- Egy család, amelyben négy kiváló művész is született. Milyen légkörben nevelkedtek?
- Különleges hangulat uralkodott otthon: zenével, vendégekkel és dohányfüsttel teli levegőben nevelkedtünk. Emlékeim szerint szinte mindig voltak nálunk zenészek, karnagyok, kórusok akiket vendégül láttak a szüleim.
- Milyen zenei nevelésben volt része?
- Zenei neveltetésünkben sok felelősség hárult saját magunkra. Már tizenéves korunktól egyedül voltunk délutánonként, egyedül gyakoroltunk, készültünk, az időbeosztásunkat is magunknak alakítottuk ki. Automatikusan tudtuk a feladatunkat, azonban mindent megkaptunk, amire a fejlődésünkhöz szükség volt, kitűnő tanárok irányítottak.
- Hogyan dőlt el, hogy ki milyen hangszert választ?
- Ezt is a sors irányította, mint oly sok mindent az életünkben. A csellóválasztásra nem emlékszem, az első emlékeim arról szólnak, hogy izzadok a csellóórán, s hogy sokáig csak pengetni volt szabad.
- Ritka esemény lehet, amikor összegyűl a család. Ezeken az alkalmakon is előkerülnek a hangszerek?
- Legtöbbször nem. Mindenki a koncertezésből érkezik, s ilyenkor inkább az élmények, beszámolók vannak napirenden. Évekre visszamenőleg vannak események amiket nem tudunk megbeszélni – ilyenkor ezeket pótoljuk.
- A család minden tagja Helsinkiben kezdte tanulmányait. Mi köti még családot Finnországhoz?
- A Finnországban eltöltött harminc év rengeteg barátot adott: én talán a legaktívabban vagyok jelen a finn zenei életben, miután majd tizenöt éve vagyok vezető karmester különböző zenekaroknál. Legutóbbi „városom”, Lappeenranta a mai napig saját emberének tekint, bár már négy éve nem élünk ott. Finnországba a mai napig hazajárok.
- Kik azok a művészek, akik meghatározták az eddigi karrierjét?
- Hannu Kiiski és Arto Noras csellóprofesszoraim, Leif Segerstam, Juri Szimonov, illetve Fürst János karmesterek. De áttételesen Vladimir Fedosejev és Sergiu Celibidache is közéjük tartozik.
- Milyen művek képezik leginkább a koncertrepertoárját?
- Szerencsére rendkívül széles repertoárban kezdtem el gondolkodni a karmesteri pályám kezdetétől, ezért semmilyen határt sem tudok húzni. Zenei korszakaim leginkább abból állnak, hogy melyik zeneszerzőt kedvelem vagy értem aktuálisan a legjobban. Ez most Bruckner!
- Hogyan viszonyul a koncerten elhangzó darabokhoz?
- Minden koncerten elhangzó darab a sajátom. Szerintem másként nem megy.
- Gyakorlatilag az összes finn nagyzenekart vezényelte már, a koncerten az Új Magyar Kamarazenekar élén lesz látható. Miben más egy hazai zenekart dirigálni?
- Ezt leginkább egy esszében tudnám kifejteni, de röviden az a lényeg, hogy minden zenekar más. Sajnos vagy szerencsére a zenekarokra kiül a társadalmi beállítottság, megfigyelhetőek az adott népre jellemző magatartási viszonyok, tehát ezek a sajátságok meghatározóak. Dirigáltam Mexikóban, Kínában, Macaóban, de sokat jártam dél-afrikai zenekarokhoz is. Európában rengeteg helyen megfordultam, s kézzel fogható minden országban a különbség.
- A koncerten csellójátékának is tanúi lehetünk. Mit hallhatunk majd öntől?
- Egy barokk művet játszunk, Vivaldi két csellóra irt concertóját. Vivaldit talán nem kell bemutatnom: minden, amit leírt jó energiájú zene. A saját kora legünnepeltebb sztárja volt, művei közel 340 év után is slágerek, stílusa elementáris. Ő a barokk rockzenésze.