Klasszikus

Britten-kampány katarzissal

2013.11.28. 12:04
Ajánlom
A 200 éve született Verdi és Wagner mellett egész évben szinte észre se vettük, hogy a 20. század legnagyobb angol zeneszerzője, Benjamin Britten száz évvel később jött világra, ami szintén kerek évforduló. KRITIKA

Szerencsére a születésnaphoz (november 22.) közeledve, szinte kampányszerűen, több magyar együttes és zenei intézmény is kivette részét az ünneplésből, így az elmúlt néhány hónapban magyar hangversenypódiumokon elhangzottak Britten-dalok, a gyerekműsorokon az évfordulón kívül isgyakran előkerülő A Young Person's Guide to the Orchestra, azaz Változatok és fúga egy Purcell-témára, nemrég pedig Mark Padmore is itt járt a Britten Sinfoniával, és a komponista több művét is előadták. A születésnap előestéjén a Magyarországon utoljára 1992-ben műsorra tűzött egyik opus magnum, a Háborús requiem hangzott el a Művészetek Palotájában. Az előadás-technikailag és zeneileg is igen bonyolult kompozíciót a Nemzeti Filharmonikusok, a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) és az ifj. Sapszon Ferenc vezette Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara adta elő Szabóki Tünde (szoprán), Timothy Bentch (tenor) és Stephen Loges (bariton) szólójával. A hangversenyen a magyar közönség számára sem ismeretlen angol karmester, Howard Williams vezényelt, aki tizenegy évig volt a Pécsi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető dirigense, és aki a legutóbbi, huszonegy évvel ezelőtti itthoni előadást is vezényelte.

Hamar megbizonyosodhattunk arról - és ezt aláhúzta a színvonalas interpretáció -, hogy egy kiváló zeneszerző nagy és megrendítő művével van dolgunk. Britten zenéje nem avantgárd, a Háborús requeimből bizonyos értelemben hiányoznak a zsigerileg is érzékelhető csúcspontok, kulminációk. Hangulatában gyakran nyomasztó, de sohasem unalmas, hiszen drámaisága folyamatosan érezhető, és megköveteli a figyelmet, sőt katarzis-közeli élményt okoz.  

Az 1962-ben bemutatott oratorikus mű a latin gyászmise-szövegeken kívül az első világháborúban fiatalon elhunyt angol költő, Wilfred Owen verseire íródott. Ez a kettősség a mű apparátusában is elkülönül, mert egy kisebb kamaraegyüttes szólal meg, amikor a tenor és/vagy bariton szólista Owen verseinek részleteit énekli, a szoprán szólista, az énekkar és a zenekar (tutti) pedig a latin requiem-szövegnél hallható. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben ez látványban is megmutatkozott, hiszen míg Timothy Bentch és Stephen Loges a karmesteri pulpitus mellett foglaltak helyet, addig Szabóki Tünde az orgonakarzat szélén, a kórus mellett állt, vagyis jóval messzebb, mint a másik két szólista, de hangja még így is átütő erővel szólt. Szabóki mondhatni a tőle megszokott módon természetesen, érzékenyen formálta szólóit, mindenféle megjátszott pátosztól mentesen, így neki köszönhettük az est legszebb perceit.

Az Owen-verseket tolmácsoló szólisták, Bentch és Loges kiválóan megbirkóztak Britten nehéz passzusaival, bár főképp az előbbinél éreztem azt, hogy karaktere inkább lírai, semmint drámai, és gyakran mindkét művészből hiányzott az az elementáris erő, amit a mű megkövetelt volna. A tenor szólistánál az Agnus Dei tételben lehetett leginkább érezni a drámai karaktert, de még itt is hiányzott némi fény a hangjából. Formálás tekintetében szép, kifejező szakaszokat lehetett hallani, de például az Offertorium duettjének átszellemült előadása nem sikerült kellően megrázóra.  

A darabot eredetileg két karmesterrel mutatták be annak idején: Britten vezényelte a kamaraegyüttest, Meredith Davies pedig a nagyzenekart. Most mindkettőt Howard Williams dirigálta, magabiztosan, precízen jelezve a műről alkotott elképzeléseit. A karnagyi feladatok ennek ellenére más módon ugyan, de megoszlottak, mivel az orgonakarzaton, ahol a gyermekkórus foglalt helyet, ifj. Sapszon Ferenc is dirigált saját énekkarának, ezzel elősegítve az együttmuzsikálás zökkenőmentességét. A Nemzeti Filharmonikusok pontos játékából kiemelhetjük a vonósok telt pianóit, pasztellszíneit kiváltképp a Requiem aeternam tételben, valamint azt a feszes ritmikát, aminek részben a drámai feszültség is köszönhető volt. Ezt a ritmikusságot, amely a kifejezést erősítette, a kórus előadásában is megfigyelhettük, leginkább az említett nyitótételben, valamint a Dies irae-ben, de hihetetlen erők törtek elő az Offertorium Quam olim Abrahae kezdetű szakaszában is.

A közel másfél órás mű utolsó akkordja után szinte megfagyott a levegő. Hosszú másodpercekig nem törte meg taps a csendet. Teljesebb lett volna az élmény, ha ez így is marad. A következő előadásra remélhetőleg nem kell újabb huszonegy évet várnunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.