Örülhetnek a zeneszeretők és haladó szellemiségű katolikusok, illetve azok, akik a női hangot is alkalmasnak tartják Isten dicsőítésére, mert Cecilia Bartoli, Olaszország egyik legfényesebb énekese csatlakozott a húsz férfiból és harminc fiúból álló kórushoz (amely egyébként a világ egyik legrégebben működő énekegyüttese), hogy előadják Pérotin művét, a Beata Viscerát. Néhány nappal előtte Bartoli elmondta, hogy a "hetedik mennyországban" érezte magát. "Ez egy hatalmas privilégium" – tette hozzá.
"Fantasztikusan énekelt" – mondta a kórus egyik tagja. – "Bartoli ismert a régizenei előadó, és varázslatos volt vele dolgoznunk. A nők másfajta rezgésekkel énekelnek, mint a férfiak, varázslatos volt, ahogy a Sixtus-kápolnában csengett a hangja."
De miért nem énekelnek nők a kápolnában?
Massimo Palombella tiszteletes 2010 óta kórusvezető a Sixtus-kápolnában, és az utóbbi években az együttes hatalmas változásokon esett át. Olyan férfiak és fiúk is kórustagok lehetnek, akiket nem szenteltek pappá, nem nőtlenek és nem olaszok. Már csak idő kérdése, hogy nőkkel bővüljenek. Az egyik probléma az, hogy az együttes repertoárja a 15-16. században íródott, és nem nők számára.
Az egyik vatikáni újság zenekritikusa eget rengető megállapítást tett:
Néhány generációval ezelőtt nem nagyon volt ilyen, de ma már sok nővel találkozom, akik zenét tanulnak, énekelnek és előadnak.
Ki gondolta volna?
(via Guardian)