Klasszikus

Csaba Péter: „Az építő jellegű jelenlétet szeretem”

2017.06.18. 09:42
Ajánlom
Közel harminc éve Lyonban él, de évekig dolgozott Svédországban és Finnországban, öt éve pedig a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere Csaba Péter. Június 23-i koncertje és januári Becsületrendje kapcsán beszélgettünk vele.
Csaba Péter

Csaba Péter (Fotó/Forrás: Rózsa Zsuzsanna)

Fidelio: A június 23-i koncerten egy olyan szimfónia hangzik el, amely közel áll önhöz: Mahler Titán-szimfóniája.

Csaba Péter: Ez Mahler első szimfóniája, és érződik rajta, hogy nagyot akart alkotni a szerző. Mindent beleírt, amit abban a korban, abban az életkorban csak lehetett, ráadásul sikerrel. Nagyon ritka, hogy valaki egy ilyen hatalmas szimfóniával kezdjen. Frissesség, fiatalság van ebben a műben, az is érződik, hogy egy karmester írta, egy olyan lángész, aki az egyik századból a másikba akar átlépni.

F: A koncert érdekessége, hogy egy kürt- és egy trombitaversenyt szerepeltet, mindkettőben David Guerrier játssza a szólót.

CsP:

Guerrier egy igazi fenomén,

nem is csak azért, mert két hangszeren játszik, hanem azért, ahogy játszik rajtuk! Majdnem húsz éve ismerem, 14-15 éves kora óta, a lyoni főiskolán tanult trombitálni. 2003-ban elment a müncheni ADR Nemzetközi Zenei Versenyre, és

megnyerte az első díjat, amelyet Maurice André óta nem adtak ki trombitásnak.

Néhány hét múlva az Alpesi szimfóniát játszottuk az én vezényletemmel és az ő trombitaszólójával, és a próbák alatt azt láttam, hogy babrál a kürttel. Mondta, hogy picit akar kürtön is játszani, a repertoár miatt. Másnap megint azt láttam, hogy a kürtöt fogja, hamarosan pedig azzal szembesültem, hogy a kürt van a neve mellé írva a zenekarban. Fél évre rá már ezzel a hangszerrel felvételizett Kurt Masurnál az Orchestre National de France-ba. Így aztán most lesz szerencsénk eljátszani vele Richard Strauss I. kürtversenyét és Arutjunjan Trombitaversenyét.

F: Három évtizede él Lyonban, közben pedig más országok között is megosztja az idejét. Úgy él, mint egy világpolgár.

CsP: Valóban így van, a világ nyolcvan országában megfordultam. Az építő jellegű jelenlétet szeretem, bárhol is legyek. Ha valamit elkezdek csinálni, azzal szeretek közép- vagy hosszú távon tervezni. Svédországban másfél évtizeden át voltam zeneigazgató, Finnországban a nyolcvanas évek végén fiatalokból álló kamarazenekart alapítottam, amely most is működik még. Rengeteg lehetőséget kaptam, de mindig vittem is valami értéket. Sok ország kifejezte már a köszönetét a munkámért, észrevették, hogy

nem csak a pár napos csillogásért, sikerért megyek, nem átutazóban koncertezem, hanem valóban tenni akarok valamit.

Amikor közel harminc éve Finnországban kezdtem tevékenykedni, még közel sem voltak ilyen szinten a finn előadók, mint most. Persze az ő munkájuk révén zenélnek most magasabb színvonalon, de egyike vagyok azoknak, akik éveken át dolgoztak náluk, éveken át vezényeltem és hegedültem az országukban, és zenekart is alapítottam. Kiváló lehetőségeim voltak Svédországban, kreatív munkát végezhettem, és a tiszteletet is megkaptam, a Stockholmi Királyi Akadémia pedig a tagjává választott.

F: Januárban a Francia Köztársaság Becsületrendjét is megkapta. Hogy fogadta ezt az elismerést?

CsP: Nagyon meglepett, de őszintén szólva én annyira elfoglalom magam a zenével, hogy nem igazán gondolok erre. Persze nem mondom, hogy nem esik jól, de csodálkozom, hogy észrevettek engem, holott a franciák a Csaba nevet sem tudják kimondani rendesen. Mostanában egyébként Spanyolországban dolgozom sokat, júliusban rendezzük a santanderi Encuentro de Música Y Academia fesztivált, ahol sok fiatal művész bemutatkozhat, köztük magyarok is, akiknek a szereplését anyagilag is segítjük. Illetve – kicsit megkésve – a magyarországi MÁV Szimfonikus Zenekarnál is munkát tudtam vállalni.

Csaba Péter

Csaba Péter (Fotó/Forrás: MÁV Szimfonikusok)

F: A kolozsvári származása mellett mi az, ami Budapesthez köti?

CsP: A nyolcvanas években Kocsis Zoltán szerette volna, ha Budapestre jövök, de az élet máshogy alakult. Azért vettem át öt éve a MÁV-zenekart, mert húzott ide a szívem, és nem érdekelt, hogy nyugatabbra többet tudnék keresni. Budapesten megvan bennem az otthon érzése, de ez nem egy fájó vagy melankolikus érzés.

Nincs is időm melankóliára, engem a zene köt le, és az ugyanúgy érdekel, ha Kínában vagy Angliában zenélek.

És Budapestre vonz a hazai környezet: máshogy néznek ki az utcák, mások az emberek, magyar beszédet hallok, itt van a magyar irodalom, a magyar zene, a művészet. És persze a Zeneakadémia, amelyre a mai napig a zene templomaként tekintek, és ahol már gyermekkoromban többször jártam.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.
Klasszikus virtuózok

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.