Klasszikus

Budapestre érkeznek a Bambergi Szimfonikusok

2008.03.20. 00:00
Ajánlom
Az együttes a német szimfonikus zenei tradíció őrzője, az ország egyik legtöbbet utazó zenekara, a kultúra utazó nagyköveteként a II. világháború után az elsők között vettek részt európai, amerikai és ázsiai koncertturnékon. A közép-európai zenekultúra őrzőjeként 2007-ben a II. Gustav Mahler Karmesterverseny rezidens zenekara.

A zenekar 1946-ban jött létre a Prágai Német Filharmonikusok tagjaiból, valamint carlsbadi és sziléziai német zenészekből. A patinás középkori városban működő együttes hamarosan a német a zenei élet vezető zenekarává vált, a II. világháború után az elsők között turnézott Európában, az Egyesült Államokban, Ázsiában és Afrikában. A zenekar nem kizárólag a klasszikus-romantikus repertoárban mozog otthonosan, gyakran mutatnak be új, kortárs műveket is, számos alkalommal maga az együttes rendel kompozíciókat. Az első zeneigazgató (1968-ig) Joseph Keilberth volt, de vendégként fellépett az együttessel többek között Herbert Blomstedt, Eugen Jochum, Rudolf Kempe, Hans Knappertsbusch, Clemens Krauss, Solti György, Gerd Albrecht, Christoph von Dohnányi, Semyon Bychkov, Mariss Jansons, Günter Wand, Ingo Metzmacher és Wolfgang Sawallisch. 2006-ban Herbert Blomstedt tiszteletbeli karmesterré nevezték ki. 2000 óta Jonathan Nott a vezető karmester. Az elmúlt években a Bambergi Szimfonikus Zenekar fellépett Párizsban, Madridban, Brüsszelben, Bécsben, Luxemburgban, Londonban és Japánban. 2007-ben az együttes látta el a második Gustav Mahler Karmesterverseny rezidens zenekari teendőit, júniusban fellépett a Szentpétervári Fehér Éjszakák Fesztiválon, októberben kínai turnéra indulnak.

A budapesti koncerten Fischer Ádám, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának vezényletével két rövid Haydn-darab mellett az együttes gyökereire emlékeztető cseh vonatkozású műsort játszanak: Mozart Prágai szimfóniáját és Dvorák VIII. szimfóniáját.

A Prágai szimfónia komponálását Mozart (saját kezű műjegyzékének tanúsága szerint) 1786. december 6-án fejezte be, ősbemutatójára szinte bizonyosan a komponista 1787. január 19-i szerzői estjén került sor, Prágában. Mozart a Figaro óriási ottani sikeréről hallva látogatott a városba – „itt másról sem beszélnek, mint a Figaróról, az udvariasság és a megtiszteltetés megannyi jegyével halmoznak el, és Prága valóban nagyon szép és kellemes város” –, s így a műben többször is felbukkanó Figaro-allúziók mögött ezúttal (az egymás után keletkezett műveknél szinte törvényszerű, akaratlan egyezéseken túl) szándékos utalásokat is sejthetünk. Néhány kutató szerint a hasonló szimfóniáknál ekkortájt már szokatlan háromtételességre is a helyszín lehet a magyarázat: a zeneszerző talán a konzervatívabbnak hitt prágai szimfónia-konvencióknak próbált így megfelelni.

Dvorák (1841-1904) 1889-ben komponálta szimfóniáját. A megelőző szimfóniáknál derűsebb hangvétel jelzi, hogy a zeneszerző túljutott egy válságos perióduson. A szimfónia ünnepélyes, klarinétokon, kürtökön és csellókon intonált g-moll bevezetője a műfaj 18. századi hagyományához tér vissza, azonban nem követi ezt teljes mértékben. Visszatérése a kidolgozás előtt és – trombitával kiegészítve – a visszatérési szakasz előtt egyéni megoldás, (mint Beethoven néhány művében) cezúrajelölő szereppel ruházza fel az egyébként bevezető funkciójú anyagot. A szonáta- és rondóformát ötvöző finálé trombita-fanfárja is váratlanul visszatér a tétel későbbi pontján. A c-moll Adagio tétel vonóskari indítása bensőségesebb érzésvilágból fakad, a tétel egy „romantikus látomás egy ősi várról, amelynek romjai letűnt dicsőségről regélnek”. A tétel érzelemvilága a német kortársak műveinél azonban kevésbé extrovertált, közelebb áll szláv kortárs szerzőkhöz, elsősorban Csajkovszkij világához. A scherzo táncos hangvétele is Csajkovszkijt, varázslatos báljeleneteit idézheti fel a hallgatóban. A szalontáncot Dvoráknál azonban át- meg átjárják a népies tánc elemei. Nem egyértelműen cseh néptáncokról van itt szó, inkább egy-egy jellegzetes ritmusképletről, záróformuláról és csak elvétve bukkan fel egy eredeti népies dallam. A scherzo után következő finálé Beethoven Eroica-szimfóniájának mintájára variációs tétel: témája cseh népdalelemekből szerkesztett dal.

(2008. március 20. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Bambergi Szimfonikusok koncertje; Haydn: Svanisce in un momentol; Vihar; Mozart: D-dúr "Prágai" szimfónia, K 504; Dvorák: VIII., G-dúr szimfónia, op. 88; km.: MR Énekkar (karig.: Strausz Kálmán); vez.: Fischer Ádám)

 
 

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.
Vizuál

„Ahol csak tomboló ováció van, ott valami bűzlik” – Interjú a szobordöntésben érintett alkotóval, Szalay Péterrel

Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát?
Klasszikus

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Vizuál

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Színház

Júniusban nyit a Margitszigeti Színház

Derűvel és optimistán várja a korlátozások feloldását a Margitszigeti Színház, amely szabadtéri és ültetett nézőterű játszóhelyként az egyik legbiztonságosabb közösségi helyszínnek számít. A színház vezetősége reméli, hogy a járványügyi intézkedések lehetővé teszik a mielőbbi nyitást, és a nézők – a mindenkori szabályok betartása mellett – júniustól újból élőben élvezhetik a színházi előadásokat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.
Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.