Bartók Béla színpadi művei a nő és férfi kapcsolatának természetrajzát vizsgálják. Az egyetlen operája a mélyen pesszimista Kékszakállú herceg vára, és a meseszerű Fából faragott királyfi mellett, A csodálatos mandarin című balettzenéje a beteljesült szerelmet mutatja be, amelynek azonban a halál az ára.
Csajkovszkij utolsó műve a „Patetikus” jelzővel felruházott h-moll szimfónia,
melynek bemutatóját a szerző mindössze nyolc nappal élte túl. A zenemű mint ha sugározná is, hogy az orosz zeneszerző érzi a közelgő halált, még ha a megnyilatkozásai viszont életerőről tettek tanúságot.
A két drámai mű között hallható Schumann gyönyörű a-moll zongoraversenye.
A zongora mögött ezúttal a világhírű zongoravirtuóz Bogányi Gergely foglal helyet, aki tanulmányait a budapesti Zeneakadémián, majd Helsinkiben a Sibelius Akadémián végezte. 1996-ban első díjat nyert a Budapesti Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyen, 2010-ben pedig a zeneszerző születésének bicentenáriumán két nap alatt eljátszotta a Müpában Chopin összes zongoraművét.
Ligeti András, az est karmestere tizenhét évesen nyert felvételt a Zeneakadémia hegedűszakára, majd ezt követően elvégezte a karmesterképzőt is. 1980-ban Solti-ösztöndíjjal a Bécsi Zeneakadémián, a neves Karl Österreicher professzornál folytatta karmesteri tanulmányait.
1991-ben Abbado mellett dolgozott Kurtág György új ősbemutatójának előkészületein.
A nyolcvanas évek közepén felfigyelt munkásságára a nemzetközi zenei élet is, így ettől kezdve rendszeresen dirigált hazai és külföldi zenekarokat vendégkarmesterként.
Nyolc éven keresztül volt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere, később a Telekom Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója lett, 2001-től a Nyugat-Ausztráliai Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és első állandó vendégkarmestere, majd 2005-ben a Tajpeji Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója lett. Közben egyetemi docensként éveken át vezette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szimfonikus zenekarát, illetve később ugyanitt a karmesterképző munkát is ő irányította.