Klasszikus

Bruno Perrault a Concerto Mesteriskolában

2016.03.16. 15:41
Ajánlom
Folytatódik a Concerto Mesteriskola március 17-én, amelyet a Concerto Budapest zenekar vezetője, Keller András sokéves zenekarvezetői és oktatói tapasztalatával álmodott meg.

A következő és egyben az évad utolsó vendége Bruno Perrault lesz, aki bemutatja és megszólaltatja különleges hangszerét, az ondes martenot-t. Beszélgetőpartnere és tolmácsa Czinege Ádám.

Bruno Perrault
Zenei tanulmányait (zongora, ondes martenot) Strasbourgban majd Párizsban végezte. 1998-ban csatlakozott Konzervatórium Zenekarának közép-európai turnéjához (Messiaen: Turangalîla-szimfónia). A koncertezés mellett színházi produkciókban is részt vesz, az olasz „Fanny & Alexander” társulattal öt év alatt száz alkalommal lépett fel. Játszott a London Sinfoniettáva és számos helyen volt közreműködő Honegger Jeanne d'Arc a máglyáncímű darabjának színpadi és oratórium-előadásaiban. Gyakran ad kamarakoncertet az olasz zongorista Matteo Ramon Arevalos partnereként. Messiaen több művének – Assisi Szent FerencLa Fête des Belles EauxTrois Petites Liturgies – előadásában vett rész.

Az ondes martenot (martenot-hullámok), mely az elektronikus hangszerek egyik legjelentősebbje volt a 20. század első felében, de az utolsó darabot 1988-ban gyártották belőle. Maga a feltaláló, Maurice Martenot eredetileg csellista volt és az volt az elképzelése, hogy a cselló kifejezőképességét átültesse új hangszerébe. Pierre Boulez, aki már húszévesen az elektronikus hangkeltő berendezések iránt érdeklődött, rövid ideig ondes martenot-játékosként volt ismert. Az összes fontosabb francia zeneszerző írt erre a hangszerre kisebb-nagyobb művet, többek között André Jolivet, Milhaud, Honegger.

Bruno Perrault

Bruno Perrault

Utóbbi így fogalmaz Zeneszerző vagyok c. írásában: „Az ondes martenot nevű berendezés nyugodtan helyettesíthetné a kontrafagottot. Ereje van, masszív artikulációja, nem is lehet összehasonlítani azokkal a zenekarokból kikandikáló komor kályhacsövekkel.” Edgar Varèse a szirének hangjaként használta 1929-ben az Amériques egy előadásánál, Olivier Messiaen Fêtes des belles eaux-ja pedig egyenesen hat ondes martenot-t foglalkoztat. Messiaen egyébként grandiózus Turangalîla-szimfóniájában (1948) is nagy szerepet szán a hangszernek: kihasználja az emberi hanghoz való hasonlóságát, lebegő voltát, így a zenében egy istennő-szerű alak dereng fel az elektromos szerkezet segítségével.

A hagyományos hangfalak mellett készítettek az ondes martenot-hoz ún. pálma-hangfalat is, melynek különlegessége, hogy a hangnyílás előtt mindkét oldalán 12 rezgőhúr van kifeszítve. Ezek a hang teltebbé tételére és árnyalására szolgálnak. Az elektromos hangszerek közül tulajdonképpen az ondes martenot volt a legsikeresebb a szintetizátorok előtt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Egy orgonista New Yorkban: Megjelent Karosi Bálint új szerzői lemeze

Az albumon Anastasia Razvalyaeva, Szalai András, Környei Miklós és az Anima Musicae játéka is hallható.
Klasszikus hír

Bársony László brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat

Az elismerést azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat.
Klasszikus ütőhangszer

Ütőhangszeres szakmai nap és konferencia Szegeden

2019. október 5-én hiánypótló és nagyszabású ütőhangszeres rendezvénynek ad otthont Szeged.
Klasszikus hír

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.
Klasszikus ajánló

Grúzia egy estére Budapestre költözik

Az Ignis Fatuus Kamaraegyüttes előadásában egy nem túl távoli, de itthon kevéssé ismert ország zenéje szólal meg április 26-án az Ádám Jenő Zeneiskola Kamaratermében este héttől.