Km.: Ensemble InterContemporain
Vez.: Eötvös Péter
Pierre Boulez: Dérive I

A francia zeneszerző-karmester, aki 1925. március 26-án született Montbrisonban, napjaink legelismertebb művészegyéniségei közé tartozik, rendkívül sok kitüntetés, lemezdíj birtokosa. Alkotóművészként, tanárként, karmesterként, a zenei élet szervezőjeként, a kortárs zene szószólójaként a 20. századi zene történetében kivételes helyet foglal el. Matematikai tanulmányai mellett zongora-, karvezetés- és zeneszerzés-stúdiumokat folytatott a párizsi Conservatoire-ban, ahol olyan tanárai voltak, mint Olivier Messiaen és René Leibowitz. 1953-54-ben megalapította a modern zene megszólaltatására specializált Concerts du Petit Marigny elnevezésű sorozatot, mely megteremtette a későbbi Domaine Musical alapjait. A következő évtizedben zeneelméletet és analízist tanított Darmstadtban és Bázelben, óriási hatást gyakorolva ezzel zeneszerző-nemzedékek egész sorára. 1962-től az USA-ban is tanított, a Harvard egyetemen. Karmesteri karrierje 1958-ban kezdődött (Südwestfunk Orchestra, Baden), nemzetközi elismertségét elsősorban Széll György clevelandi meghívásának köszönhette. 1969–72 között a Clevelandi Zenekar első vendégkarmestereként dolgozott, de rendszeresen vezényelte a BBC Szimfonikusokat és 1977-ig a New York-i Filharmonikusokat is. 1974-től őt bízták meg a párizsi Pompidou Központ zenei kutatóintézetének irányításával (IRCAM). Az intézet keretében hozta létre az Ensemble InterContemporaint, mely a kortárs zene nemzetközi hírű műhelyévé fejlődött.