Klasszikus

Budapesttől Párizsig

2015.11.20. 14:46
Ajánlom
A nemzetközi koncertélet rendszeres szereplője, az orgona hazai nagykövete és népszerűsítője. A legnevesebb orgonaversenyek díjazottja, nemzetközi versenyek rendszeres zsűritagja. Az évad művésze Fassang László.

- Zenészcsaládban nőttél fel. Természetes volt, hogy belőled is zenész lesz?

- Bár hétévesen elkezdtem zongorázni, majd fuvoláztam, sokáig nem volt nyilvánvaló, hogy zenész leszek. Tizenhárom éves voltam, amikor az orgona annyira megérintett, hogy attól kezdve ez állt az érdeklődésem középpontjában. Templomunk orgonistája Draskóczy László volt, akinek improvizációi nagy hatást gyakoroltak rám – akkor hallottam először valakit élőben improvizálni, orgonát is akkor láttam-hallottam közelről. Úgy gondoltam, hogy ezt nekem is feltétlenül meg kellene tanulnom. Ekkor döntöttem el, hogy ez lesz a hivatásom.

- Hogyan lehet improvizációt tanulni?

- Kicsit ahhoz hasonlítanám, amikor az ember megtanul egy nyelvet. Egy kisgyerek egészen korán, szavak nélkül is képes megértetni magát, és ha felnő, egyre választékosabban kommunikál. Ez a zenében is hasonlóképpen történik. Akár már egy-egy hanggal, hangkapcsolattal, ritmikai elemmel is el lehet játszadozni, közben pedig az ember megtanulja, hogyan fejezheti ki magát. Ez a nyelv később egyre bonyolultabbá, összetettebbé válik. A kifejezés vágya és a mondanivaló talán velünk született dolog, de a nyelv használatát meg lehet tanítani.

- A Zeneakadémia mellett a párizsi Conservatoire-on is tanítasz. Mindkét intézménynek növendéke is voltál. Milyen tárgyakat oktatsz?

- A Zeneakadémián elsősorban interpretációt tanítok, azt, hogy a klasszikus szerzők műveit hogyan közelítsék meg a növendékek, hogyan alakítsák ki a saját olvasatukat, illetve hogyan tanulják meg a különböző orgonákat kezelni azok minden technikai és zenei vonatkozásával együtt. A párizsi tanítás elsősorban az improvizációról szól, az előbb említett zenei nyelv elsajátításáról és tökéletesítéséről. Arról, hogy mindenki találja meg a saját, csakis rá jellemző dialektust, és azt művelje ki minél magasabb szinten. Számomra egyébként akkor hiteles a tanári munka, ha maga a tanár is odaül a növendékek elé játszani, nem csak kívülről ad instrukciókat.

Fassang László

Fassang László

- Idén a Müpa az évad művészének választott. Ennek kapcsán milyen programokat tervezel?

- Három koncert került az Évad Művésze-bérletbe, egy zenekari, egy kamarazenei, és egy év szünet után visszatér az Orgonasztorik sorozata. A Müpa orgonaprogramjainak szerkesztőjeként többféle célt fogalmazhatok meg. Az egyik mindenképpen egy missziós tevékenység azok számára, akik még nem ismerik az orgonát, vagy eddig csak bizonyos oldaláról ismerték ezt a hangszert. Fontos, hogy minél szélesebb spektrumot tudjanak felfedezni a hangszer gazdagságával kapcsolatban. Emellett nagyon fontos számomra, hogy amennyire lehet, mind a hazai orgonistatársadalom tagjai, mind a külföldi orgonistasztárok fellépési lehetőséget kapjanak, és mindenki a saját hitvallása szerint tudja bemutatni ezt a hangszert. A Müpa orgonája egyébként ebben az évben ünnepli a tizedik születésnapját. Idáig nagyon sokféleképpen mutatkozott be a hangszer, ez nem lesz máshogy ebben az évben sem.

- November 5-én több orgonaversenyt is előadsz majd, így ez egészen különleges koncertnek ígérkezik.

- Igen, a szólista legtöbbször egy versenyművet ad elő egy hangversenyen, és a zenekar játszik a koncert többi részében. Ez az alkalom azért is lesz kivételes, mert az orgona a négy mű mindegyikében a zenekarhoz hasonlóan fontos szerepet játszik. A legnagyobb kihívás talán az, hogy meg kell majd találnunk a közös hangzást. Az orgona gyakorlatilag új zenekarként lép be, ezt a két hangzást és zenei gondolkodásmódot kell nagyon rövid idő alatt harmóniában egyesíteni. A zenekar számára nehéz, hogy az orgona magasabbról szól, ezt a távolságot egyrészt át kell hidalni, másrészt a hangzások beállításánál mindenképpen szükség lesz külső fülekre, hogy kívülről is megfelelőek legyenek az arányok. Repertoárodon sok 20. századi, illetve kortárs mű szerepel.

- Fontosnak tartod, hogy a modern darabokat is tolmácsold a közönségnek?

- Úgy gondolom, enélkül nem lenne teljes az orgonához és a zenéhez fűződő viszonyom. Nagyon fontos a múlttal foglalkozni, megérteni azokat a gondolatokat, amelyeket Bach, Liszt vagy Bartók fogalmazott meg. Ez a folyamat végigkísér egészen napjainkig, éppen ezért az is nagyon érdekes, amit például Ligeti fejtett meg ebből a hangszerből, illetve az, hogy a kortárs zeneszerzők mit hoznak ki az orgonából.

- Milyen gyakran adatik meg, hogy orgonaversenyt játszhassanak az orgonisták?

- Elég ritkán, ennek az a legfontosabb oka, hogy nincs minden teremben orgona, így nagyon nehéz megteremteni a próbák feltételeit. Ebből a szempontból az orgonista lét kicsit kiszolgáltatott. Talán ugyanez az oka annak, hogy nem született annyi orgonaverseny, mint zongoraverseny, hiszen egy zeneszerző nyilván azt szeretné, hogy a művét minél többször elő lehessen adni. Ezért a modern orgona fejlődése szempontjából nagyon fontos fegyverténynek tartom, hogy Eötvös Péter készülő kettősversenyében a nagyorgona és a zenekar mellett a második szólista Hammond-orgonán játszik.

- Jazzprodukciókban is fel szoktál lépni. Mennyire gyakori az életedben, hogy nem csak komolyzenészként próbálod ki magad?

- Nem túl gyakori abban az értelemben, hogy viszonylag kevés időt töltök ezzel, de rendszeresen visszatérő alkalom. Vincent Lê Quanggal (akit Rohmann Dittával és Philipp Györggyel együtt 2016. március 17-én hallhat újra a Müpa közönsége) szoktam együtt játszani más műfajokban is, illetve néhány évvel ezelőtt kért fel Ávéd János szaxofonos barátom, hogy a kvartettjében lássam el a billentyűs szerepét, így sor került egy erdélyi turnéra is, nyáron pedig egy lemezfelvételre.

- Pár éve született meg a gyermeked. Gondolod, hogy zenészként ő is a nyomdokaitokba lép majd?

- Sok tekintetben már a nyomdokainkba lépett, az otthon található hangszereket ugyanis már mind kipróbálta, sőt rendszeresen játszik rajtuk. A szó szoros értelmében játszik: számára a cselló, az orgona, a zongora semmi másban nem különbözik a többi játékától. Az biztos, hogy nem fogjuk kényszeríteni a pályaválasztáskor, de ha úgy alakul, egészen biztos vagyok abban, hogy nagyon sok örömünk lesz az együttzenélésben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Tánc

Nyomtatott spicc-cipő hozhat megváltást a balerinák számára

Hadar Neeman 3D-s nyomtatással készít személyre szabott spicc-cipőket a fájdalom csökkentése érdekében.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Jazz/World

A királynő varázsol - Ikonikus pillanatok Aretha Franklin pályájáról

Az augusztus 16-án rákban elhunyt soul királynő személye már életében kultikussá vált, amiről rengeteg videofelvétel is tanúskodik. Ezekből az emlékekből szemezgettünk.
Tánc

Vági Bence cirkuszrendezését dicsérik Skóciában

A hét ukrán artistát felvonultató My Land című produkció az Edingburh Fringe Fesztivál közönségét már meggyőzte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.