Balázs Dóra

Balázs Dóra művészettörténész különleges szempontból közelít olyan témákhoz, amelyeket naponta láthatunk a múzeumokban, tárlatokon, de az itt felmerülő kérdéseinkre talán nem kapunk választ, legfeljebb alapos utánajárással. Például a tükör és a tükörkép szerepe a festészetben, a kortárs művészet a japán és kínai megközelítésen keresztül, vagy botrányos alkotások és művészek, akik a maguk korában, vagy akár később is nagy vihart kavartak ábrázolásukkal, témájukkal, de említhetjük a művészeti kódfejtés című elemzést is, amely a reneszánsz festmények szimbolikáját közelíti meg rendhagyó módon. Február 18-án a Fészek Klubban pedig Kacaj és ecset címmel a művészet és a humor találkozására világít rá Balázs Dóra. Ahogyan írja:

Ettől még ezeket a műveket is ugyanolyan komolyan kell venni, hiszen a humor − azon túl, hogy az élet mosolygós-nevetős oldalát mutatja meg − sokszor eszköz a művész számára, amivel súlyos és összetett problémákra hívja fel a figyelmet.” Balázs Dóra művészettörténészt a különleges előadások kapcsán arról is kérdezzük, hogyan indult blogja, az Artmargók, mire utal a cím; mikor kezdett másként nézni a művészeti alkotásokra, mint ahogyan azt a képzések során megszokta; mi tűnt föl neki először, amit elemezni akart; hogyan építi fel az előadásait, és mire utal a Kacaj és ecset? Kik a legviccesebb művészek, és vajon észrevesszük-e a geget, ha nem hívják fel rá a figyelmünket?

Koltai Róbert

„Engem a színjátszás konzervál, és jó érezni, hogy fontos vagyok még” – mondja Koltai Róbert, aki tavaly töltötte be 75. életévét, s ez alkalomból Sose halok meg? címmel önéletrajzi ihletésű kötetet jelentetett meg. A Jászai Mari-díjas színművész jelenleg tizennégy-tizenöt előadásban játszik párhuzamosan, főszereplője a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházban nemrég bemutatott Lovagias ügynek, és KR75 címmel fut önálló estje a Hungarikum Pódiumon, amelyben egyaránt kapnak helyet megnevettető és megríkató jelenetek, rögtönzések, a magyar líra klasszikusainak legszebb versei, valamint dalok, amelyeknek zenéjét Dés László, illetve Darvas Ferenc szerezte. Jónás Ágnes egy budai kávézóban kapta diktafonvégre az Érdemes Művészt, akit Pogány Judithoz, Dés Lászlóhoz és Darvas Ferenchez fűződő szakmai viszonyáról, valamint a vígjáték és drámajátszás kihívásairól kérdezett.

Koltai Róberttel a 2018-as POSZT-on (Fotó/Forrás: Hegyi Júlia Lily / Zsófia Hajdú / POSZT)

Faragó-Thököly Márton

Nyolcadik alkalommal, február 16. és 17-én rendezi meg idén a Fonó Budai Zeneház a Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonját, melynek keretében a legnevesebb hazai mesterek mutatják be míves hangszereiket, melyeket a látogatók bátran kézbe vehetnek, kipróbálhatnak, a készítőkkel pedig beszélgethetnek is egy-egy pohár finom bor mellett. Az eseményt koncertek színesítik – fellép többek mellett a Magyar gyökerekkel rendelkező, holland származású hegedűvirtuóz, Gwendolin Masin, aki Szalai Éva zongoraművésszel ad közös koncertet, valamint Vizeli Máté és zenésztársai és az Opera Quartet is emeli a rendezvény színvonalát. A látogatók a Sáránszky Pál Emlékkiállítást is megtekinthetik. A Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonjának alapítójával, szervezőjével, Faragó-Thököly Márton hegedűkészítő mesterrel a rendezvény céljáról, valamint a hegedű és a bor közös vonásairól beszélgetünk.

Vági Bence

A Recirquel Újcirkusz Társulat hat éve robbant be a művészvilágba teljesen új, szokatlan látásmódjával, különleges produkcióival, Vági Bence koreográfus-rendező irányításával. Hat év alatt nemcsak a magyar közönséget kápráztatta el, de az egész világot. Vági Bence 2012-ben kért fel 11 tehetséges fiatal artistát egy formabontó produkcióra. 2013-ban a Cirkusz az éjszakában, egy évvel később, a Meztelen bohóc és a Párizsi éjjel, illetve a Non Solus, majd az Adieu aratott hatalmas sikert a világ nagy színpadain. 2018-ban a My land című új előadással jött ki a társulat, amely rögtön meg is nyerte az Edinburgh Fringe Fesztivál kritikusi díját.

Vági Bence

A produkciót az ember és anyaföld örök érvényű összetartozása ihlette. Az előadás az emberiség legősibb mítoszainak visszhangján szólal meg, miközben szereplői egy időtlen és illúziókkal kifeszített térben saját szabadságuk hangját keresik. Vági Bence ezúttal hét virtuóz ukrán vendégművészt kért fel egy új, formabontó újcirkusz előadás megalkotására. Vági Bence koreográfus-rendezőtől azt is kérdezzük, a hazai cirkuszművészet és az Újcirkusz megjelenése milyen közös pontokat mutat; hol léptek fel eddig, és milyen visszajelzéseket kaptak; sokszor meghökkentő az előadás, sőt, provokatív: mi a céljuk ezzel; az emberi test korlátait feszegeti egy-egy előadás: milyen szimbólumokkal dolgoznak; illetve a My land hogyan kapcsolódik be az Újcirkusz szokatlan előadásmódjába?

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.