Klasszikus

Boldog születésnapot, Csajkovszkij!

2015.05.07. 06:58
Ajánlom
Százhetvenöt éve, 1840. május 7-én született Pjotr Iljics Csajkovszkij, az orosz romantikus zene kiemelkedő alakja. Születésnapjára portréval emlékezünk. Tudta, hogy 23 éves koráig hivatalnokként dolgozott, és állítólag a becsületbíróság halálra ítélte homoszexualitása miatt?

Pjotr Iljics Csajkovszkij a Káma folyó menti Votkinszkban jött a világra mérnök-hivatalnok apa és francia származású anya második gyermekeként. Szülei maguk is zenéltek, otthonukban kitüntetett helyen állt a kor népszerű operaslágereit játszó zenegép (orkesztrion). Kiskorában különösen Mozart műveit kedvelte, főként az "operák operájának" nevezett Don Giovannit. Hatévesen már jobban olvasta a kottát, mint a betűket, de érzékeny idegzete miatt (nevelőnője szerint "törékeny volt, mint egy porcelánbaba") fel kellett hagynia a zenével. Szülei tisztviselőnek szánták, s ő jogi tanulmányai után az igazságügyi minisztérium hivatalnoka lett, de a munka mellett koncertekre és operába járt. Huszonhárom évesen beiratkozott az újonnan alapított szentpétervári konzervatóriumba, a következő évben végleg feladta hivatali állását. Az elsők között végezte el a zeneszerző szakot a konzervatóriumot alapító Anton Rubinstein tanítványaként, vizsgadarabként Schiller Örömódájára írt kantátát és Osztrovszkij Vihar című drámájához nyitányt.

1865-ben a moszkvai konzervatóriumba hívták az összhangzattan tanárának, kapcsolatba került az orosz zenében korszakos jelentőségű Ötök csoportjával, akik a népzenén alapuló új zenei nyelvet akartak teremteni. E korszakában született művei az Ötök hatását tükrözték, a későbbiekben mégis az európai klasszikus hagyományok követése lett számára meghatározó.

Egy sikertelen románca után idegösszeomlást kapott, majd hisztérikus munkaláz lett úrrá rajta, ontotta a zenekritikákat, s megkomponálta - rosszul fogadott - első szimfóniáját. 1875-ben mutatták be híres b-moll zongoraversenyét (amelyet háromszor dolgozott át, a végleges változat 1888-ban született meg) és A hattyúk tava című balettjét. A homoszexualitását titkolni kénytelen, magányos zeneszerző 1877-ben elvette egy fiatal rajongóját, de az alig néhány hónapig tartó házasság mindkettejük számára végzetesnek bizonyult. A titkának kiderülésétől rettegő komponista öngyilkosságot kísérelt meg.

Élete azután rendeződött, hogy pártfogásába vette Nagyezsda von Meck; a gazdag özvegyasszonnyal személyesen soha nem találkozott, csak levélben érintkeztek. Az asszony anyagi támogatása lehetővé tette, hogy teljesen a zenének szentelje magát, ekkor írta D-dúr hegedűversenyét, a műfaj egyik legnépszerűbb és legnehezebb darabját, Vonósszerenádját, az Olasz capricciót és az 1812 nyitányt. Anyegin című operája a moszkvai bemutatón csak mérsékelt sikert aratott, de a szentpétervári előadás elnyerte III. Sándor cár tetszését.

Néhány évig utazgatott, Európa-szerte vezényelte műveit, megismerkedett Brahmsszal, Grieggel, Mahlerrel, Dvořákkal. Hazatérve megírta Pikk dáma című operáját, a Csipkerózsika és A diótörő című baletteket. Élvezte a cári udvar kegyeit, 1891-es hangversenykörútján már a legnagyobb élő zeneszerzőként ünnepelték, a Carnegie Hall megnyitóján ő dirigálta a New York-i Szimfonikusokat. Utolsó éveit mégis feszültség és depresszió jellemezte, idegállapota tovább súlyosbodott, amikor Meck asszony magyarázat nélkül megvonta tőle támogatását. Utolsó művét, a 6., h-moll (Patetikus) szimfóniát 1893 októberében vezényelte el, néhány nappal később, 1893. november 6-án meghalt Szentpéterváron.

Halálának körülményeit máig homály övezi: annyi bizonyos, hogy kolerában hunyt el, de sokak szerint lehetséges, hogy a zeneszerző nem véletlenül kapta el a betegséget, hanem miután egy becsületbíróság homoszexualitása miatt halálra ítélte, avagy ismét túlzaklatott idegállapotba került, szándékosan ivott kolerával fertőzött vizet.

Csajkovszkij máig az egyik legnépszerűbb orosz zeneszerző, aki a nyugati romantikát a nemzeti hagyományokkal ötvözte. Zenéje népszerűségét mindenekelőtt az érzelmekben gazdag, sokszor fájdalmas melódiáknak köszönheti. Zenei példaképe Mozart volt, a francia mesterek közül Gounod, Bizet és Massenet, az olaszok közül Verdi állt hozzá közel. Brahmsot és a barokk nagy mestereit nem kedvelte, s nem értett egyet Wagner zenei reformtörekvéseivel sem. Az opera műfaját megújító német zeneszerzővel többször találkozott, 1876 augusztusában jelen volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok megnyitóján is, ahol Richter János vezényelte a Ring-ciklust. Csajkovszkij ismerte Lisztet is, vele is több alkalommal találkozott.

Tíz operája közül a Puskin műve alapján született Anyegin és a Pikk dáma a leghíresebb, hét szimfóniát, nyitányokat, több mint száz zongoraművet, több hangszeres versenyművet, dalokat, kórusműveket, kamarazenét, sőt egyházi zenét is komponált. Több művének szövegkönyvét testvére, Mogyeszt írta. Szimfóniáit többek közt Doráti Antal, Ormándy Jenő és Herbert von Karajan vezényletével rögzítették lemezre. Balettjei, amelyek témájául előszeretettel választott mesét (A hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő), ma is kedvelt darabok. Műveinek leghíresebb koreográfiáit a francia Marius Petipa készítette. A karácsonykor játszódó A diótörő nálunk sem hiányzik a színházak műsoráról az ünnepi időszakban, a "balettek balettjének" is nevezett A hattyúk tava hat év után idén áprilisban került ismét az Operaház műsorára.

Az orosz romantikus zene mesterének nevét viseli egy kráter a Merkúron, miként az 1958-ban alapított, négyévente megrendezett rangos moszkvai nemzetközi zenei verseny is. Zenéje számtalan filmben felhangzott, Budapesten 2008-ban az ő műveiből rendezték az első zenei maratont a Művészetek Palotájában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Színház

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.
Vizuál

Rófusz Ferenc: „Ma Európában a klasszikus kultúra és a keresztény üzenet is érdektelenné válik”

Negyven év várakozás után elkészült Rófusz Ferenc festményfilmje, Az utolsó vacsora. Leonardo da Vinci világhírű freskója tizenegyperces animációs filmben elevenedik meg, szerdától Kecskeméten, a KAFF versenyprogramjában látható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

André Rieu hangszerekkel segített egy fogyatékkal élőkből álló zenekaron

A holland hegedűművész a reggeli hírekben olvasta, hogy egy tolvaj meglovasította a rézfúvós zenekar hangszereit, úgy döntött, hogy segít.
Klasszikus fesztivál

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.
Klasszikus brácsa

Így gyakorolj! – Tabea Zimmermann brácsaművész tanácsai

A hazánkban is gyakran megforduló brácsaművész, Várjon Dénes zenészpartnere a Strad hasábjain hat pontban szedte össze tanácsait a fiatal (vonós)hangszereseknek.
Klasszikus Partitúra

Nem vagyok kétlaki - Interjú Selmeczi Györggyel 

Kisorosziban Selmeczi György, Orbán György, Vajda János és Csemiczky Miklós zeneszerzők fogadták a Partitúra stábját. Miklósa Erika és Batta András a kamerák előtt pillanthatott be a kortárs magyar zeneszerzés Négyek-nek is nevezett csoportja semmihez sem hasonlítható alkotói miliőjébe.
Klasszikus koktélparti

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.