Klasszikus

Cecilia Bartoli: "Mindig az hajt, hogy megértsem a muzsikát"

2009.04.30. 00:00
Ajánlom
Az Operaház és a Művészetek Palotája közös meghívására - először látogatott Budapestre a világ egyik legnagyobb operaénekes sztárja, Cecilia Bartoli. A mezzoszoprán a 2009. április 29-i operaházi koncert után május 1-jén és 4-én a Müpában lép színpadra. INTERJÚ

Cecilia Bartoli (fotó: Uli Weber - Decca)

Óriási várakozás előzte meg Cecilia Bartoli érkezését, különleges biztonsági intézkedések fogadták, és kicsit mindenki tartott tőle. A dívákkal sok a baj, az énekesek szeszélyes természetűek, főként, ha olasz temperamentummal áldotta meg őket az Isten. Ki tudja hát, mennyire lesz Bartoli megközelíthetetlen. Aztán megérkezett egy végtelenül kedves, közvetlen, szerény, mosolygós hölgy, akitől a világ csak tanulhatja a művészet, a zene iránti alázatot. Az arcára van írva, hogy az éneklés öröm, és kiderül róla, hogy valóban a muzsika az élete. Azt mondja, régi álma Budapesten énekelni, hiszen Fischer Ádám karmester, akit 18 éve ismer, és egyik mesterének tekint, már sokszor hívta. „Egy New York-i Cosí fan tutte után maestro Fischer szenzációs gulyást főzött, és akkor megígértem neki, ha még egyszer ilyen finomat készít, jövök bárhová” – tréfálkozik, majd hozzáteszi, még rengeteg álma van, csak az a kár, hogy az élet túl rövid, hogy valamennyi megvalósuljon.

GettyImages-541794742-164751.jpg

Cecilia Bartoli (Fotó/Forrás: Catherine Panchout / Getty Images)

– Legalább egy nagy álmát megosztja velünk?

– Nagyon szeretnék Monteverdi-operákat énekelni. Visszamenni egészen a reneszánsz zenéhez, amelyben még sok kincs felfedezésre vár.

– Rossini-énekesként kezdte a pályáját. Miért éppen Rossinit választotta?

– A szüleim szintén énekesek voltak. Sokat tanultam édesanyámtól, aki egyébként most Budapestre is elkísért. Ő terelgetett Rossini felé, pontosan tudta, hogy a hangi adottságaimhoz akkor Rossini állt a legközelebb.

– A szívéhez meg a tánc. Hiszen eredetileg flamencotáncosnak készült. Megmaradt a tánc iránti vonzalma?

– A lelkemben igen, ég a szenvedély, de a lábaim már nem bírnák. És az alattunk lakók is örültek a váltásnak. Az énekpróbákat jobban viselik…

– Rossini után Mozart, majd Haydn, Gluck, Händel, Vivaldi következtek, barokk szerzők olykor ismeretlen művei. Miért visszafelé utazik a zenetörténetben?

– Mert mindig az hajt, hogy megértsem a muzsikát. Hogy mi volt az előzmény, mire építkezett, miből táplálkozott a zeneszerző. Ha igazán meg akarunk érteni valamit, a gyökerekig kell ásnunk.

– Mennyit kutat egy-egy zenemű után?

– Változó. De van olyan ária, például a Maria Malibran emlékének szentelt lemezemen, melynek hátterét tíz évig kutattam. Rossini, Paganini, Liszt, Turgenyev leveleit olvastam hozzá.

– Maria Malibrannak, az operaművészet első nagy dívájának emlékére adja a május 4-i hangversenyt is. A 19. század nagy mezzóját és komponistáját újra felfedezte a világnak. Noha nem ismerhetjük a hangját, úgy tiszteli, mintha a példaképe lenne.

– Valóban csodálom őt, hiszen az éneklésben az a fajta szabad kifejezés, az a művészi filozófia, amit ő képviselt, forradalminak számított abban az időben. Minden addigi szabályt felrúgott, hogy a zene segítségével kifejezze az érzelmeket. Ezt a korabeli kritikusok, sőt még a hallgatói is a szemére vetették. Azt például, hogy éneklés közben szabadon járkált a színpadon. Addig az volt a szokás, hogy egy helyben állva énekelnek. Áthágta a szabályt, de képes volt könnyeket fakasztani a közönsége szemében. Semmi kétség, korának legnagyobb énekese volt.

– Malibrant nem tudja hallgatni, de kiket hallgat a legszívesebben?

– Például Pavarottit, Caballét. De még többet hallgatok hangszeres zenét, mert úgy vélem, a hangszeres muzsikusoktól olykor még többet lehet tanulni. Schiff András keze alatt „énekel” a zongora, nem véletlenül dolgoztunk olyan sokat együtt; Maxim Vengerov is tud „énekelni” a hegedűjén.

– Milyen benyomásokat szerzett a budapesti Operaházról?

– Sokat hallottam róla, hogy szebb, mint a bécsi, és ez valóban így van. Amikor először a pódiumra léptem, rögtön vágyat éreztem, hogy lefilmezzem. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy ilyen jó az akusztikája. Mindenki tudja, hogy a nagy operaházakban, például a milánói Scalában, száraz a hangzás, itt azonban más, élmény a színpadán énekelni.

– Mennyi időt tölt otthon, Rómában?

– Körülbelül az év felét. Édesanyám főztje gyakran hazacsábít. Évente negyven-ötven koncertet vállalok, inkább ária- és dalesteket, operaszerepet csak néhányat.

– Azt mondják, a legnagyobb sztárok gyakran magányossá válnak. Hatalmas teher állandóan a reflektorfényben állni. Vagy ez inkább inspirálja?

– Nem érzek terheket, boldog vagyok, hogy szeretnek, és hogy azt csinálhatom, amit szeretek. A művészet iránti alázat a legfontosabb a számomra. Egyszerű zenész vagyok, egy közvetítő, Mozarthoz képest pedig icike-picike – a nagyságról csak ennyit.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.