Klasszikus

Bizalmi alapon

2016.07.03. 09:33
Ajánlom
Gedényi Ildikó a Müpa egyik legnagyobb tudású komolyzenei szerkesztője. Akkor kezdte el szervezni az intézmény koncertjeit, amikor maga az épület még nem is állt. Tapasztalt impresszárióként nagy szerepe volt abban, hogy már a nyitás után a legnagyobb, legismertebb művészek lépjenek fel a Müpa színpadán. A kezdetek nehézségeiről, a rendszerváltás előtti viszonyokról és szakmájának titkairól beszélgettünk vele.

- A Művészetek Palotája 2005-ben nyitotta meg kapuit. Hogyan került ide, milyen  volt megszervezni az első koncerteket?

- A kezdetek nagyon izgalmasak voltak. 2003 októberében hívott munkatársnak Kiss Imre vezérigazgató. A feladatom az volt, hogy már közvetlenül a nyitás után itt legyenek a világ legnagyobb művészei és együttesei. Ez azért nem volt olyan egyszerű. Ebben a szakmában két-három évre előre kell tervezni. Bár voltak partnereim, akik elhitték nekem, hogy két év múlva lesz itt egy koncertterem, akadtak olyanok is, akik nem voltak ennyire optimisták. Volt olyan tárgyalópartnerem, aki a két álláspont között ingadozott: gondolta, az lesz a legjobb, ha idejön, és megnézi, hol tartanak az előkészületek. Sosem felejtem el, amikor a legnagyobb bécsi iroda igazgatójával, sisakkal a fejünkön rohantunk a lépcsőkön az építész Zoboki Gábor után. Akkor még mindenhol nagy lyukak voltak, sehol egy korlát. Életemben olyan halálfélelmem nem volt, mint akkor. Zoboki Gábor nagy zenerajongó. Pontosan tudta, milyen termet tervez, és hogy mire tervezi. Emlékszem, ahogy lelkesen magyarázta, Mahler VIII. szimfóniájánál melyik kórus hol fog állni, és a Wagner-előadásoknál a zenekari árok hogy lesz berendezve. Minden ilyen jellegű álma valóra vált. A következő néhány évben valóban fantasztikus együttesek jöttek el, s olyan nagyszabású produkciókat tudtunk bemutatni, amilyenekre korábban nemigen volt lehetőség Budapesten. Az a bizonyos VIII. szimfónia is elhangzott. És már 2006-ban létrehoztuk a Budapesti Wagner-napokat. Tehát már az első néhány év sikertörténet volt, és szerencsére az anyagi forrásaink is megvoltak ahhoz, hogy színvonalas műsort állítsunk össze. Európából a legnagyobb zenekarok jöttek el ide, de nemcsak Londonból, Párizsból és Németországból, hanem a világ minden tájáról ellátogattak hozzánk a leghíresebb művészek. Járt itt az Amszterdami Concertgebouw, a Filarmonica della Scala, a tokiói NHK, és eljöttek a New York-i Filharmonikusok is.

Hamar sikerült megnyernünk a közönséget. Mert a közönség rögtön, már az első évben megtapasztalhatta, hogy ami itt történik, az világszínvonalú.

Gedenyi Ildiko c Csibi Szilvia

Gedenyi Ildiko c Csibi Szilvia (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia)

- Nem véletlen, hogy Kiss Imre éppen önre bízta ezeket a feladatokat, hiszen már tíz éve is elismert, nagy szaktudású, tapasztalt impresszárióként ismerte a szakma...

- Amikor a Müpába kerültem, negyvenévnyi tapasztalatom volt a koncertszervezésben. mint impresszárió először az állami cégnél, az Interkoncertnél kezdtem el dolgozni. Később a Vigadó önálló impresszáriós irodájához kerültem, majd a Fesztiválzenekarnál lettem programmenedzser. Van egy magáncégem is, a Budapesti Művészeti Ügynökség. Olyan művészeknek dolgoztam évtizedekig, mint Jandó Jenő, Kocsis Zoltán, a Kodály Vonósnégyes, Mocsári Károly és Perényi Miklós. Úgyhogy valóban nem véletlenszerűen hívott ide Kiss Imre. Még a nyolcvanas évekből ismert – azokból az időkből, amikor ő volt a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatója.

- Mi vonzotta fiatalkorában a koncertszervezésben? Hogyan került ebbe a szakmába?

- Véletlenül. A hatvanas években politikai okokból nem vettek fel az egyetemre, mert apám éppen akkor jött ki a börtönből. Neki ismerőse volt az Interkoncert igazgatónője. Akkor már volt négy nyelvvizsgám, így fölvettek idegen nyelvű levelezőnek. Eredetileg bölcsész akartam lenni, az egyetemen orosz–francia szakra szerettem volna járni. A zene mindig is érdekelt. Bár hangszeren játszani nem tanultam, gyerekkoromtól kezdve rendszeresen jártam koncertekre, operába. Édesanyám nyolcéves koromtól kezdve mindig magával vitt, akkoriban három forint ötven fillérért ültünk a harmadik emeleten.

- Mit gondol, mi a legnehezebb ebben a szakmában?

- A művész. A művésszel vagy a tárgyalópartnerrel olyan kapcsolatot kialakítani, amely bizalmon alapul, ugyanakkor megmarad a szakmai keretek között.

Külön-külön mindenkihez meg kell találni a hangot. De a hangsúly mégis a bizalmon van.

Azon, hogy elhiggyék, amit mondok. és természetesen nagyon kell ismerni a terepet. Tisztában kell lenni a művészi teljesítménnyel, ismerni kell a közönség igényeit, és azt is tudni kell, hogy külföldön melyik művész ázsiója aktuálisan hogyan áll.

Müpa organ  PJ20923 (c) János Posztós, Müpa Budapest

Müpa organ PJ20923 (c) János Posztós, Müpa Budapest (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa Budapest)

- A rendszerváltás sok változást hozott ezen a területen? Milyen hatással volt a határok megnyitása a hazai zenei életre?

- A rendszerváltás előtt sokkal több állami forrás állt rendelkezésre. Például fiatal művészek külföldi koncertjeinek beindítására. Ma több helyre lehet pályázni, de sokkal bonyolultabb a dolog. Az nem igaz, hogy akkor nem lehetett utazni, meg hogy nem jöhettek ide külföldiek, mert akinek az Interkoncert szerződést adott, az utazhatott. És ugyanígy a külföldi művészek és együttesek közül is sokan jöttek Magyarországra a rendszerváltás előtt.

Volt egy határ, ami fölé nem lehetett menni a devizagazdálkodás miatt.

Hogy a különböző rendezőszervek évente mennyit fordíthattak valutában külföldi művészek honoráriumára, azt a Nemzeti Bank döntötte el. Éppen ezért nagyon meggondoltuk, hogy ki jöjjön. Nem olyan mennyiségben, mint most, de akkor is érkeztek hozzánk világhírű külföldi művészek.

- Mi szerzi a legnagyobb örömöt ebben a munkában?

- Ez egy olyan szakma, amelyikben egy percig sem lehet unatkozni. Még most is szívesen csinálom – és élvezem. A legjobban azt szeretem, amikor beülhetek a koncertre, amelyet én szerveztem, és láthatom, hogy a közönségnek mekkora örömöt szerez.

forrás: Müpa Magazin

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.
Klasszikus virtuózok

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.