- Hogyan emlékszik vissza, milyen légkörben nevelkedtek?
- Természetes, szeretetteljes és egyszerű körülmények között nőttünk fel, de mégis mindenünk megvolt, amire szükségünk volt, és mindenütt a zene vett minket körül.
- Önnek milyen zenei nevelésben volt része?
- Semmit sem volt muszáj, mindenki saját maga választotta a hangszerét. A szüleink nem voltak a tanáraink, de természetesen szívesen segítettek, ha kértük őket.
- Hogyan talált rá a fagottra?
- Inkább a fagott talált rám és választott ki engem. Ellenállhatatlan vonzódást éreztem a hangszer iránt akkoriban – és néha még most is. Nemrég ünnepeltük a párkapcsolatunk harmincéves jubileumát. (Nevet.)
- Amikor időnként együtt van a teljes család, előkerülnek a hangszerek is?
- Előfordul, de leginkább édesapámat hallgatjuk szívesen, ha éppen megtanult vagy felújított egy-két új Bach-művet.
- Testvéreihez hasonlóan Helsinkiben folytatott zenei tanulmányokat. Mi köti jelenleg Finnországhoz?
- A volt zenész diáktársaim, illetve kollégáim és persze a sok-sok kedves emlék.
- Melyek azok a művészek, akik meghatározóak voltak pályája során ?
- A fagottművészek közül Hara Lászlót és Klaus Thunemann-t emelném ki, a karmesterek közt Christian Thielemann, Zubin Mehta és Valeri Gergiev nevét említeném meg, de természetesen olyan nagy zeneszerzők is hatással voltak rám, mint Mozart, Haydn, Wagner, Verdi vagy Puccini.
- Milyen művek képezik leginkább a koncertrepertoárját?
- A repertoáromban egyaránt megtalálhatók a klasszikus, romantikus és kortárs fagottversenyek, szonáták, kamarazene, illetve átiratok.
Bogányi Bernadett fuvolaművésszel hivatásról, családról, valamint malajziai élményeiről is beszélgettünk. Az interjút itt tekintheti meg.
Bogányi Tibor csellóművészt, karmestert itt olvasható beszélgetésünkben arról is kérdeztük, a sok külföldi fellépéshez képest miben más egy hazai zenekart dirigálni.
- A zongoristák szerencsés előadók, hiszen óriási a repertoárjuk. Hogy alakul ez a fagott esetében?
- Aktívan munkálkodom kortárs zeneszerzőkkel, több tucat új mű előadásában vettem már részt, és
célom a fagott minél jobb megismertetése a közönséggel.
Mint említettem, egyre több átirat is a repertoáromban szerepel, amelyek az eredeti hangszertől függetlenül kiválóan alkalmasak fagottra. Ezek is azt bizonyítják, hogy egy sokoldalú, igazi szólisztikus kamarazenei zenekari hangszerről van szó.
- A koncerten Vivaldi g-moll kettősversenyét is hallhatjuk majd öntől. Gyakran játszik az olasz zeneszerzőtől?
- Vivaldi harminckilenc fagottversenyének eddig nagyjából egyharmadát előadtam, ezért kifejezetten várom a mostani kettősversenyt! A többi elhangzó darab esetében többek között a változatosságot szeretnénk előtérbe helyezni.
- A május 15-i esten az ön felesége, Clara Dent-Bogányi is hallható lesz oboán. Ő hogyan élte meg, hogy egy olyan komoly zenei hagyományokkal és elkötelezettséggel rendelkező család részévé vált, mint az önöké?
- Clara maga is egy zenész családból származik, az édesapja 35 éven át a Bajor Opera szólóoboistája volt, míg az édesanyja a Salzburgi Mozarteum zongoraprofesszoraként dolgozott – így ő is hagyományokkal teli nevelkedésben részesült és fiatalkori éveit végigkísérte a zene. A Bogányi névhez való „akklimatizálódás” ezért nem okozott számára problémát.
- Milyen gyakran van lehetőségük a közös zenélésre? Vannak kedvelt zeneműveik?
- Gyakran és szívesen lépünk fel együtt. A Berlini Rádiózenekarban éveken át voltunk kollégák, szólistaként pedig nemrég Wolf-Ferrari oboa-, illetve fagottversenyét adtuk elő egy koncerten. Jelenleg kamarapartnerként egy Zelenka-maratonon dolgozunk, ahol hat triószonátát adunk elő egy estén. Emellett minden évben több kurzust is tartunk együtt.


hírlevél













