Klasszikus

Cage 100

2012.10.17. 08:02
Ajánlom
"Megdöbbentem, amikor a főiskolán azt láttam, hogy a könyvtárban száz évfolyamtársam mind ugyanannak a könyvnek egy-egy példányát olvassa. Ahelyett, hogy én is így tettem volna, odamentem a polcokhoz, és elolvastam az első olyan könyvet, amelynek szerzője Z betűvel kezdődő nevet viselt. Én kaptam a legjobb jegyet az évfolyamban. Ez arról győzött meg, hogy az intézmény hibásan működik, ezért otthagytam."

Az idézet John Cage önéletrajzából való, amelyet az 1989-es Kiotó-díj (a japán "Nobel-díj") átvétele alkalmából írt. Azért került e cikk elejére, mert úgy vélem, jól jellemzi a száz esztendeje született és húsz éve elhunyt amerikai zeneszerző szemléletmódját: új utakat, a szokványostól eltérő megoldásokat keresni, feszegetni a határokat, kísérletezni - csak így fedezhetünk fel rejtett összefüggéseket, és érhetünk el kimagasló eredményeket. Ez az attitűd részint családi indíttatásból táplálkozhatott, hiszen Cage édesapja feltaláló volt.

John Cage előbb írónak készült, aztán a festészettel és az építészettel is kacérkodott, végül mégis a zeneszerzés mellett döntött. Amikor felkereste Los Angelesben Arnold Schönberget, azzal a kéréssel, hogy tanítsa őt, az osztrák komponista megkérdezte tőle, a zenének fogja-e szentelni az életét. Az igenlő válaszra felajánlotta, hogy ingyen tanítja. Két év elteltével Schönberg úgy ítélte meg, Cage-nek nincs érzéke a harmóniához. "Ön mindig elér majd egy falig - jósolta neki -, amelyen nem tud átjutni." "Akkor azzal fogom tölteni az életemet, hogy mindig fejjel megyek ennek a falnak" - felelte Cage. Első kompozícióiban a Schönberg-féle dodekafon technika kiegészítésére törekszik: nem tizenkét, hanem huszonöt hangból álló sort használ bennük.

Cage 1938-ban Seattle-ben, a Cornish Schoolban kapott korrepetitori állást. Ez az időszak rendkívül fontos szerepet játszott emberi és művészi fejlődésében egyaránt. Itt találkozott a táncos-koreográfus Merce Cunninghammel, aki egy életen át barátja, majd társa lett, s akinek számos darabjához készített kísérőzenét. Itt jutott arra a felfedezésre, amelyet mikro-makrokozmikus ritmikus struktúrának nevezett el. "Ez a ritmikus struktúra bármilyen hanggal kifejezhető, a zajokat is beleértve, de nemcsak hangként és csendként, hanem a táncban mozdulatként és mozdulatlanságként is megjeleníthető" - írja. Ekkor ismerkedett meg a Zen buddhizmussal, amely mint keleti filozófia, az ő életében később a pszichoanalízis helyébe lépett. "Nem tudtam elfogadni azt a hivatalos felfogást - olvasható már idézett önéletrajzában -, mely szerint a zene célja a kommunikáció volna, ugyanis azt tapasztaltam, hogy ha valami szándékosan szomorút írtam, a közönség és a kritikusok gyakran hajlamosak voltak nevetni rajta.

Elhatároztam, addig nem komponálok, míg nem találok a kommunikációnál nyomósabb indokot. Ezt pedig Gira Sarabhai indiai énekesnőnél és tablaművésznél találtam meg: a zene célja nem más, mint hogy kitisztítsa és lecsendesítse elménket, s így képessé tegye az isteni sugallatok befogadására." Ekkor komponálta első elektroakusztikus műveit - ez idő tájt kezdte el Imaginary Landscapes című sorozatát, melynek első három darabja az Amadinda Ütőegyüttes októberi 20-i koncertjén is megszólal. És ekkor alkalmazta először a preparált zongorát. Voltaképpen kényszerhelyzet szülte ezt a megoldást, ugyanis egy afrikai jellegű táncdarabhoz ütőhangszerekre lett volna szüksége, ám a színházban nem volt alkalmas tér ezek elhelyezésére, csupán egy zongora állt rendelkezésére. Cage ekkor rájött, hogy ha különféle anyagokat, tárgyakat helyez a húrok közé, a billentyűk leütésével egy egész ütőzenekar szólaltatható meg. Ezzel hihetetlen módon kitágította a zongora lehetőségeit, voltaképpen egy új hangszert hozott létre. Újítását azóta a free jazzben is alkalmazzák: Magyarországon elsősorban Binder Károly, illetve a tavaly nyáron elhunyt Szabados György.

Cage két esztendeig próbálkozott azzal, hogy egy főiskola vagy egyetem keretein belül, vállalati szponzoráció segítségével létrehozzon egy Kísérleti Zenei Központot, ám - noha tervét érdekesnek találták - senki nem akart erre pénzt áldozni, így végül letett róla.

A negyvenes évek végén Cage kipróbálhatta a Harvard Egyetem süketszobáját, s ez az élmény vezette arra a felismerésre, hogy a csend sem néma, mert az ember hallja az idegrendszer működését és a vér áramlását. Ebből a tapasztalatból, továbbá Robert Rauschenberg Fehér festményének hatására született talán leghíresebb műve, a 4'33", amely csend-darabként definiálható, hiszen az előadónak egyetlen hangot sem kell megszólaltatnia. A csend mégsem lehet tökéletes, mert megtörik a koncertteremben keletkező vagy oda beszűrődő zajok (például köhögés, nevetgélés, széknyikorgás, illetve dudálás, szirénázás, madárcsicsergés), hasonlóképpen akkor is, ha lemezen "hallgatjuk". Az Amadinda, amely a Hungarotonnál Cage valamennyi ütőhangszerre komponált művét lemezre vette, természetesen ezt a darabját is "rögzítette".

Kompozícióiban Cage általában tág mozgásteret hagy művei tolmácsolóinak, olykor a hangszerválasztást és az előadói apparátus összetételét sem szabja meg, és időtartamukat sem írja elő. Egy 1985-ben, eredetileg zongorára írott darabjának, melyből 1987-ben orgonaátiratot is készített, az ASLSP címet adta, amely annyit jelent: olyan lassan, ahogy csak lehet. Egy 1997-ben - tehát öt évvel Cage halála után - rendezett konferencián a részt vevő muzsikusok, zenetudósok és filozófusok arra jutottak, hogy az orgonadarabot 2000-ben kezdik el játszani a németországi Halberstadt St. Burchardi templomában, és előadása 639 évig - nem tévedés: hatszázharminckilenc évig - fog tartani. Azért éppen ennyi ideig, mert a templom orgonája 2000-ben volt ennyi idős. A "koncert" végül 2001. szeptember 5-én, Cage születésének 89. évfordulóján kezdődött, és a tervek szerint 2640. szeptember 5-én, a szerző 728. születésnapján ér véget. Meglátjuk...

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.