Klasszikus

Budapesti Bach-hét: a mester szellemében

2012.06.13. 07:29
Ajánlom
A 2012-es Bach-hét záró kantátaestjén a Lutheránia Énekkar és a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok Bach lipcsei zeneigazgatóságának munkás éveit helyezték előtérbe.

Az immár 23. alkalommal megrendezett fesztivál zárókoncertjének műsorán két, keletkezésüket tekintve egymástól alig öt héttel elkülönülő kantáta, a BWV 114. Ach, lieben Christen, seid getrost és a BWV 115. Mache dich, mein Geist, bereit kezdetű szerepelt. Nem meglepő tehát, hogy a művek kapcsolatban állnak egymással, és más-más szemszögből, de ugyanazon problémakört célozzák üzenetükkel. Míg a 114., mely Johannes Gigas egy himnuszára épül, a bűnökért járó jogos büntetés és a halál elfogadását szorgalmazza, addig a 115. esetében Bach az imádság fontosságát és a kísértésnek való ellenállást kiemelő szöveget választott Johann Burchard Freystein nyomán.

Még érdekesebb a két kantáta közötti zenei rokonság. A két nyitó korál - noha az egyik g-mollban, a másik G-dúrban kezdődik - megdöbbentően hasonlít egymásra, és ez különösen így, egyetlen koncerten hallgatva válik egyértelművé. Bach előszeretettel használta új célokra korábbi szerzeményinek zenei anyagát, mégis hatalmas invencióval írt újabb és újabb kantátákat a lipcsei istentiszteletek számára, így feltételezhetjük, hogy a zenei anyag hasonlósága ebben az esetben a két mű szándékolt kapcsolatát húzza alá. 

A zenekar érzékenyen vezette elő, majd bontotta ki a nyitó korál motívumait, biztos alapot teremtve ezzel a Lutheránia Énekkar átszellemült, precíz megszólalásaihoz. Egyszerre hallhattuk a részleteket és csodálhattuk meg az egész szerkezet komplexitását. A kantáta jelentős részét kitevő tenoráriában Megyesi Zoltán nyújtott élményszerű teljesítményt, hangja minden fekvésben szépen szólt, a legjobb oratórium-énekesi hagyományokat idézte fel, a szólisták közül talán övé volt a legkiegyenlítettebb produkció az este folyamán.  Kifejező volt a fuvolaszóló, és a da capo ária szélső és középső részei közti kontraszt alapos kidolgozásának köszönhetően világosan érvényesült a szöveget egyszerű eszközökkel, mégis nagy hatással árnyaló zeneszerzői technika.  A halál és megdicsőülés tematikát követő altáriában az oboa bevezetője és Bakos Kornélia megszólalása szép reményekkel kecsegtetett, ám végül mégis hiányérzetünk támadhatott. Az énekesnő hangja a felső regiszterben ugyan nagy expresszivitással és érősen szólt, ám a mélyebb fekvésben túl halknak bizonyult, olykor teljesen elveszett a zenekar szövetében, aránytalanság érzetét keltve.

Rövid igehirdetés vezetett át a második műsorszámhoz. Kiemelendő a 115. kantáta talán legjelentősebb része, a Molto adagio tempójelzésű szoprán ária, mely igen szépen szólt, Zádori Mária kulturált éneke a visszafogottság oldaláról közelített a zenei anyaghoz. Jekl Lászlónak a basszus recitativókban nemigen adódott lehetősége a kiemelkedésre, de megszólalásai magvasak és kidolgozottak voltak. Az altáriában az álomba szunnyadó lélek kísérete valóban álomszerű volt, ám Bakos Kornélia énekével kapcsolatban ugyanazt éreztem, mint az előző kantátában.

A kórus és a zenekar most is magával ragadó interpretációt nyújtott - tagadhatatlanul érzik, hogyan kell tagolni, hangsúlyozni a barokk zenét. Kamp Salamon mindvégig biztos kézzel irányította az együtteseket, szakértelme, Bach zenéje iránti alázata mindkét mű során megmutatkozott, s valóban kiemelkedő, aprólékosan kidolgozott előadások születtek.

Bach zenei nagyságát emlegetni közhely, ám hasonló gyakorisággal kellene beszélni az alkotómunkához való hozzáállásáról. A Lutheránia Énekkar és a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok kantátaestje a lipcsei zeneigazgatóság munkás éveit helyezte előtérbe. Azt a korszakot, mely számomra mindig is Bach egyik legvonzóbb oldalát képviselte: a póz nélküli alkotómunkáét, ahol nem a hírnök, hanem az üzenet a fontos. Azt a korszakot, amikor a romantika zsenikultusza még nem fertőzte meg a művészek gondolkodását a személyiségtorzító mindenhatóság, vagy valamiféle kiválasztottság tévképzetével; a művészet nem pusztán gyönyörködött önmagában, hanem mint szolgálattétel, a lehető legtisztább módon működött. A Budapesti Bach-hét ingyenes, a magamutogatástól mentes művészet szellemében fogant záróestjén ebben az értelemben hallhattunk autentikus előadást.

Ez már önmagában ért annyit, mint egy bélhúr, vagy egy natúrtrombita.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Jazz/World

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.
Vizuál

Tölts egy napot Woody Allennel

November 28-án érkezik a hazai mozikba Woody Allen legújabb filmje, az Egy esős nap New Yorkban. Ebből az alkalomból Woody Allen-napot tartanak a Kino Cafe Moziban, a mester utóbbi években készített legjobb filmjeivel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Az EU is elismerte a Kodály-módszeren alapuló digitális tudásközpontot

A zeneoktatás innovatív módszereinek kidolgozására létrejött digitális zenepedagógiai tudásközpont, a Kodály HUB az első magyar vezetésű felsőoktatási Erasmus-projekt, amely „Jó Gyakorlat” és „Sikertörténet” minősítést is nyert.
Klasszikus interjú

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Klasszikus beszámoló

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Klasszikus lemez

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus koktélparti

A Mozart, aki nem a Wolfgang Amadeus

Háromszáz éve született Leopold Mozart, korának egyik legjobb hegedűtanára, akire csodagyerek és csodafelnőtt fia révén emlékezünk.