Bruckner Sopronban és Bayreuthban – interjú Kóczán Péterrel

Milyen évet zár az 1829 óta működő Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar?

Úgy érzem, 2023 nálunk is a visszazökkenés jegyében telt: a két Covid-év és a háborús helyzet kihívásai után (illetve az utóbbi mellett) a közönségnek és a zenészeknek is sok mindent újra kellett gondolnia. Azt tapasztaljuk szerencsére, hogy a minőségi programok iránti igény megmaradt: ha már csinálunk valamit, ha már kimozdulunk valamiért, az legyen értékes, tartalmas, minőségi idő. Igaz ez a zenei rendezvények terén is, így szerencsére megmaradtak a bérleti sorozataink, felvételeket készíthettünk, és néhány egyedi programot is megvalósíthattunk, mint például a Szokolay-emlékkoncertet most az év végén, december 8-án.

Miért tartották fontosnak, hogy koncerttel emlékezzenek meg Szokolay Sándor halálának tizedik évfordulójáról?

Az idei megemlékezés széleskörű összefogásnak köszönhetően valósulhatott meg. Szokolay Sándor egykori barátai és tisztelői minden évben kimennek a soproni evangélikus temetőben található sírhoz, és halálának napján gyertyagyújtással emlékeznek a zeneszerzőre. Zeneiskolai koncertre is került már sor ebből az alkalomból. Most is a Hunyadi János Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel közösen szerveztük meg a koncertet, mellettük a Szokolay Sándor Alapítvány és a minket is üzemeltető Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. vett részt benne, amely szervezethez a helyszínül szolgáló Liszt Ferenc Kulturális Központ is tartozik. Egyszerre reprezentatív, mégis meghitt emlékezésre került sor, jelen volt a zeneszerző családja is, és azt hiszem,

Hogyan állt össze a koncert műsora?

A szimfonikus zenekar a szerző viszonylag késeinek számító, Codetta con festivita című művét adta elő, a fiatalkori Szimfoniettát, valamint a zeneiskola igazgatónőjével, Jacsó Erikával, illetve művésztanárával, Horváth Szarka Ábellel egy Pastorella című, fuvolára, zongorára és vonósokra írt kamarakoncertjét.

Kóczán Péter (Fotó/Forrás: Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar)

Említette a Szokolay Sándor műveiből sugárzó derűt. A zeneszerző milyen arca rajzolódott ki a koncerten?

A homo ludens a legjobb jelző rá, a derű mellett a játékossága, fiatalok felé fordulása sütött át a koncerten. Ugyanakkor megnyílt egy kiállítás is a Liszt Központ aulájában, ami a teljes életművét felölelte, így más oldalait is megmutatta. Megjelentek benne az olyan nagy művek, mint a Vérnász, a Sámson, valamint a Sopronban keletkezett utolsó operák, a Margit és a Szávitri. Szó esett még egyéb szerepvállalásairól is, mivel aktív budapesti évei alatt nagyon sok szervezetben tevékenykedett; a magyar zenei élet egyik motorja volt.

Hangsúlyozta, hogy a tízéves évforduló alkalmából történt a megemlékezés. Milyennek látja Szokolay Sándor életművének utóéletét?

Aki foglalkozik a műveivel, azonnal megszereti őket, és művészetének az is fontos jellemzője, hogy hiteles lenyomatát adja a kornak, amiben élt. A kompozíciókban rejlő üzenetet a későbbi korok közönsége is megérti, akár olyanok is, akik nem éltek azokban az években, évtizedekben, amelyekben Szokolay Sándor alkotott. Így ezek a darabok nagyon jó kulcsot adhatnak a 20-21. századi muzsikához. A szocializmus évtizedeinek is megvolt a maga optimizmusa, reménykedése, amit ő meg tudott fogalmazni, de a rendszerváltás után képes volt új célokat kijelölni a zenében, tematikai értelemben is. Izgalmas az öröksége, és jó előadni vagy újrahallgatni a műveit.

A Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar életében régóta fontos szerepet tölt be a modern és a kortárs zene.

Bár ennek a területnek nem mi vagyunk a legnagyobb úttörői, nyitottság jellemzi a zenekart. Úgy gondolom, mindig benne kell élni a saját korunk zenei közegében, hiszen az a legfőbb feladatunk, hogy itt, Sopronban meggyőzzük a helyi közönséget a minőségi zene létjogosultságáról, szükségességéről.

Harnoncourt mondta, hogy olyan mennyiségű zenét hallgatunk ma, mint még soha az emberiség történetében. Ugyanakkor nem könnyű ebben a 21. századi hangzuhatagban eligazodni. Ezt a felelősséget érezzük a zenekarral. A megalakulása idején, 1829-ben a Haydn-oratóriumok jelentették azt a katalizátort, amely egyesületbe tömörítette a helyi zeneszeretőket, zenepártolókat. Később is mindig jöttek alkotók, akik gazdagították a zenei örökséget, a 20-21. század fordulója környékén ilyen komponista volt Szokolay Sándor mellett Soproni József, akinek a zenei örökségét szintén magunkénak érezzük. Ők ketten kortársak is voltak, habár a zenei világuk nagyon különböző, de mindketten kötődnek Sopronhoz. A harmadik szerző pedig Takács Jenő, de reméljük, hogy a sor újabb és újabb komponistákkal folytatódik majd. Az elmúlt években is mentek néhányan Sopronból zeneszerzés szakra továbbtanulni, ők jelenthetik a folytatást. Feladatunknak érezzük, hogy a hozzánk kötődő zeneszerzők muzsikáját játsszuk, szeretnénk újra Soproni József-művekkel is foglalkozni, illetve Takács Jenő-darabból is készítettünk felvételt. Koncertmesterünknek, Árvayné Nezvald Anettnek februárban lesz a doktori koncertje a Zeneakadémián, ott is Takács Jenőtől fogunk játszani, ebből írta ugyanis a DLA-dolgozatát.

Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar (Fotó/Forrás: Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar)

Egy kisvárosban a zenekarnak változatos szerepkörökben kell helytállnia. Melyek a legfontosabb tevékenységi köreik, és hogyan alakul a 2024-es évük?

Első helyen az ifjúság zenei nevelése áll: családi koncertekkel, iskolai programokkal, rendhagyó énekórákkal vagyunk jelen a város kulturális életében. Alapvetően a klasszikus-romantikus zenei örökség ápolása, megismertetése a fő feladatunk, de mindezt úgy kell tennünk, hogy kulcsot adjunk, kedvet csináljunk a zene birodalmának további felfedezéséhez.

A városi identitás szempontjából fontos a zene ünnepi, reprezentatív funkciója: számos eseményen muzsikálhatunk, és az év első napját is szimfonikus koncerttel köszönti a város. Idén Dvorák Újvilág-szimfóniája csendül fel Oberfrank Péter vezényletével a soproni Liszt Központban. De a város képviseletében juthatunk el külföldre is: 2024-ben Bayreuthba, Kemptenbe és Bolzanóba is meghívtak bennünket. Bayreuthban, a tavalyi Mahler-projektünk sikerének köszönhetően, most Anton Bruckner I. szimfóniáját szólaltathatjuk meg, mivel 2024-ben ünnepeljük a zeneszerző születésének kétszázadik évfordulóját. Az első koncertünk ezzel a műsorral június 24-én lesz Sopronban, a gyönyörűen felújított Szent Mihály-templomban.

A felvételek készítése is fontos feladatunkká vált az elmúlt években: rangos szólistákkal és ifjú tehetségekkel is rögzíthettünk izgalmas műveket. 2023-ban kiadott lemezünk, melyen többek között Bartók 3. zongoraversenyét is megszólaltatjuk Balog József zongoraművésszel, immár elérhető a legnagyobb zenemegosztó felületeken.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Kóczán Péter (forrás: Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar)