Klasszikus

„Con amabilità”

2005.01.01. 00:00
Ajánlom
Ezt a különös előadói utasítást írta Beethoven az op. 110-es Asz-dúr zongoraszonátájának élére. Amabile azt jelenti: szeretetreméltó, így a „con amabilità” kifejezést talán leginkább úgy lehetne magyarra fordítani: „szeretetteljesen”. Nos, Piotr Anderszewski egész művészi attitűdjét, az általa játszott művekhez fűződő viszonyát szerintem ez a szó jellemzi a legszebben.

Számtalan csodálatos felvétel készült már Beethoven utolsó előtti zongoraszonátájából, de „szeretetteljesebb”, mint Anderszewskié, aligha. Mert mit jelent igazán szeretni valakit? Teljes odaadást és figyelmet a másik iránt, gyönyörködést benne, hosszan elidőző tekintetet… Az Asz-dúr szonáta első tételét hallgatva mindannyiszor úgy érzem, mintha egy intim dialógust hallgatnék ki, mely Anderszewski és a mű közt zajlik. Mert Anderszewski valóban teljes odaadással és – mind intellektuális, mind érzelmi – figyelemmel közeledik a darabhoz. Varázslatosan szép, bensőségesen gyöngéd zongorahangon játszik, „tekintete” hosszabban elidőzik a tétel egy-egy különösen szeretett fordulatán. De az általa választott alaptempó is lassabb a szokásosnál, lassabb, hogy jusson idő mindenre, hogy tovább gyönyörködhessen (gyönyörködhessünk) a tételben. Talán nem erőletett a párhuzam: az Asz-dúr szonáta első tételének Anderszewski-féle interpretációja engem a Fischer Annie-éra emlékeztet. Csakhogy míg Fischer Annie megközelítése „klasszikus”, addig Anderszewskié teljesen „romantikus”. Nagyobbak a lassítások, jelentősebbek a tételen belüli tempókülönbségek, összességében szélsőségesebb, „szerelmesebb” előadás a lengyel-magyar zongoristáé. Ez a megállapítás talán még inkább áll a zárótételre. Az „Arioso dolente” már-már zavarbaejtően őszinte, személyes és fájdalmas, mellyel szembeállítva a két fúgaszakasz nyugodtsága jelent csak vigaszt – valódi pokoljárás után valódi felemelkedéssel ér véget a darab.

Piotr Anderszewski 1996-ban készült első lemezén a Beethoven-szonátát két mű, Bach d-moll Angol szvitje és Webern Variációk című darabja (op. 27) keretezi. Mindkét felvétel rendkívüli – bár talán nem annyira, mint az Asz-dúr szonáta előadása. Anderszewski hasonlóan közelíti meg e műveket is, mint Beethovent: teljes odaadással és szeretettel. Nyilván ezzel áll kapcsolatban, hogy olvasata alapvetően lírai; azokban a Bach-tételekben, ahol az előadó választhat a kétféle megközelítés között, Anderszewski rendre a lírait részesíti előnyben a drámaival szemben. Előadásában a Prélude pregnáns ritmikai profilja, az Allemande érzékenysége és megfoghatatlansága valamint a Gavotte-ok eleganciája és játékossága remekül érvényesül. (A trióként funkcionáló második Gavotte-ban még azt is megengedi magának, hogy ismétléskor a jobb kéz szólamát egy oktávval feljebb játssza!). A szvit hangulati súlypontja a gyönyörűen vigasztalan Sarabande tételre és Double-jára esik.

Anton Webern Variációi zárják a lemez műsorát. Ha hallaná Anderszewski interpretációját, bizonyára örülne neki a szerző: végre egy muzsikus, aki nemcsak érti, de megérti a művet. Végre egy élő előadás a sok merev és steril Webern-interpretáció után. Anderszewski ugyanis tudja: nem a struktúráért van a zene, hanem fordítva. Tudja, hogy a darab amellett, hogy bámulatra méltó dodekafón szerkezet, elsősorban mégiscsak zene, mégpedig egy romantikus hagyományon nevelkedett zeneszerző muzsikája. A zene pedig élő dolog: lélegzik, tagolódik és állandó mozgásban van. Piotr Anderszewski Webern-játéka természetes és érzékeny. Személyes. Mert tudja, hogyan érdemes muzsikálni: con amabilità.

(Bach: d-moll Angol szvit, BWV 811; Beethoven: Asz-dúr szonáta, op. 110; Webern: Variációk, op. 27; km.: Piotr Anderszewski (zongora); EMI 5 45632 2)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Zenés színház

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.
Zenés színház

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.
Klasszikus magazin

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bernard Haitink

A világhírű holland karmestert kilencvenkét évesen érte a halál londoni otthonában, október 21-én – tudatta ügynöksége, az Askonas Holt.