan találkozott vele először?
Először a hetvenes években, Bécsben, amikor bejártam a Mahler-ciklusának próbáira és filmfelvételeire. Utána többször is, néhányat említenék ezek közül: Ossiachban ünnepeltük 60. születésnapját, ezen a koncerten az Állami Hangversenyzenekar játszott, Ferencsik János vezényelt és két szólista volt: Ránki Dezső és René Staar, a Bécsi Filharmonikusok egyik tagja. A másik Bernstein váratlan látogatása volt az általam vezényelt Figaro-előadáson a bécsi Staatsoperben valamikor a nyolcvanas években.
Utána hosszan gratulált, ami nekem először csak udvarias gesztusnak tűnt, de máig büszke vagyok arra, hogy később megemlíti életrajzában ezt a Figaro-előadást, mennyire tetszett neki.
Különben mindig elmentem a próbáira és koncertjeire, ha Bécsbe jött.
Jelenség volt a 20. században, afféle popkultúrában jelenlévő arca a klasszikus zenének. Létezhetne Bernstein a mai világban?
A ritka polihisztorok egyike volt, minden területen kimagasló színvonalon. Zeneszerző, karmester, ismeretterjesztő, zongorista, gondolkodó.
Szerintem ma is létezhetne ilyen, minden generációban születik egy-két kimagasló tehetség.
Mit tanulhat egy zenész Bernsteintől?
Elsősorban humanizmust, emberséget. Bernstein rendkívül melegszívű, odaadó ember volt. Máig megragadt bennem az a mondása, hogy:
"nagyon szeretem a zenét, de az embereket jobban szeretem”.
Mi nagyjából egyműves szerzőként ismerjük őt. Mi az oka, hogy a West Side Storyn kívül alig hallunk tőle valamit?
Talán mert a Candide megbukott a Broadway első bemutatóján. A Candide szerintem ugyanolyan jó, mint a West Side Story, csak akkor túl komolynak tartotta a korízlés. De számos csodálatos darabja van még, ezeket mutatjuk most be, nem is az összeset.
Nem csak Bernstein, hanem a kor többi amerikai komponistája is szerepel a maratonon. Miben más az amerikai zene, mint az európai repertoár?
Számos érdekes különbség van. Az egyik, hogy Amerikában viszonylag későn, tehát csak a huszadik században kerültek be az ottani táncformák a klasszikus zenébe. Mozart, Schubert elvégezték Ausztriában ezt a munkát a ländlerrel vagy a német táncokkal. Gershwin, Bernstein és társaik 150 évvel később tették meg ugyanezt a jazzritmusokkal és az amerikai táncokkal. A másik különbség az, hogy több az irányzat: az avantgárd, a minimalista vagy a posztmodern tonalitás egyformán virágzik.

Kapcsolódó
Így történt: Bernstein legendás debütálása a Carnegie Hallban
1943. november 14-én Bernsteint kizavarták az ágyból, és megmondták neki, hogy be kell ugrania a Carnegie Hallban Bruno Walter helyett. A többi pedig... nos, tudják a többit.
A hazai zenei élet színe-java fellép a maratonon.
Ez tudatos döntés volt, eredetileg arra gondoltam, hogy a gazdag magyar zenei élet közösen vegyen részt egy-egy zeneszerző ünneplésében. Nagy öröm, hogy mindenki lelkesen elfogadta a meghívásunkat.

Kapcsolódó
Egy nap Leonard Bernsteinnel a Müpában
Egy nap, tizenegy koncert, 500 perc tiszta zene. Tizenegyedik közös zenei maratonját szervezi meg a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa 2018. február 4-én. A nap főhőse ezúttal az amerikai álom klasszikusa, Leonard Bernstein lesz.
Frissítés: ahogy az januárban, a Fidelio Magazin lapzártája után kiderült, Fischer Iván nem tud részt venni a Bernstein-maratonon. A 21 órás koncertet így John Wilson vezényli.