Klasszikus

Bőgő és mosoly

2012.09.24. 07:33
Ajánlom
Boldoghy Kummert Pétert, az Operaház bőgőszólamának egyik vezetőjét mindig is a tökéletes előadás és a makulátlan játék foglalkoztatta. Ezért szerzett több diplomát, ezért játszik szabadidejében csellón (!) könnyűzenét (!), és ezért mesélt el számos derűs történetet – hiszen az élethez mindig kell egy kis só.

A "Látványbőgős" becenevet viselő zenész a Zeneakadémián végzett Ruzsonyi Béla növendékeként - akinek jelenleg is négy tanítványa játszik az operaházi együttesben - és a zenekari játék fortélyait a Hollerung Gábor vezette Budafoki Dohnányi Zenekarban tanulta meg. Nem szívesen hagyta ott szólamvezetői állását egy operaházi próbajátékért, már csak azért sem, mert az épületben akkor járt először. A próbajáték sikere óta viszont "rabja" a háznak. „Amikor bekerültem, maga az opera műfaja fogott meg, mert mindig, minden előadás más" - mondja. "Az Állami Hangversenyzenekarnál vagy a Budapesti Fesztiválzenekarnál eltöltött idő alatt azt tapasztaltam, hogy ott sokkal fontosabb a pontosság, patikamérlegen mérik a hangokat, rendkívül profik, míg itt hullámzóbb a teljesítmény, viszont az élmény katartikusabb. Ez nem egy önmegvalósító műfaj. Az a dolgunk, hogy alázattal kísérjük az énekeseket - akár a karmester egy-egy rossz beintése ellenére is! Az operaházi muzsikusok fejében olyan tudás van, ami nem megszerezhető máról holnapra. Tíz-tizenöt év kell ahhoz, hogy valaki biztonsággal mozogjon az operák között. Sokkal inkább kamarazenélés operát játszani, mint mondjuk egy szimfóniát" - folytatja.

A zeneszerző utasításait törvényként tisztelő, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarában is játszó bőgős álma egy olyan zenekar, ahol a zenekari művész munkaidejének felét operai szolgálatra, egynegyedét szimfonikus zenekarira és egynegyedét más kamara-produkciókra fordítja. "Ez lehet a záloga annak, hogy az ember nem lustul el, nem fásul bele a munkába és ugyanolyan jól, vagy jobban játszik évek múltán is, mint amikor bekerült" - állítja.

A szólamvezetőnek ennél a zenekarnál nagy beleszólása van abba, hogy az adott produkcióban kik legyenek mellette. "Az Operaház bőgőszólama szerintem az ország legjobb bőgőszólama, így szinte mindegy, milyen összeállításban játszunk, mindig kiváló színvonalon oldjuk meg a feladatot. Az én szólamvezető társaim H. Zováthi Alajos és Bucherna Péter, akikkel nagy megtiszteltetés együtt dolgozni."

A szabadidejében a Budapesti Csellóegyüttes alapítójaként és más kamaraformációk szervezőjeként tevékenykedő muzsikus az itt tapasztalt sikerélmények után szponzorokat szeretett volna találni céljaihoz. "Ekkor döbbentem rá, hogy nem vagyok tárgyalóképes egy nagyvállalat vezérigazgatójával szemben" - mondja. Elvégezte hát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a menedzsment, pénzügy és gazdaság szakot, majd operaházi munkái mellett 2008 és 2010 között a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek menedzserigazgatójaként, valamint a Művészetek Palotája akusztikus konzulenseként dolgozott annak megalakulása óta.

A nem mindennapi élettörténet mellé nem mindennapi történetek is társulnak. "A szólamomat érintő érdekes sztorik közül néhány még az én tagságom előtt történt. Egy ilyen szerint a bőgős viccmester kitalálta, hogy feldobja egy kicsit a Tosca-előadást és összebeszélve a többi bőgőssel, egyik hiszékeny kollégájuknak azt mondták, hogy a rendező utasítása szerint a kínzásos jelenetben segíteni kell a kissé berekedt énekesnek egy szólamnyi, hatalmas ordítással. Amikor ez a jelenet következett, minden bőgős nagy levegőt vett, de végül magára hagyták a szegény becsapottat, aki torkaszakadtából üvöltött egyet. A karmester nem tudta mire vélni a dolgot, a zenekar többi tagja azt hitte, megőrült, végül eljárás lett belőle. Az ügyész kinyomozta, hogy ki volt a felbujtó és fegyelmit adott neki, mire a viccmester csak ennyit mondott: 'ez akkor is megérte! Látnia kellett volna a zenekart, amint hullámzott a röhögéstől!'"

Michael Jackson: Beat is, km.: Budapesti Csellóegyüttes (Simkó-Várnagy Mihály, Sturcz András, Paláncz Antónia, Boldoghy Kummert Péter)

A kották történelmi bejegyzéseit sem szabad alábecsülni. "Mi eredeti anyagokból játszunk, a Puccini-kottákat maga Puccini is látta anno: amikor bemutatták a darabjait, akkor ugyanazok a kották voltak a zenészek előtt, mint ma. Olyan szólamanyagot is láttam, ahol egy hang be van karikázva, egy nyíl mutat feléje és az van fölé írva, hogy 'ennél a hangnál 1948. október 28-án Desdemona beesett az árokba'. El se tudjuk képzelni, mi minden történhetett az Operában! Már velünk is előfordult, hogy a Spartacus kardozási jelenetében egy kard lerepült a színpadról és beleállt egy cselló mellett a földbe. Ekkor persze mindenki felháborodva fordult a munkavédelemhez, azzal, hogy mi itt életveszélyben dolgozunk, aminek eredménye az lett, hogy - mint a cirkuszban - hálót feszítettek ki a zenekari árok fölé. Úgy éreztük magunkat, mintha ketrecbe lennénk zárva és egyik kollégám javasolta is, hogy írjuk ki: 'az állatok etetése tilos!'

A saját legviccesebb történetem egy havas, téli estéhez és az Erkel Színházhoz kötődik. Lakóhelyemről, Albertfalváról jövet - bár másfél órát szántam a beutazásra - egy óra múlva is csak pár száz métert haladtam az autómmal. Ekkor felhívtam Gyula urat, az ügyelőt, hogy megkérdezzem, van-e bent bőgős, mert én biztosan nem tudok odaérni a Rigoletto elején lévő bőgőszólómra. Megnyugtatott, hogy Kőszegi úr bent van, én meg arra kértem, kezdjen el gyakorolni. Végül befutottam a darab negyedik percében, amikor már elkezdődött a mű, de még nem ment le a szóló. Mint egy lassított felvételen most is látom, ahogy berohanok, lekapok a falról egy nagybőgőt, lefogom a hangot, még ránézek a kollégára, aki kigyakorolta a szólómat, ő megkérdezi tátogva, hogy 'beejáátszod?', intettem, hogy igen. Aztán kezdenék én F-dúrban muzsikálni, de csak az első hang után derül ki számomra, hogy egy húsz éve ott porosodó hangszerrel van dolgom, ami évek óta nincs is behangolva. Ekkor matematikai függvények sokasága kezdett el futni a fejembe, hogy a fél hanggal lejjebb és feljebb lévő húrokon hol is lehetnek a mű eredeti hangjai. Valahogy lement a szóló, de éveket öregedtem. Erről a történetről Lukácsházi István, Bartók konzis tanárom mondása jut eszembe, miszerint: 'tiszta bőgőn nem kunszt játszani!' Mindenkinek vannak hasonló élményei, és azt hiszem ilyen tapasztalatok nélkül nem igazi operaházi zenész az, aki az Operaházban játszik!"

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

José Carreras: „Sose vitatkozz egy szopránnal!”

A világhírű katalán tenor, José Carreras először zsűrizett a Virtuózok nemzetközi tehetségkutatójában – a fiatalok indulásáról is kérdeztük. José Carreras-interjú.
Plusz

Költészet, koncert és fényárban úszó falak – jön a 25. Dombos Fest

Június 26. és 29. között rendezik meg Kishegyesen a 25. Dombos Festet, a vajdasági magyarság egyik legizgalmasabb összművészeti fesztiválját. A jubileumi rendezvényről és a fesztivál múltjáról Horváth László fesztiváligazgatóval beszélgettünk.
Színház

Csuja Imre nem vállal új szerepeket – évadot zárt az Örkény Színház

Június 17-én tartotta évadzáró társulati gyűlését az Örkény István Színház. A jövő évadban Dohy Balázs, Polgár Csaba és Gálhidy Sára is rendez, felújított formában tér vissza a 33 változat Haydn-koponyára.
Zenés színház

Szörényi Levente: „Az áldozatvállalás kérdése miatt kezdtünk el foglalkozni a Kőműves Kelemennel”

Több mint negyven évvel az ősbemutatót követően a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatják be a Bródy–Szörényi alkotópáros Kőműves Kelemen című rockballadáját Alföldi Róbert rendezésében. A sajtónyilvános olvasópróba után Szörényi Levente nyilatkozott a Fideliónak.
Jazz/World

„A basszusgitár ősi ereje mindenkit megbabonáz” – beszélgetés Kéri Sámuel jazz-basszusgitárművésszel

Hosszú évekig zongorázott, aztán beleszeretett a basszusgitárba. Hazai tanulmányai után felvették a bostoni Berklee College of Musicra. Kéri Sámuel ma már az egyik legígéretesebb hazai jazz-basszusgitáros, aki a napokban Junior Prima díjat kapott magyar zeneművészet kategóriában.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Vivalditól a Coldplayig – Sturcz Quartet a Benczúr Kertben

A nyári esték varázslatos hangulatával és páratlan ízeivel várja a közönséget június 23-án a Benczúr Ház kertjében a Music & Wine, azaz Zene és bor című rendezvény.
Klasszikus gyász

Elhunyt Homolya István

Június 17-én elhunyt Homolya István zenetörténész, az Editio Musica Budapest korábbi igazgatója. Palestrináról, Lassusról és Bakfark Bálintról írt könyveivel a magyar zenetudományban és zenei ismeretterjesztésben is fontos szerepet vállalt. A szakember 85 éves volt.
Klasszikus hír

Vezető karnagyot keres a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) nyílt pályázatot hirdetett a Magyar Rádió Énekkara vezető karnagyi pozíciójának betöltésére. A jelentkezés határideje július 30. 
Klasszikus ajánló

Jótékonysági koncerttel segítik a székelyföldi árvízkárosultakat

Június 22-én, vasárnap 16 órától Budapesten, a Kálvin téri református templomban jótékonysági koncertet hallhat a közönség. Az eseményre a belépés díjtalan, a helyszíni adományok teljes összegé a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére ajánlják fel.
Klasszikus ajánló

Bach nyomában – nyáron is elhozza a barokk zenét a Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Július 5. és 13. között ismét időutazásra hív Erdély egyik legjelentősebb zenei eseménye, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A 42. alkalommal megszervezett eseménysorozat középpontjában idén a német barokk géniusz, Johann Sebastian Bach áll.