Klasszikus

Brahms Bécsben

2015.05.07. 14:24
Ajánlom
Bár a német zeneszerző nem Bécs és nem is Ausztria szülötte, élete jelentős része és alkotásainak sora köti őt az osztrák fővároshoz.

Cikkünkben Brahms művészetét a Clara Schumannal való kapcsolatán keresztül mutatjuk be. Ezúttal is segítségül hívünk egy könyvet az életmű ismertetéséhez: Molnár Antal Brahms című művét.

"Nagyrabecsüli a meleg családiasságot. Miért maradt hát megrögzött agglegény az izmos, zömök és vérmes Johannes? Azt az 'Ewige Liebe', halhatatlan szerelem okozta, amit annyiszor megénekel szöveggel vagy anélkül. A nagy zeneszerző Schumann felesége, Clara Wieck, a XX. század zenei 'papnője' lett az ő végzetes asszonya. A tizennégy évvel fiatalabb imádó kifelé azzal igyekszik menteni nőtlenségét, hogy nősülendő korában még szegény volt, később meg már kivénült a családalapítás kockázatából. Ez csak ürügy. A gyógyíthatatlan sebről Brahms nem beszél. Clarát özvegysége idején köti a kegyelet, az anyai kötelesség és a polgári morál. Brahms marad a leghívebb támasza, leginkább a távolból. Így épül ki az eszményi barátság palotája, afféle Kőműves Kelemeni ház, benne két ember eltemetett szívével. E fájó ragaszkodásnak is része van benne, hogy a zeneköltő elhagyja Németországot és Bécsben telepszik meg. Közelből leküzdhetetlenül nehéz lett volna ilyen lemondást elviselni.

Jellemző, ahogyan Brahms megtorpan és keservét hordozza! A nagy találkozás egyszeri csodája ütötte szíven. De nem küzd érte huzamosan, nem teszi rá életét, akár az ujjongó győzelemig, akár a megsemmisítő tragikumig. Mert alkotó művész. Legfőbb dolga önmagáért élni és teremteni. S hozzá még romantikus is, akinek hangulatvilága csak gazdagszik és tágul a reménytelenségtől. Boldogtalan élet: boldog alkotás! Ez a Clara - Johannes viszony legbenső titka."

Ugyanezen könyvben, oldalakkal később ezt találjuk:

"Legjellemzőbb a brahmsi lélekre, legegyénibb hangvételét látja el alig félreismerhető személyes bélyeggel: az enyhe, lágy elomló panasz, amelyből legtöbbször a rezignáció, a lemondás édesbús fájdalma is kicsendül. (...) Ilyen fojtott hangú, sóhajos költészet a brahmsi lélek legösztönösebb gyónása. Találkozhatunk vele a III. szimfónia 3. darabjában (Allegretto), az f-moll zongorás-ötös melléktéma-csoportjában, ahol 'sotto voce' (fojtott hangon) az utasítás. Nem ritkán vesz át efféle gondolatokat a melankolikus hangú brácsa. A IV. szimfónia főtémája is erre a vidékre idéz, habár levegősebb, szélesebb öleléssel. De legotthonosabb rajta a zongora-Intermezzók naplószerű, önvalló kitárulása. Hevesebb panasszal az e-moll, az op. 116. a-moll, ártatlanságra vágyó búsongással az op. 118. A-dúr darab fisz-moll középrésze, nyugalmas beletörődéssel az op. 119. h-moll, halálos megtörtséggel a cisz-moll és esz-moll."

A sok szöveg után immár a zenéé a főszerep; a fenti felsorolásból a III. szimfónia híres harmadik, Allegretto tételét osztjuk meg elsőként.

"Brahms szimfóniája, elsősorban a harmadik tétel - talán a többféle értelmezési lehetőség, talán a rejtélyesség, vagy a gyönyörű dallamok okán - számos filmben kapott fontos szerepet. Ezek közül a legismertebb a Szereti ön Brahmsot? című, 1961-ben készült romantikus francia-amerikai filmdráma, de ilyen az 1946-os film noir, az Undercurrent, vagy a 2013-as Kill Your Darlings. Dallamait felhasználták a könnyűzenében is, például Frank Sinatra, Carlos Santana vagy Serge Gainsbourg. Szerepet kap a Civilization IV számítógépes játékban is."

Második megosztásunk a cikk lezárásaként pedig a szintén fentebb említett op. 118-as Hat zongoradarabból a második, az A-dúr intermezzo:

További kulturális érdekességeket talál Bécsből ide kattintva.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.