Klasszikus

„Con spirito” – Elfogódott beszámoló Pauk György mesterkurzusáról

2020.01.08. 16:35
Ajánlom
„Pauk György játéka a mai napig hordozza az érthető, beszédes, rácsodálkozó játék izgalmas elemeit.” – Deák Márta, a Pannon Filharmonikusok koncertmestere ott volt egykori mestere kurzusán. Megírta.

Mintha az idő kereke visszafele mozdult volna, szédületes sebességgel röpített oda abba a terembe a londoni királyi zeneakadémia emeletre. Ugyanaz a megszállottság, ugyanaz a lendület. Minden észrevétel találó, célratörő. A legfőbb téma ismét a zene lényegén van: a levegőn, a hang testén, a tagoláson, a hangok mögötti univerzumon. Mintha a zene, mint igazi beszélgetőpartner közvetlenül szólna a művészhez. A ködös sziluett egyre pontosabb körvonalat kap, és a test annak minden tagjával láthatóvá válik. Attól függ, hogy hova irányítjuk a fényt: közelítve kiemelkednek a részletek, de távolodva összeállnak egységgé. Így váltja a művész mesterien a fókuszt, és teszi átélhetővé a lebilincselő folyamatot a kívülállónak. A folyamat tanulható, és tanítható. A tanár pedig beavat a figyelem irányításának, az értelmezésnek technikai rejtelmeibe.

E sorok írója két évet töltött abban a teremben, ahol valóság a megszemélyesített zene.

Pauk György játéka a mai napig hordozza az érthető, beszédes, rácsodálkozó játék izgalmas elemeit.

A kurzus alatt, a hangszerén nyilvánosan 12 éve nem játszó művész egyre magabiztosabb, egyre meggyőzőbb előjátszásai magyarázat nélkül is napnál világosabbak. Hozzászólásainak visszatérő elemei a hangok súlyának, testének kialakítása (bármilyen hangszerről legyen is szó), a vonókezelés egyenletessége vagy variabilitása (esete válogatja, hogy melyik kerül előtérbe), a karakterek, hangszínek éltető, lelket adó ereje, a zongora basszusának tiszta artikulálása, a magától értetődő játék mellőzése (nincsenek sablonok, közhelyek) és a frázisok közti lélegzés.

pauk-2-120051.jpg

Pauk György (Fotó/Forrás: Dimény András / Zeneakadémia)

A darabok bőven adnak lehetőséget ezen eszközök széles körű tárgyalására a kurzus első napján, december 5-én. (A mesterkurzus további két napon át látta el munícióval a növendék palántákat.) Brahms, Beethoven, Mozart és Smetana zenéjét hallgatni is öröm, hát még játszani! Az ifjú zenészek lelkesedve hozták zenei magánvéleményüket megvitatni a hegedűművészként világhírű életpályát magáénak tudó, tapasztalt kamarazenésszel. (Pauk György nemzetközi karrierjét a Pauk Vonósnégyes sikereivel indította.  Évekig adott koncerteket zongorás triójával, melynek tagjai Ralph Kirshbaum és Frankl Péter voltak. A zeneirodalom szonátaremekeit pedig állandóan repertoáron tartotta.) A hallgatók nyitottsága, érdeklődése inspirálóan hatott. Brahms klarinét triója nagy kihívás elé állítja a muzsikusokat a hangszerek tónusának eltérő jellege miatt (máshogy szól például az espressivo a csellón, a zongorán és a klarinéton). A klarinét vezető szerepének megtartása az alsó regiszterekben nem egyszerű feladat a szonórus csellóval szemben. A nagy ívek kivitelezésénél kiderül, hogy mennyire hangszerüknek urai a játékosok. Rögtön hallható, hogy a mennyire képesek a technika eszközeit a zenei folyamatok szolgálatába állítani, gondoljunk csak a fekvésváltásra, vagy a pedál használatára. Kiemelkedő pillanatok adódtak Egyed Hunor (klarinét), Dolfin Balázs (gordonka) és Szilasi Dávid (zongora) érzékenységének, pianossimóinak és időhasználatának köszönhetően. Beethoven F-dúr gordonkaszonátájában Pauk lényegi elemként emelte ki a különbséget a sforzato és fortepiano között, mely értelmezés az elsőt az akcentushoz hasonlítja, utóbbit pedig egy halkulással vegyített, gesztus jellegű kiemelésként fogalmazza meg.  Mesterét, Weiner Leót idézte, amikor a sostenuto megvalósításához a zongorán való „omlasztást” ecsetelte a tömör, sötét hangszín és a drámai jelleg elérése érdekében.

Pauk arra serkentette a muzsikusokat, hogy merjenek élettelibb, merészebb előadást létrehozni.

A zongora a megfelelő részeknél bátran vegye fel a szólista attitűdöt, skáláit, futamait értelmezze, a csellista változatos súlykezeléssel hangképzését színesítse. Blahunka Flóra (gordonka) és Horváth Ábel (zongora) játéka az új javaslatok beépítése mellett végig kiegyenlített és alázatos maradt. Ugyancsak a con spiritót hiányolta Pauk tanár úr Mozart G-dúr szonátájának első tételéből. Rámutatott, hogy bár „nincs benne a kottában, de az zene azt mondja”, hogy az íveket, vonalakat fel kell építeni. A hangszín szerepét nagyra értékeli a visszatérés előtti előkészítésben is – ugyanúgy, mint az egész darabban -, és a tempó lassítása ellenében favorizálja. Haraszti Violetta (hegedű) és Minya Flóra (zongora) azonnal tapasztalhatta is a szóbeli gondolatok audiovizuális átültetését, amikor Pauk György előjátszott nekik - enyhén túlzó, de – annyira beszédes, érdekes és érthető módján. A számomra eddig ismeretlen Trió Smetana tollából igazi csemegének tűnt a kurzus végére. Sasazuka Midori (hegedű), Gál Kinga (gordonka) és Niinomi Takuya (zongora) is látható odaadással adta elő első és második tételét. A vastag szövetben nem könnyű tiszta és érthető frázisokat alkotni. Tanár úr vagány mozdulata, ahogy a G-húron elkapott egy egyvonalas H-t tízből tízszer, ismét arra buzdította a növendékeket, hogy merjenek színeket adni a leírt anyaghoz. A színek, karakterek fontossága a második tételben is központi kérdés: a báj a lényegi szervező erő.

S hogy én mivel lettem gazdagabb?

A kotta a szerző szándékát tükrözi, de csak foszlányai annak, amit ő maga átélhetett. Az előadó dolga, hogy a térképet élménnyé varázsolja az út menti virágokkal, fákkal, házakkal, emberekkel, történetekkel. Erre hívott Pauk György mindenkit, aki jelen volt ezen a napon a Zeneakadémia X. termében. Ehhez az utazáshoz adott ő útjelzőket és nagyítós szemüveget, hiszen Aranyosi Ervin szavaival élve:

A „hegedűd néhány szál dróttal”,
csak szép, de mégis hallgatag,
ha nincs ki játsszon a vonóval,
a csodás dallam benn marad…

(Részlet a Hegedű és hegedűművész című versből.)

 

Pauk György mesterkurzusa a Zeneakadémián zajlott, 2019. december 5-7. között.

Pauk György:

Kapcsolódó

Pauk György: "A magyar hegedűsök jövője érdekel" I.

Játszi könnyedséggel, közvetlen stílusban tanít, fejből játszik, kifejező gesztusai, intései nyomán helyre kerülnek a zenei frázisok. Az Óbudai Társaskörben rendezett kurzus szüneteiben régi barátok, kollégák veszik körül: ölelgetik, ajándékokat hoznak, üdvözleteket adnak át. Hogy mi az oka, hogy itthon az utóbbi időben mégis ritkán láthatjuk, nos, ezt is megkérdeztük a hetvenhét éves muzsikustól. INTERJÚ

Pauk György:

Pauk György: "A magyar hegedűsök jövője érdekel” II.

A világhírű hegedűművész több évtized után június 23-29. között tartott mesterkurzust Budapesten az Óbudai Társaskörben. A művész-pedagógussal a szakmai kihívások és a felnövekvő hangszeres generáció lehetőségei mellett, tanítási módszerről, személyes éléményekről és élettapasztalatokról is beszélgettünk. INTERJÚ

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Zenés színház

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Nicola Benedetti is fellép a Grammy-átadón

A skót hegedűművész is ott lesz január 26-án az egyik legnagyobb zenei díj átadóján. Az is lehet, hogy kap valamit.
Klasszikus hír

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Klasszikus hír

Tabea Zimmermann brácsaművész az idei Siemens-díj nyertese

Az elismerés nem csekély, negyedmillió eurós pénzjutalommal is jár.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kraszna László klarinétművész, tanár

Halálhírét a Snétberger Zenei Tehetség Központ közölte, ahol az utóbbi években tanított. Korábban az Állami Hangversenyzenekar művésze volt, ő alapított a Budapesti Klarinétegyüttest.
Klasszikus Nők a zenében

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.