Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

2019.04.21. 08:45
Ajánlom
Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.

Smile, Eternally, This Is My Song – talán nem is tudja, hogy ezeket a dalokat, amelyeket ma szinte jazz sztenderdként tekinthetünk, Charles Chaplin komponálta. Az a kefebajszú, buggyos nadrágos csavargó, aki egy személyben volt író, forgatókönyvíró, színész, rendező, vágó, producer, akrobata – és zeneszerző.

Chaplin az 1931-es Nagyvárosi fényektől kezdve minden filmjéhez saját maga írt zenéjét, sőt, idős korában visszatért régi alkotásaihoz, és azokhoz is komponált muzsikát. Ennek ellenére szinte soha nem emlegetik filmzeneszerzőként.

Zeneszeretete gyerekkorából ered, első élménye, amikor egy dél-londoni klubban harmónium és klarinét duót hallott. Így ír erről Életem c. könyvében. „Addig még sosem hallottam olyan pezsdítő dallamot: gyönyörű és lírai volt, pajzán és vidám, forró és megnyugtató. Megfeledkeztem kétségbeesésemről, és átmentem az utcán a muzsikusokhoz. A harmóniumon egy vak ember játszott, ijesztő üreg tátongott a szeme helyén; eltompult, keserű arc fújta a klarinétot” – emlékezett vissza. Ötéves korától már színpadon énekelt, tinédzserként hegedülni és csellózni kezdett. Stan Laurel, Stan & Pan párosának vékonydongájú tagja, aki 1910-ben ismerte meg pályatársát, így emlékezett vissza:

Mindenhová magával vitte a hegedűjét, ahová csak tudta. Fordítva volt felhúrozva a hangszere, hogy játszani tudjon rajta bal kézzel, és órákon át gyakorolt.

Akkor sem hagyott fel a zene iránti szenvedélyével, miután felfedezte Hollywood. Noha súlyos változásra és művészi megújulásra késztette a hangosfilm megjelenése, egyben lehetőséget is kapott rá, hogy saját zenét komponáljon a filmekhez. És ahogy forgatókönyvíróként és rendezőként is isteni érzéke volt a dramaturgiához, aláfestő zenéi mindig hozzátesznek a képsorokhoz. Filmkészítőként szerzett hírneve folytán pedig megtehette, hogy Debussyvel, Schönberggel, Rahmanyinovval barátkozzon, Sztravinszkijjal pedig majdnem írtak egy közös operát.

Horowitz röviddel a háború kitörése előtt vendégül látott a házában feleségével, Toscanini lányával. Rahmanyinov és Barbirolli jött még el. Rahmanyinov különös megjelenésű ember volt: aszkéta vagy szerzetes benyomását keltette. Magunk között voltunk, csak öten vacsoráztunk együtt.

Úgy látszik, valahányszor a művészetre fordul a szó, mindig másképpen magyarázom. De miért is ne? Ezen az estén azt fejtegettem, hogy a művészet a mesteri technikához járuló érzelmi többlet. Valaki a vallásra terelte a szót, és nem tagadtam, hogy nem vagyok hivő. Rachmaninov gyorsan közbeszólt:

– De hogyan képzelhető művész vallás nélkül? – Sarokba szorított.

– Azt hiszem, nem ugyanarról a dologról beszélünk – mondtam. – Szerintem a vallás dogmában való hit; a művészet inkább érzés, nem pedig hit dolga.

– A vallás is érzés – felelte Rahmanyinov. Erre már befogtam a számat.

Chaplin önéletrajzában elmeséli, hogy amikor megismerkedett Schönberggel, az osztrák zeneszerző elmondta neki, hogy tetszett neki a Modern idők, kivéve persze a zenét. „Amiben nagyjából egyet is értettem vele” – kommentálja Schönberg fanyalgását alázatosan a filmes. Pedig a Modern időkben szerepel a Smile című dal alapján képező zenei betét, amely Chaplin melodikus érzékét dicséri.

Ezek Chaplin mosolydallamának legszebb feldolgozásai

Kapcsolódó

Ezek Chaplin mosolydallamának legszebb feldolgozásai

Nat King Cole csinált belőle standardet, Michael Jackson kedvence volt, de Barbra Streisand is feldolgozta. Sokan talán nem is tudják, hogy Charlie Chaplin a Smile című dal szerzője.

Nem tudott kottát olvasni. A komponálás folyamatát is csak úgy nevezte: lalalázás. Ez volt az, amikor elénekelte a szólamokat az asszisztensének. David Raskin, aki a Modern időkben dolgozott vele, így írt: „Semmi sem kerülte el a figyelmét – és a fülét. Nem csak a témával kapcsolatban voltak meglátásai, hanem azt is tudta, hogy minek hogyan kell kibomlania.”

Fairbanks_-_Pickford_-_Chaplin_-_Griffith-140549.png

Charles Chaplin a United Artists részvényeseivel, 1919

A music hall világában szerzett tapasztalata sokat segített Chaplinnek abban, hogyan szolgálhatja a zene a komikus hatást.

„Azon iparkodtam, hogy vígjátékaimat a csavargó figurájával ellentétes, romantikus zenével keretezzem, mert a finom zene az érzelem dimenziójával gazdagította komédiámat. A kísérőzenét összeállító muzsikusok sehogy se akarták ezt megérteni. Körömszakadtáig ragaszkodtak a mulatságos zenéhez. Ilyenkor elmagyaráztam, hogy nem kívánok konkurenciát,

azt szeretném, ha a zene finoman vonzó ellenpontja lenne a komédiának, érzelmet fejezne ki, mert érzelem nélkül – ahogy Hazlitt mondja – a műalkotás nem lehet teljes.

Megesett, hogy egyik vagy másik zenész felült a magas lóra, és előadást tartott nekem a kromatikus meg a diatonikus skála szűkített hangközeiről: ilyenkor laikus megjegyzéssel torkoltam le: »Csak a dallam számít, a többi csak kalimpálás.«”

Azt állította, a fülbemászó dallamokat álmában hallotta. Partitúrái egyébként tele vannak áthallásokkal – egyaránt hatott rá Puccini, Debussy, Brahms és Elgar, de sokszor tisztelgett Gershwin előtt is. Emlékezzünk csak arra a jelenetre a Modern időkből, amikor a csavargó egy hajóépítésen kezd el dolgozni.

Sokan szentimentálisnak bélyegzik a zenéjét, de hát Csajkovszkij vagy Rahmanyinov is gyakran az. Filmjeleneteiben pedig folyton érződik a zene ihlető ereje. Ha felbukkan egy hegedű, az többnyire mély, érzelmes részeknél történik – ahogy például a virágárus lány bemutatkozó jelenetében a Nagyvárosi fényekben.

Életében három Oscar-díjat nyert. Az elsőt A cirkuszért, a másodikat, az életműdíjat 1972-ben, amikor tizenkét perces ováció kísérte a megjelenését. Egy évvel később a Rivaldafény zenéjéért kapta meg az Akadémia elismerését. Nem is ok nélkül. Maga Chaplin is büszke volt a zenére, és az őt illető dicséretek közül inasuk, Henry levelét tartotta a legnagyobbra. „A legjobb film, melyet valaha is láttam” – írta az inas a Rivaldafényről. – „Los Angelesben be sem mutatták. De a rádióban játszanak néhány felvételt a zenéjéből. Gyönyörű zene. Mintha villany rázna meg, ha hallom. Mr. C.-t, a zeneszerzőt sohasem említik meg.”

(források: Chaplin: Életem; Guardian)

Emlékszik Bagaméri engedetlen bolhájára? Lajoska dolgozott Chaplinnel is

Kapcsolódó

Emlékszik Bagaméri engedetlen bolhájára? Lajoska dolgozott Chaplinnel is

A Keménykalap és krumpliorr cirkuszi jelenetében Bagaméri Elemér szenzációs bolhájával lép fel. Chaplin 1952-es Rivaldafény című filmjéből az is kiderül, honnan "lopta" Alfonso a poént.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Egmont-nyitány tízezer tüntető előtt – interjú Juhász Bence karmesterrel

Október 23-án hatalmas tömeg állt ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett. A Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara pedig egy olyan zeneművet vitt utcára, amellyel történelmi időket idézett: Beethoven forradalmi Egmont-nyitányát. Juhász Bence karmester beszélgetésünkben felelevenítette a különleges előadást.
Klasszikus

Korán megkapta Kocsis áldását – Berecz Mihály a Kult50-ben

„Születésem óta a zene állandó része életemnek”, írja az 1997-es születésű Berecz Mihály rövid önéletrajzában. Valóban így van. De a zene kezdetben nem a klasszikus műfaj köntösében volt jelen az életében, hanem a népművészet révén.
Klasszikus

Éneklő apácák a klasszikus zenei listák élén

Az egyik legnagyobb zenekiadónál jelent meg a Poor Clares of Arundel kóruslemeze, az apácák pedig rögtön az eladási listák élére törtek.
Klasszikus

Cecilia Bartoli és Andrea Bocelli együtt énekelnek – VIDEÓ

Közös dalt adott ki Andrea Bocelli és Cecilia Bartoli. A Pianissimo klipje egy olasz villában forgott.
Jazz/World

Gyönyörű népdalok mai hangon – Megjelent a Dalinda új lemeze

Kísérletező hangzású albumot ígért a Dalinda, most megérkezett. Az a capella női énektrió lemezén természetesen népdalok szerepelnek, gyönyörű és mai feldolgozásban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Alekszandr Vegyernyikov, a Bolsoj volt zenei vezetője

Az orosz karmester a koronavírus-fertőzés szövődményeibe halt bele. 56 éves volt.
Klasszikus interjú

Egmont-nyitány tízezer tüntető előtt – interjú Juhász Bence karmesterrel

Október 23-án hatalmas tömeg állt ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett. A Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara pedig egy olyan zeneművet vitt utcára, amellyel történelmi időket idézett: Beethoven forradalmi Egmont-nyitányát. Juhász Bence karmester beszélgetésünkben felelevenítette a különleges előadást.
Klasszikus videó

Cecilia Bartoli és Andrea Bocelli együtt énekelnek – VIDEÓ

Közös dalt adott ki Andrea Bocelli és Cecilia Bartoli. A Pianissimo klipje egy olasz villában forgott.
Klasszikus gyász

53 évesen elhunyt Stéphane Chapuis bandoneónművész

A tangóharmonikán és bandoneónon játszó virtuóz egyaránt otthon volt a jazzben, a klasszikus zenében és a világzenében. Rák okozta korai halálát.
Klasszikus kult50

Korán megkapta Kocsis áldását – Berecz Mihály a Kult50-ben

„Születésem óta a zene állandó része életemnek”, írja az 1997-es születésű Berecz Mihály rövid önéletrajzában. Valóban így van. De a zene kezdetben nem a klasszikus műfaj köntösében volt jelen az életében, hanem a népművészet révén.