Klasszikus

Budapesttől Párizsig

2015.11.20. 14:46
Ajánlom
A nemzetközi koncertélet rendszeres szereplője, az orgona hazai nagykövete és népszerűsítője. A legnevesebb orgonaversenyek díjazottja, nemzetközi versenyek rendszeres zsűritagja. Az évad művésze Fassang László.

- Zenészcsaládban nőttél fel. Természetes volt, hogy belőled is zenész lesz?

- Bár hétévesen elkezdtem zongorázni, majd fuvoláztam, sokáig nem volt nyilvánvaló, hogy zenész leszek. Tizenhárom éves voltam, amikor az orgona annyira megérintett, hogy attól kezdve ez állt az érdeklődésem középpontjában. Templomunk orgonistája Draskóczy László volt, akinek improvizációi nagy hatást gyakoroltak rám – akkor hallottam először valakit élőben improvizálni, orgonát is akkor láttam-hallottam közelről. Úgy gondoltam, hogy ezt nekem is feltétlenül meg kellene tanulnom. Ekkor döntöttem el, hogy ez lesz a hivatásom.

- Hogyan lehet improvizációt tanulni?

- Kicsit ahhoz hasonlítanám, amikor az ember megtanul egy nyelvet. Egy kisgyerek egészen korán, szavak nélkül is képes megértetni magát, és ha felnő, egyre választékosabban kommunikál. Ez a zenében is hasonlóképpen történik. Akár már egy-egy hanggal, hangkapcsolattal, ritmikai elemmel is el lehet játszadozni, közben pedig az ember megtanulja, hogyan fejezheti ki magát. Ez a nyelv később egyre bonyolultabbá, összetettebbé válik. A kifejezés vágya és a mondanivaló talán velünk született dolog, de a nyelv használatát meg lehet tanítani.

- A Zeneakadémia mellett a párizsi Conservatoire-on is tanítasz. Mindkét intézménynek növendéke is voltál. Milyen tárgyakat oktatsz?

- A Zeneakadémián elsősorban interpretációt tanítok, azt, hogy a klasszikus szerzők műveit hogyan közelítsék meg a növendékek, hogyan alakítsák ki a saját olvasatukat, illetve hogyan tanulják meg a különböző orgonákat kezelni azok minden technikai és zenei vonatkozásával együtt. A párizsi tanítás elsősorban az improvizációról szól, az előbb említett zenei nyelv elsajátításáról és tökéletesítéséről. Arról, hogy mindenki találja meg a saját, csakis rá jellemző dialektust, és azt művelje ki minél magasabb szinten. Számomra egyébként akkor hiteles a tanári munka, ha maga a tanár is odaül a növendékek elé játszani, nem csak kívülről ad instrukciókat.

Fassang László

Fassang László

- Idén a Müpa az évad művészének választott. Ennek kapcsán milyen programokat tervezel?

- Három koncert került az Évad Művésze-bérletbe, egy zenekari, egy kamarazenei, és egy év szünet után visszatér az Orgonasztorik sorozata. A Müpa orgonaprogramjainak szerkesztőjeként többféle célt fogalmazhatok meg. Az egyik mindenképpen egy missziós tevékenység azok számára, akik még nem ismerik az orgonát, vagy eddig csak bizonyos oldaláról ismerték ezt a hangszert. Fontos, hogy minél szélesebb spektrumot tudjanak felfedezni a hangszer gazdagságával kapcsolatban. Emellett nagyon fontos számomra, hogy amennyire lehet, mind a hazai orgonistatársadalom tagjai, mind a külföldi orgonistasztárok fellépési lehetőséget kapjanak, és mindenki a saját hitvallása szerint tudja bemutatni ezt a hangszert. A Müpa orgonája egyébként ebben az évben ünnepli a tizedik születésnapját. Idáig nagyon sokféleképpen mutatkozott be a hangszer, ez nem lesz máshogy ebben az évben sem.

- November 5-én több orgonaversenyt is előadsz majd, így ez egészen különleges koncertnek ígérkezik.

- Igen, a szólista legtöbbször egy versenyművet ad elő egy hangversenyen, és a zenekar játszik a koncert többi részében. Ez az alkalom azért is lesz kivételes, mert az orgona a négy mű mindegyikében a zenekarhoz hasonlóan fontos szerepet játszik. A legnagyobb kihívás talán az, hogy meg kell majd találnunk a közös hangzást. Az orgona gyakorlatilag új zenekarként lép be, ezt a két hangzást és zenei gondolkodásmódot kell nagyon rövid idő alatt harmóniában egyesíteni. A zenekar számára nehéz, hogy az orgona magasabbról szól, ezt a távolságot egyrészt át kell hidalni, másrészt a hangzások beállításánál mindenképpen szükség lesz külső fülekre, hogy kívülről is megfelelőek legyenek az arányok. Repertoárodon sok 20. századi, illetve kortárs mű szerepel.

- Fontosnak tartod, hogy a modern darabokat is tolmácsold a közönségnek?

- Úgy gondolom, enélkül nem lenne teljes az orgonához és a zenéhez fűződő viszonyom. Nagyon fontos a múlttal foglalkozni, megérteni azokat a gondolatokat, amelyeket Bach, Liszt vagy Bartók fogalmazott meg. Ez a folyamat végigkísér egészen napjainkig, éppen ezért az is nagyon érdekes, amit például Ligeti fejtett meg ebből a hangszerből, illetve az, hogy a kortárs zeneszerzők mit hoznak ki az orgonából.

- Milyen gyakran adatik meg, hogy orgonaversenyt játszhassanak az orgonisták?

- Elég ritkán, ennek az a legfontosabb oka, hogy nincs minden teremben orgona, így nagyon nehéz megteremteni a próbák feltételeit. Ebből a szempontból az orgonista lét kicsit kiszolgáltatott. Talán ugyanez az oka annak, hogy nem született annyi orgonaverseny, mint zongoraverseny, hiszen egy zeneszerző nyilván azt szeretné, hogy a művét minél többször elő lehessen adni. Ezért a modern orgona fejlődése szempontjából nagyon fontos fegyverténynek tartom, hogy Eötvös Péter készülő kettősversenyében a nagyorgona és a zenekar mellett a második szólista Hammond-orgonán játszik.

- Jazzprodukciókban is fel szoktál lépni. Mennyire gyakori az életedben, hogy nem csak komolyzenészként próbálod ki magad?

- Nem túl gyakori abban az értelemben, hogy viszonylag kevés időt töltök ezzel, de rendszeresen visszatérő alkalom. Vincent Lê Quanggal (akit Rohmann Dittával és Philipp Györggyel együtt 2016. március 17-én hallhat újra a Müpa közönsége) szoktam együtt játszani más műfajokban is, illetve néhány évvel ezelőtt kért fel Ávéd János szaxofonos barátom, hogy a kvartettjében lássam el a billentyűs szerepét, így sor került egy erdélyi turnéra is, nyáron pedig egy lemezfelvételre.

- Pár éve született meg a gyermeked. Gondolod, hogy zenészként ő is a nyomdokaitokba lép majd?

- Sok tekintetben már a nyomdokainkba lépett, az otthon található hangszereket ugyanis már mind kipróbálta, sőt rendszeresen játszik rajtuk. A szó szoros értelmében játszik: számára a cselló, az orgona, a zongora semmi másban nem különbözik a többi játékától. Az biztos, hogy nem fogjuk kényszeríteni a pályaválasztáskor, de ha úgy alakul, egészen biztos vagyok abban, hogy nagyon sok örömünk lesz az együttzenélésben.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.
Zenés színház

„Magamból építkezve bújok az adott karakter bőrébe” – interjú Laki Péterrel

Laki Péter mozgalmas időszakot tudhat maga mögött. A Budapesti Operettszínház évadát záró két jubileumi gála mellett a tízéves évfordulóját ünneplő Budavári Palotakoncerten is láthatta őt a közönség, ráadásul a következő évadban egy új szerepkörben is bemutatkozik. Az elmúlt időszakról, műfaji határátlépésekről, valamint az új szakmai kihívásokról beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Magyarországi bemutatók és világsztárok a Kaposfesten

2022. augusztus 13-16. között újra megrendezik az ország egyik legfontosabb kamarazenei ünnepét, a 13. Kaposfestet. Az idei fesztivál kiemelt vendége lesz Elisabeth Leonskaja, a zongora nagyasszonyaként emlegetett világhírű zongoraművésznő.
Klasszikus ajánló

A megújulás útján – augusztusban újra Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Valódi mélységek és tartalmak. Ezt kínálja minden évben az Arcus Temporum a Pannonhalmi Főapátságban. A monostor csodálatos tereiben idén is a zenei, az irodalmi és a képzőművészeti élet hazai és nemzetközi kiválóságai, és persze a bencés szerzetesek várják a közönséget augusztus 26–28. között.
Klasszikus interjú

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Klasszikus kritika

Történetek dallamokban, képekben, szavakban – ilyen volt a Fesztivál Akadémia Budapest

A hangszeres zene kiemelkedő jelentőségű előadói idén is felkeresték Budapestet, július 15. és 24. között került sor a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertsorozatára, amely során változatos karakterű hangversenyeken ismerkedhetett meg a hallgatóság a kamarazene gyöngyszemeivel.
Klasszikus kritika

Egyik szemem sír…

Megtartották Peter Caelen zongoraművész szólóestjét Keszthelyen, a Klassz a pARTon! Fesztivál keretében. Gyenge Enikő beszámolója.