Klasszikus

Csaba Péter: „Az építő jellegű jelenlétet szeretem”

2017.06.18. 09:42
Ajánlom
Közel harminc éve Lyonban él, de évekig dolgozott Svédországban és Finnországban, öt éve pedig a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere Csaba Péter. Június 23-i koncertje és januári Becsületrendje kapcsán beszélgettünk vele.
Csaba Péter

Csaba Péter (Fotó/Forrás: Rózsa Zsuzsanna)

Fidelio: A június 23-i koncerten egy olyan szimfónia hangzik el, amely közel áll önhöz: Mahler Titán-szimfóniája.

Csaba Péter: Ez Mahler első szimfóniája, és érződik rajta, hogy nagyot akart alkotni a szerző. Mindent beleírt, amit abban a korban, abban az életkorban csak lehetett, ráadásul sikerrel. Nagyon ritka, hogy valaki egy ilyen hatalmas szimfóniával kezdjen. Frissesség, fiatalság van ebben a műben, az is érződik, hogy egy karmester írta, egy olyan lángész, aki az egyik századból a másikba akar átlépni.

F: A koncert érdekessége, hogy egy kürt- és egy trombitaversenyt szerepeltet, mindkettőben David Guerrier játssza a szólót.

CsP:

Guerrier egy igazi fenomén,

nem is csak azért, mert két hangszeren játszik, hanem azért, ahogy játszik rajtuk! Majdnem húsz éve ismerem, 14-15 éves kora óta, a lyoni főiskolán tanult trombitálni. 2003-ban elment a müncheni ADR Nemzetközi Zenei Versenyre, és

megnyerte az első díjat, amelyet Maurice André óta nem adtak ki trombitásnak.

Néhány hét múlva az Alpesi szimfóniát játszottuk az én vezényletemmel és az ő trombitaszólójával, és a próbák alatt azt láttam, hogy babrál a kürttel. Mondta, hogy picit akar kürtön is játszani, a repertoár miatt. Másnap megint azt láttam, hogy a kürtöt fogja, hamarosan pedig azzal szembesültem, hogy a kürt van a neve mellé írva a zenekarban. Fél évre rá már ezzel a hangszerrel felvételizett Kurt Masurnál az Orchestre National de France-ba. Így aztán most lesz szerencsénk eljátszani vele Richard Strauss I. kürtversenyét és Arutjunjan Trombitaversenyét.

F: Három évtizede él Lyonban, közben pedig más országok között is megosztja az idejét. Úgy él, mint egy világpolgár.

CsP: Valóban így van, a világ nyolcvan országában megfordultam. Az építő jellegű jelenlétet szeretem, bárhol is legyek. Ha valamit elkezdek csinálni, azzal szeretek közép- vagy hosszú távon tervezni. Svédországban másfél évtizeden át voltam zeneigazgató, Finnországban a nyolcvanas évek végén fiatalokból álló kamarazenekart alapítottam, amely most is működik még. Rengeteg lehetőséget kaptam, de mindig vittem is valami értéket. Sok ország kifejezte már a köszönetét a munkámért, észrevették, hogy

nem csak a pár napos csillogásért, sikerért megyek, nem átutazóban koncertezem, hanem valóban tenni akarok valamit.

Amikor közel harminc éve Finnországban kezdtem tevékenykedni, még közel sem voltak ilyen szinten a finn előadók, mint most. Persze az ő munkájuk révén zenélnek most magasabb színvonalon, de egyike vagyok azoknak, akik éveken át dolgoztak náluk, éveken át vezényeltem és hegedültem az országukban, és zenekart is alapítottam. Kiváló lehetőségeim voltak Svédországban, kreatív munkát végezhettem, és a tiszteletet is megkaptam, a Stockholmi Királyi Akadémia pedig a tagjává választott.

F: Januárban a Francia Köztársaság Becsületrendjét is megkapta. Hogy fogadta ezt az elismerést?

CsP: Nagyon meglepett, de őszintén szólva én annyira elfoglalom magam a zenével, hogy nem igazán gondolok erre. Persze nem mondom, hogy nem esik jól, de csodálkozom, hogy észrevettek engem, holott a franciák a Csaba nevet sem tudják kimondani rendesen. Mostanában egyébként Spanyolországban dolgozom sokat, júliusban rendezzük a santanderi Encuentro de Música Y Academia fesztivált, ahol sok fiatal művész bemutatkozhat, köztük magyarok is, akiknek a szereplését anyagilag is segítjük. Illetve – kicsit megkésve – a magyarországi MÁV Szimfonikus Zenekarnál is munkát tudtam vállalni.

Csaba Péter

Csaba Péter (Fotó/Forrás: MÁV Szimfonikusok)

F: A kolozsvári származása mellett mi az, ami Budapesthez köti?

CsP: A nyolcvanas években Kocsis Zoltán szerette volna, ha Budapestre jövök, de az élet máshogy alakult. Azért vettem át öt éve a MÁV-zenekart, mert húzott ide a szívem, és nem érdekelt, hogy nyugatabbra többet tudnék keresni. Budapesten megvan bennem az otthon érzése, de ez nem egy fájó vagy melankolikus érzés.

Nincs is időm melankóliára, engem a zene köt le, és az ugyanúgy érdekel, ha Kínában vagy Angliában zenélek.

És Budapestre vonz a hazai környezet: máshogy néznek ki az utcák, mások az emberek, magyar beszédet hallok, itt van a magyar irodalom, a magyar zene, a művészet. És persze a Zeneakadémia, amelyre a mai napig a zene templomaként tekintek, és ahol már gyermekkoromban többször jártam.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabadon hozzáférhető Sára Sándor hét emblematikus filmje

A közelmúltban elhunyt Sára Sándor emléke előtt tisztelegve, hét emblematikus filmjét mától 20 napon át szabadon elérhetővé teszi a Magyar Nemzeti Filmalap.
Klasszikus

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Zenés színház

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Nők a zenében

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Klasszikus ajánló

Simic Aleksander a Carnegie Hall előtt Budapesten ad koncertet

A fiatal csellista, a Virtuózok harmadik évadának döntőse és kétszeres különdíjasa október 13-án a Benczúr Házban ad szólókoncertet.
Klasszikus turné

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Klasszikus ajánló

Rolla János az életéről mesél a Fidelio Klasszikban

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása október 12-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Fila Balázsal, Hámori Mátéval és Rolla Jánossal.
Klasszikus felhívás

Október 11-én különleges szakmai nappal indul Müpa kritikaíró pályázata, a Karc

A Müpa a 2019/2020-as évadban negyedik alkalommal hirdeti meg a Karc kritikaíró pályázatot. A szervezők ismét a Müpa teljes programpalettájához kapcsolódóan várják a fiatal szerzők jelentkezését, valamint 2019. október 11-én rendezik meg a kritikaírással foglalkozó szakmai napot, mely komoly segítséget nyújt a pályázóknak.