Klasszikus

Borítékolható siker

2014.02.28. 09:00
Ajánlom
Melodikus, hatásos, virtuóz. Édesen halk, eget rengetően hangos. Pregnáns ritmusok, fülbemászó dallamok, látványos futamok és trillák. Ez mind romantika! A Keller András vezette Concerto Budapest ezen az úton indult el, mikor legutóbbi hangversenyük műsorára Grieg és Dvořák művét, valamint a hangvételével a 20. században egyedülálló Sosztakovics kompozícióját tűzte.

 Február 22-én és 23-án tapsvihartól zengett a Zeneakadémia nagyterme. Hogyne zengett volna... Grieg Zongoraversenye és Dvořák 8. szimfóniája egyaránt olyan remekmű, mely a maga bombasztikus erejével automatikusan tapsra kényszeríti a kezet - tulajdonképpen előadástól függetlenül. A siker tehát biztosított, a koncert elemzésekor a közönség visszhangjából nem érdemes kiindulni. Lássuk, hogyan is sikerült megbirkózni ezekkel a művekkel, melyeknek számos remek előadásuk van.

Az első félidő első részében az együttes vonóskara bizonyíthatott. Sosztakovics (8. vonósnégyeséből keletkezett) c-moll kamaraszimfóniája hangzott fel. Az öttételes, egybekomponált alkotás a 2. világháború borús hangulatát, a kiábrándultságot hordozza magán. Az egész estén brillírozó csellisták már itt elkápráztatóan játszottak: komoly, fájdalommal teli kifejezőerő jellemezte őket. Az első tétellel a zenekar biztosította az elmélyülés lehetőségét; a sötét, komor harmóniák megadták a szükséges alaphangulatot. Bár a második tétel unisonója könyörtelenül söpört végig, sajnos pontatlanság jelei mutatkoztak a vonósokon. A gúnyos keringő utáni negyedik tételben újabb belépési problémák jelentkeztek. A zeneileg vékony felvezető ütemeket követő fortissimo kopogtatások az apró bizonytalanságok miatt vesztettek erejükből, így hatásukból is. A szélsőséges váltások megkritizálható kivitelezését a zárótétel pozitív értelemben lehangoló előadása követte. Keller, hosszú ideig levegőben tartott kezével, megteremtette a borús mű nélkülözhetetlen pillanatát: az utolsó hang kicsengését követő csendet.

A szünet előtt hangzott el Grieg a-moll zongoraversenye a grúz Khatia Buniatishvili közreműködésével. A művésznő játékáról alkotott véleményem ütemről ütemre változott. A legfeltűnőbb és megkérdőjelezhetetlen tulajdonsága a páratlan virtuozitás. A darab ideálisan gyors tempóban indult. Már ha beszélhetünk egyetlen tempóról... Buniatishvili nem könnyítette meg a zenekar dolgát, mikor a hangos virtuóz részekbe belegyorsított, a lassú lírai szakaszokat pedig lassabbra vette. Akárhogy próbálkozott is Keller, lehetetlen volt mindig precízen követni a szólistát. A tempóingadozás önkényessé tette a virtuozitást, ráadásul mikor a hangok mennyisége miatt a művésznő lassítani kényszerült, korábban még csak-csak megmagyarázható tempóbeli játéka hiteltelenné és indokolatlanná vált. A lírai pillanatok felemásra sikerültek; Buniatishvili néhol megihletődött, máskor nem tudott szabadulni korábbi attraktív játékstílusától. A fortissimo szakaszok lehengerlőek voltak, ám gyakran magasról ütött, erőszakos hangok rontották az összhatást. A számomra megosztó produkció hangos közönségsikert aratott.

A hangverseny második felében negyven perc örömzene, Dvořák 8. (G-dúr) szimfóniája következett. Az együttes fényévekkel összeszedettebb volt az első részben nyújtott teljesítményénél. A csellisták maradandó emléket szereztek a nyitótémával, illetve a későbbi melódiákkal. A rézfúvós szekció is kiválóan muzsikált: a harsonák fanfárjai és a kürtök trillái hatalmas összhangzást eredményeztek. Elérzékenyültünk, mosolyogtunk, táncoltunk a lábunkkal... A zene irányított minket. A remekmű és az előadás egyaránt megérdemelte a vastapsot, a közönség pedig a ráadást. Nagy élvezettel hallgattuk meg újra a zárótétel végét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Plusz

Kiderült, hogy a hanghullámoknak is van tömegük

Eddig a fizika egyik alapvetése volt, hogy a hangnak nincs tömege, de kiderült, hogy van, és hat rá a gravitáció is.
Jazz/World

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus portré

Egy orosz, aki zenét álmodott Seherezádé történeteihez

175 éve született Rimszkij-Korszakov, akinek ma szinte csak egyetlen művét ismerjük, a négytételes Seherezádét. Pedig írt mást is, és egy egész generáció tanára volt.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör áprilisi programjából

Áprilisban többek között Ádám Zsuzsanna és Banai Sára, Falusi Mariann és a Sárik Péter Trió, Szakcsi Lakatos Béla és Fáy Miklós mint szerkesztő lép a Társaskör színpadára.
Klasszikus ajánló

Elhúzza Casanova nótáját az Óbudai Danubia Zenekar

Március 22-én és 23-án a velencei szökevény, Giacomo Casanova kalandos életéből villant fel részleteket az Óbudai Danubia Zenekar, kiváló zeneművekkel tarkítva a történeteket. A pénteki koncert élőben követhető a Fidelio közösségi oldalán, de néhány jegy még akad azoknak, akik személyesen élnék át a hangversenyt.
Klasszikus lemez

Kodály-siratótól a Kurtág-árnyékig

A rohmanndittasághoz szükségeltetnek: érző csellóhang, tisztaság. Komolyság, gazdag zengés. Kíváncsiság. Új lemeze nemcsak portré, hanem igazi magyar történet.
Klasszikus ajánló

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.