Klasszikus

Brahmsra hangolva

2014.10.06. 13:00
Ajánlom
A Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i évadnyitó koncertje, mely már évek óta hagyományos módon Bartók halálának évfordulója köré szerveződik, sem az előadást, sem a műsort tekintve nem volt meglepetésektől mentes. KRITIKA

Brahms hegedűversenyét, melyet eredetileg az 1879-es esztendő első napján Joachim József, a 19. század világhírű, magyar származású hegedűművésze mutatott be, ezúttal a francia Laurent Korcia játszotta. A mű fogadtatása a korabeli szakmai közönség számára nem volt egyértelmű, az előadóművészek egészen a századfordulóig idegenkedtek a versenymű megszólaltatásától mivel úgy érezték, a kíséret valósággal ellenfele a szólóhangszernek. A korához képest valóban jócskán előremutató műhöz az est szólistája, feltehetően a darab múltja és a ténylegesen kivételes nehézségei okán, minden szakmai tudással, hangszerismerettel és eltökéltséggel felvértezve, mint egy legyőzendő akadályhoz fordult. A már az első tétel elején jelentkező tömör és monumentális zenekari hangzás nagy reményeket keltett a hallgatóban, s attól sem kellett tartani, hogy a szólistának szentelt figyelem, a partitúra lapozása közben lankadni fog. Kocsis Zoltán fejből vezényelt, ami azért sem volt meglepő, hiszen a koncertet megelőző napokban a zenekar felvételt is készített a versenyműből a francia hegedűművésszel. Minden ideálisnak látszott ahhoz, hogy egy különösen kiemelkedő koncertet halljunk.

A súlypont mind terjedelem, mind mondanivaló tekintetében az első tételre helyeződik, melyben a hegedű rögtönzésszerű belépése a főtéma fantáziaszerű megszólaltatásával lendíti a darabot a helyes kerékvágásába. Korcia játéka az első hangoktól kezdve magabiztos, ám olykor szemtelen karakterformálás jellemezte, mely az első pillanatokban különösen imponált a közönségnek és a zenekarnak is. A tétel elején még azt is egyfajta szükséges és egészséges kontrollnak tudtuk be, hogy néha bizony ellenőrizni kell a hegedű hangolását, amely egyébként egy 1719-ből származó Zahn Stradivarius hangszer, a Louis Vuitton-Moët-Hennessy cég jóvoltából. A zenei folyamat előrehaladtával ezek az apró ellenőrzések azonban egyre gyakoribbak lettek. A tiszta hangokról szerzett időnkénti bizonyosság egyfajta görcsös, kényszeres kézmozdulattá vált, melynek csúcspontja egy egészen zavaró finomhangolás és két, egészen egyértelműen kipengetett hang megszólalása volt az első tétel kadenciájának közepén.

Bár a Bartók művek csak a koncert második felében szerepeltek, Korcia játéka okvetlenül egy Bartók darabot jutatott az eszembe. Úgy éreztem, mintha Korcia és hegedűje ugyanazon a végzetesen hosszú, lassú, szenvedélyekben és szenvedésekben egyaránt gazdag úton haladna, amelyen Bartók mandarinja és a csábító indiánlány egykor héjanászát járta. A hegedű hangzása érdes és érces, mintha minden hang megszületése egy kisebb csata megnyerése lett volna. Kizárólag a Kocsis Zoltán vezette zenekar rutinján, profizmusán és kellő empátiáján múlott, hogy Korcia minden egyes szükséges, vagy szükségtelen rezdülését lereagálják és harmóniába hozzák Brahms alkotásával. A félelem tehát, hogy a kíséret ellensége a szólószólamnak megvalósult, (mindez persze a közönség javára) abban az értelemben is, hogy a lassú tételben a zeneirodalom méltán egyik leghíresebb oboaszólója pontos, tökéletes és érzelemdús hangon szólalt meg, mely ezen az estén a versenymű legszebb pillanata volt. 

A szünet után elhangzó 1910-ben komponált, majd 1926-ban revideált négyszólamú a cappella férfikarra íródott Négy régi magyar népdal tömött és zömök hangzása tökéletes átvezetője volt a koncertnek a Nemzeti Énekkar tolmácsolásában. Külön öröm a hallgató számára, ha előkerülnek ezek a darabok, hiszen habár a szerző kevés férfikari művet komponált, azok annál súlyosabbak és jelentőségteljesebbek. A fináléban a Húsz magyar népdal összes darabját meghallgathattuk, köztük tizenötöt Kocsis Zoltán hangszerelésében. Az 1929-ben keletkezett kompozíciók négy sorozata eredetileg zongorára íródott, Bartók ötöt írt át belőle zenekarra (1. A tömlöcben, 2. Régi keserves, 11. Párosító 1., 14. Panasz, 12. Párosító 2.) méghozzá a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 80 éves jubileumára. Wiedemann Bernadett mellett az új hangszerelés bemutatójában közreműködött Szakács Ildikó és Haja Zsolt az Armel Operaverseny két felfedezettje, illetve Brickner Szabolcs a belgiumi Erzsébet Királyné Verseny győztese.

A sorozatok előadásával és hangszerelésével Kocsis Zoltán nemcsak elkötelezettségéről és kompetenciájáról tett újabb tanúbizonyságot, de ismét nagyszerű lehetőséget teremtett a fiatal, már nemzetközi porondon is sikereket elért énekesek számára, hogy a kortárs szellemiséget mélyen magukban hordozó kompozíciókban mutathassák meg tehetségüket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.
Klasszikus

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus tévé

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Klasszikus gyerek

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.
Klasszikus ajánló

Schubertiáda a kismartoni Esterházy kastélyban

Schubertiádák: így nevezték az 1820-as évek elejétől azokat a társasági összejöveteleket, amelyeknek középpontjában Franz Schubert és muzsikája álltak és ezt a címet viseli a classic.Esterházy koncertsorozat következő, június 15-i koncertje is.
Klasszikus cselló

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.