Chopint játszik az Erdődy Kamarazenekar Zenék Párizsnak című jubileumi estjén a Pesti Vigadóban. A párizsi ősbemutató miatt esett a választás az Andante spianato és nagy polonéz című műre?
Az Andante spianato és nagy polonézt szokták szólózongorán is játszani, de zenekari kísérettel is – mint hétfőn este az Erdődy Kamarazenekarral –, egyfajta mini zongoraversenyként. Egészen különleges alkotásról van szó, sarkosan fogalmazva ez az egyetlen vidám darab Chopin életművében. Ettől persze még jellemző a zeneszerzőre – már az első hangban rá lehet ismerni –, a hangulata viszont atipikus. Bombasztikus, robbanékony, sodró erejű, gyönyörű a darab.
Fel lehet fejteni, milyen élményekből táplálkozik a vidámsága?
Érdemes ránézni ezekre a tényezőkre, ugyanakkor az esetek többségében azt tapasztalom, nincs konkrét motiváció. Lisztnél vagy Bachnál, ha van, le is írják. Chopinnél kevesebb, és nekem a hangulati, lelki tényezők fontosabbak is, mint a történeti vagy életrajzi háttér.
Nincs egy hónapja, hogy a Magyar kincsek ünnepén bemutatták a Concerto Intenso című fagottversenyét, amelynek megírására testvére, Bogányi Bence inspirálta. Ebben az esetben milyen lelki tényezők, hangulati elemek játszottak közre a darab komponálásában?
Talán ez az eddigi legnagyobb kompozícióm, amelynek megírásakor bátran feszegethettem a fagott határait, hiszen számíthattam a testvérem briliáns hangszertudására és zenei készségére, amely analitikus, aprólékos hozzáállással párosul. Úgy érzem, kellően nehéz lett a technikai rész, és nagyszabású, szimfonikus művet sikerült alkotni óriási szólóval. A háromtételes mű felépítése klasszikus, mondanivalója, stílusa pedig romantikus, illetve posztromantikus. A darab budapesti bemutatója volt az egyik nagy élményem novemberben: lenyűgözött, ahogyan a Concerto Budapest együtt játszik Bogányi Bence fagottművész testvéremmel a Zeneakadémia Nagytermében.
Bogányi Gergely (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás / MMA)
A testvéri szeretet, vagyis a kettejük közötti bizalom növelte az alkotás szabadságfokát?
Pontosan, bár a darab születése közben sokat viccelődtünk, mert
Bence nem annyira testvéri szeretetként, inkább testvéri bosszúként értékelt egyes részeket.
Ami persze mind nem igaz, de az igen, hogy nagyon jól ismerem őt zenészként és művészként, ezért bátorkodtam hajmeresztő technikai megoldásokkal előhozakodni. Ugyanakkor nem vagyok fagottművész, nem ismerem pontosan a fagott technikai paramétereit, emiatt különösen fontos volt, hogy bizonyos fogásokra és lehetőségekre rákérdezhettem az alkotási folyamatban. Bence hozzáállását dicséri, hogy kihívásként kezelte a technikai nehézségeket, nem állt meg ott, hogy ezt így nem lehet meg úgy nem lehet, hanem – miután megállapította, hogy az elgondolásom képtelenség – csak azért is megoldotta a helyzetet. Meghatározó élmény volt együtt dolgozni, hiszen könnyű lett volna csak annyit mondani, és nemegyszer mondhatta volna is, hogy „ez túl nehéz”, „ez nem jó”, „ezt írd át”, „ezt így nem lehet”, „ennek így nincs értelme”, miközben tényleg kihasználtam a fagott teljes hangterjedelmét a kontra B-től a kétvonalas E-ig, és kihoztam belőle a technikai bravúrok maximumát. Egyébként ez mellékes. Mindez igazából csak eszköz, velejárója annak, hogy a célom nagyszabású fagottverseny, szimfonikus versenymű megírása volt.
Milyen zeneszerzői célokat tűzött még maga elé?
Az egyik legkedvesebb komponálási feladatomnak éppen most tettem eleget. Gráf Zsuzsa karnagy vezetésével az Angelica Leánykar az elmúlt évtizedekben a magyar kultúra legjavát, a legjobb minőséget képviselte itthon és szerte a világban. Idestova két évtizede zenélek velük együtt, és ezek a koncertek a legnagyobb élményszámba mennek.
A kóruszene önmagában is óriási hatást vált ki, nem véletlenül tartotta Kodály Zoltán a karéneklést a legfontosabbnak.
A közelmúltban inspirációt kaptam arra, hogy megzenésítsem az Egység imáját – az Oratio Unionist, amelyet a régi együttműködésünkre és bizalmunkra alapozva ajánlottam az Angelica Leánykarnak. A latin szövegű zene nemzetközi, ám a fagottversenyemhez hasonlóan áthatja azt a magyar lélek. Szövege, a Szeretetláng mozgalom hatalmas erejű fohásza néhány mondat csupán: „Imádott Jézusom! Lábunk együtt járjon. Kezünk együtt gyűjtsön. Szívünk együtt dobbanjon. Bensőnk együtt érezzen. Elménk gondolata egy legyen. Fülünk együtt figyeljen a csöndességre. Szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon. Ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért.” Maga a szöveg ennyi, alig harminc másodperc, de a mű nyolc és fél perces, mert úgy éreztem, egy-egy mondatot hosszabban, mélyebben kell a zene nyelvén kifejtenem és megvilágítanom. Tavaly kezdtem komponálni a művet, amikor már jócskán benne voltunk a háborúban. Azóta fenyegető közelségbe került a világháború. Az Oratio Unionis világpremierje a Müpa Európa karácsonya című adventi koncertjén lesz 2024. december 1-jén, vasárnap, amelyen egyenként is megtapasztalhatjuk: a közös ima az egész világhoz, minden emberhez szól.
Szerző: Tóth Ida
Forrás: MMA
Fejléckép: Bogányi Gergely (fotó/forrás: Török Máté / MMA)
hírlevél
