Klasszikus

„Csajkovszkij és Rahmanyinov sose támogatná ezt a háborút” – Interjú Oksana Lynivvel

2023.03.16. 16:55
Ajánlom
Szinte szédítő számba venni mindazt az eredményt, amelyet Oksana Lyniv az utóbbi években elért, ő volt az első nő, aki a Bayreuthi Ünnepi Játékokon vezényelt, illetve Olaszországban zeneigazgatói posztot tölthetett be, a Teatro Comunale di Bologna élén. Ha valaki leül vele beszélgetni, rögtön megsejtheti, mi az oka a sikerszériának: ez a látszólag törékeny nő hihetetlen elszántsággal, tudatossággal és lelkesedéssel áll a hivatásához, darabelemzéseit hallgatva pedig alig várjuk, hogy már a koncertjén ülhessünk. Az ukrán karmester a Concerto Budapesttel lép fel március 17-én a Zeneakadémián, ebből az alkalomból korábbi magyarországi élményeiről, a hangverseny műsorának aktualitásáról és természetesen a hazájában dúló háborúról is beszélgettünk.

2016-ban vezényelt először Magyarországon, a Bartók+ Operafesztiválon. Milyen emlékei vannak erről az eseményről?

Az volt az operai debütálásom Magyarországon, egy Bartók-maratont adtunk elő, egyetlen este elvezényeltem Bartók három fontos színpadi művét, A fából faragott királyfit, A csodálatos mandarin, és A kékszakállú herceg várát. Izgalmas volt végigkövetni az egyik kedvenc szerzőm fejlődési folyamatát, ahogyan korai balettjének késő romantikus zenéjétől a harmóniai nyelvezetét tekintve teljesen eltérő, kísérletezőbb Mandarinon keresztül eljutott az opera szimbolizmusáig. Utána Münchenben is vezényeltem a Kékszakállú új produkcióját, 2020-ban, még a Covid kitörése előtt, és az előadásért Németországban megkaptam az Opera Awardot mint legjobb karmester.

Nagyon közel érzem magamhoz Bartók zenéjét és Magyarországot is, hiszen Ukrajnával szomszédos ország,

gyerekkorában Bartók élt is egy darabig Ukrajna területén. Népdalgyűjtőként sem csak a magyar zenét gyűjtötte, hanem a különféle kelet-európai dallamokat, így az ukrán muzsikát is. Nagy megtiszteltetés volt az ő darabjait Magyarországon vezényelni, de a mostani koncert is az, hiszen egy igazán nagyszerű műsort adhatunk elő a zenészekkel, amely ma is rendkívül aktuális.

Majdnem egy hétig próbál a zenekarral a koncert előtt. Ez a szokásos munkamódszere?

Nem, most egy kicsit hosszabb a próbaidőszak, mert beleesik a nemzeti ünnep is, és aznap nem dolgozunk. Általában csak két vagy három napra érkezem, különösen az olyan helyekre, mint például az Egyesült Királyság, ahol nem szokás hosszan próbálni. De nagyon élvezem a munkát a Concerto Budapesttel, mindhárom darabot most vezénylem először, ezért jó, hogy van elég idő a részletekkel foglalkozni, és kidolgozhatom a saját interpretációmat.

OksanaLyniv_c_OlehPavliuchenkov-165122.jpg

Oksana Lyniv (Fotó/Forrás: Oleh Pavliuchenkov / Concerto Budapest)

Ön választotta a műsort?

Nem, a zenekar javasolta, de megvitattuk, és elfogadtam, mert mindhárom darabot nagyon izgalmasnak találom. A három komponista hátterében olyan események találhatók, amelyeket párhuzamba lehet állítani a mai politikai helyzettel. Én Ukrajnából származom, ahol több mint egy éve háború dúl, és az ország orosz megszállástól szenved. Újra fontos kérdéssé vált a művészek szerepe a háború idején, és erről heves viták zajlanak. Lehet, hogy véletlen, de ebben a programban három teljesen ellentétes, különböző végpontokat képviselő szerzőtől játszunk darabokat. Az I. világháború idején Saint-Saëns és Ravel ellenségek voltak, mivel előbbi

létrehozott egy szövetséget Franciaország nemzeti érdekeinek védelmében, és kezdeményezte, hogy tiltsák be az osztrák és német komponisták zenéjét egész Franciaországban

– olyan volt ez, mint ma a cancel culture. Ravel pedig önkéntes katonaként a fronton tartózkodott, de amikor megkapta Saint-Saënstól a nyilatkozatot, nem volt hajlandó aláírni. Az volt a véleménye, hogy ha olyan fontos szerzőket tiltanak be, mint akár a bécsi klasszicisták, Mozart, Haydn vagy Wagner és Richard Strauss, azzal a saját nemzeti zenéjük színvonalát is csökkentik. Úgy gondolta, a kultúrának a kommunikációt kell szolgálnia, és kijelentette, neki semmivel nem lesz kisebb zeneszerző Arnold Schönberg, csak mert osztrák, annyira jelentősek az új gondolatai és útkeresései a zenében. Ennek következtében Saint-Saëns bojkottálta Ravel műveit, a saját honfitársáét, csak mert az nem értett egyet németellenes törekvéseivel. Ez nagyon sok mindent elárul az akkori európai politikai szituációról. A harmadik szerző pedig Richard Strauss, aki később a nácikkal is együttműködött, Goebbels idejében ő volt felelős a zenei életért. Amikor Arturo Toscanini bojkottálta a Bayreuthi Ünnepi Játékokat, éppen a nácizmushoz fűződő kapcsolatuk miatt, aztán lemondta a Parsifal előadásait, és az Egyesült Államokba emigrált, Richard Strauss ugrott be helyette. Nagyon érzékeny kérdés, mit lehet tiltani, és mit nem, mit kell tennie a művésznek egy politikai katasztrófa, egy háború idején. Mi számít propagandának, és mi nem, ki melyik politikai oldalhoz csatlakozik? Az én eszmém szerint

a művészeknek csak a demokráciát szabad szolgálniuk, és a művészet saját értékeit, hogy ezáltal neveljék a társadalmat. A művészet célja, hogy jobbá tegyen minket, az egész emberiséget.

Ez a szituáció nagyon hasonlít ahhoz, amikor egyesek azt mondják, nem kellene orosz zenét játszani, hogy így tiltakozzunk a háború ellen.

Nem gondolom, hogy ez helyénvaló lenne, mivel Csajkovszkij vagy Rahmanyinov nem lehet bűnös azért, amit a modern Oroszország tesz. Szándékosan nem azt mondom, hogy azért, amit Putyin tesz, mert sok orosz ember támogatja a háborút, ami nagy baj. De biztos vagyok benne, hogy az említett zeneszerzők sosem állnának a pusztítás mellé. Tudjuk Csajkovszkij leveleiből, hogy ő maga is szenvedett az orosz rezsim alatt, többek között a homoszexualitása miatt. Rahmanyinov pedig Amerikába emigrált, mert nem értett egyet az országa politikai meggyőződésével. Ugyanakkor úgy gondolom, minden művész felelőssége, hogy védelmezze a békét és a demokráciát. Fel kell emelnünk a hangunkat. Így ha együtt kell dolgoznom egy orosz zenésszel, akkor igenis fontos a politikai meggyőződése.

Nem tudnék olyasvalakivel színpadra lépni, aki támogatja a háborút.

3OksanaLynivsulpodiodellOrchestradelTeatroComunalediBologna_fotoMicheleLapini-145014.jpg

Oksana Lyniv (Fotó/Forrás: Michele Lapini / Teatro Comunale di Bologna)

Mit gondol arról, amikor a zenekarok a világ koncerttermeiben ukrán zenét játszanak, hogy így fejezzék ki a támogatásukat az országuk számára? Jelenthet ez valódi segítséget, vagy nem több, mint egy szép gesztus?

A szolidaritás minden gesztusa segítséget jelent. Nagyon nehéz most azoknak az embereknek, akik az orosz agressziótól szenvednek. Éppen ezért bárhogyan is fejezi ki valaki a világban a támogatását és a szolidaritását, segít hinnünk benne, hogy egyszer az egésznek vége lesz, visszatérhetünk a normális élethez, és újraépíthetjük az országunkat.

Mi történik most az ön által alapított Ukrán Ifjúsági Szimfonikus Zenekarral?

Jóval a háború előtt hoztam létre az együttest, még 2016-ban. Eleinte oktatási programként funkcionált, hogy segítse a tehetséges fiatal zenészeket a fejlődésben, de a háború kitörésével a feladatunk humanitárius misszióvá alakult. Próbálunk életeket menteni, segíteni az evakuációt, és azt, hogy az otthonukat, megélhetésüket elvesztő fiatal zenészek és családjaik anyagi segítséget kaphassanak. Sokat segített a pénzgyűjtésben partnerünk, a Német Ifjúsági Zenekar. Most a nyári projektjeinket tervezzük, lesz egy kisebb német, illetve egy olasz turnénk is, de a későbbiekre meghívásokat kaptunk Luzernbe, Kanadába és Ázsiába is. Reméljük, hogy sikerül megvalósítani ezeket a terveket, mert nagyon fontos a munkánk a fiatalok számára. Többen különböző országokban tanulnak, szerte a világban, míg néhányan Ukrajnában maradtak a családjuk miatt.

De amikor mind összegyűlnek, hogy együtt muzsikáljanak, az olyan, mintha egy család lennének, érzik a támogatást, és visszatérhetnek a gyökereikhez.

Természetesen nagyon fontos az ő szavuk, hiszen ilyenkor az ukrajnai kultúra nagyköveteiként működnek. Általában a nagy nemzetközi szerzők műveit játsszuk, de tartottunk ősbemutatókat is, ukrán szerzők kifejezetten számunkra írt műveiből.

OksanaLyniv_OleksandrSamoilov-165021.jpg

Oksana Lyniv (Fotó/Forrás: Oleksandr Samoilov / Concerto Budapest)

Milyen típusú karmesternek tartja magát?

Erről inkább a zenészeket kellene megkérdeznie! Azt elmondhatom, hogy inspirálónak tartom a zene mögött megbújó történetet. Mindig kulcsokat keresek az interpretációhoz: miért pont ezt a művet írta meg a zeneszerző, mit akart vele mondani, milyen szimbólumokat használt? Most például Saint-Saëns III. (Orgona)szimfóniáját játsszuk, az orgona templomi hangszer, a vallásos zenéből származik, a zeneszerzőt pedig egész életében foglalkoztatta a zene spirituális vonatkozása. Épp ma beszéltem a zenészeknek arról, hogy még a hangszeres műveiben is erős vallásos üzenetet közvetített, de mindezt filozofikus tartalommal tette. A III. szimfónia a középkori Dies irae-motívummal kezdődik. Ennek értelmezéséhez inspirációt merítettem Dante Isteni színjátékából, nemcsak azért, mert az is középkori mű, hanem mert szintén nagyon jelentős a filozofikus-spirituális tartalma. A mi interpretációnkban ez a szimfónia is háborúról és békéről szól, arról, mi az emberi lélek, és hogy Isten mindenkit a saját képmására teremtett. De mit is jelent az, hogy mindenkiben van valami Istenből? Azt, hogy

hozzá hasonlóan minden ember képes alkotni, teremteni, de pusztítani is, ugyanazt az erőt két ellentétes irányban tudjuk használni.

A szimfóniában ez az erő először negatívan jelenik meg, a Scherzo-részben pedig már a háború közepében találjuk magunkat. A Dies irae-motívum igen agresszívan jelenik meg minden hangszercsoportban, mintha mindenki egymás ellen lenne. De a következő, gyönyörű lassú részben Saint-Saëns a mennyországot és az örök világosságot akarja megmutatni nekünk. Megérkezünk oda, ahol már nem létezik az anyagi világ, nincs agresszió, sem ellenségeskedés, csak maga a csoda, ahol találkozhatunk a Teremtővel, és felfedezhetjük magunkban a vágyat a béke, a szépség és a fejlődés iránt. A finálé pedig olyan, mint egy Gloria, Händel Messiása juthat eszünkbe, ugyanis a barokk zene is nagyon inspirálta a szerzőt. Azt gondolom, számunkra az a szimfónia legfontosabb üzenete, hogy nemcsak azért jöttünk erre a világra, hogy fogyasszunk, élvezzünk, hanem mindenki felelős azért, hogy jobb világban éljünk, és így együtt megnyerhetjük a csatát a Gonosz ellen. De csak akkor, ha felfedezzük a saját erőnket és felelősségünket.

A művek mögötti történet iránti érdeklődése miatt lehet, hogy a legnagyobb sikereit az opera világában aratta?

Egyaránt szeretem a szimfonikus zenét és az operát, és mindkettő inspirál, de a koncerteknél is fontos, hogy minden zenészt bevonjak a koncepciómba. Minden egyes előadónak, minden hangszercsoportban tudnia kell, mi történik éppen ebben az akkordban, a szólókürtben, vagy amikor a fuvolák az angyalokat festik… A mennyországot megjelenítő fináléban a pizzicato olyan, mintha a felhőkön járnánk, és körülöttünk ragyognak a csillagok. De mielőtt megérkezünk, érdekes, sötét szeptimakkordok szólalnak meg a harsonában és a tubában. Ahhoz hasonlítottam, mint amikor Szent Péter áll a mennyország kapujában a kulcsokkal, belenéz a lelkünkbe, és megkérdezi: szabad-e neked bemenni a mennyek országába? A harmóniában érezni a kételyét. És amikor a kapu végül mégis megnyílik, hihetetlen szépség tárul a szemünk elé. Már nagyon várom a koncertet, és hogy a Zeneakadémia gyönyörű, történelmi épületében lépjek fel.

Fejléckép: Oksana Lyniv (fotó/forrás: Oleksandr Samoilov / Concerto Budapest)

Akik kivették a férfiak kezéből a karmesteri pálcát – Hogyan boldogulnak ma a női dirigensek?

Kapcsolódó

Akik kivették a férfiak kezéből a karmesteri pálcát – Hogyan boldogulnak ma a női dirigensek?

A Tár című film bemutatója kapcsán újra előtérbe került, milyen lehetőségei vannak egy női karmesternek, és hogyan lehet érvényesülni egy hagyományosan a férfiak által uralt szakmában.

Kicsoda Oksana Lyniv, Itália első női zeneigazgatója?

Kicsoda Oksana Lyniv, Itália első női zeneigazgatója?

A napokban kezdte meg a munkát a bolognai operaházban az ukrán Oksana Lyniv, aki az első női zeneigazgató Olaszországban. Neve a magyar közönségnek is ismerős lehet, hiszen járt már nálunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csák János: Demeter Szilárd hat intézményt összefogó közgyűjteményi központot vezet majd

Az M5 közszolgálati csatornának adott interjúban a kulturális és innovációs miniszter részletesebben is megindokolta, miért Demeter Szilárdot választotta a Magyar Nemzeti Múzeum élére, illetve bejelentette a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttét.
Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.
Jazz/World

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.
Klasszikus interjú

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.
Klasszikus hír

Tiszteletbeli lovagi címmel tüntették ki Vlagyimir Jurovszkij karmestert

A Bajor Állami Opera főzeneigazgatója és a Berlini Rádiózenekar művészeti vezetője tizenhárom évig vezette a Glyndebourne-i Operafesztivált, és tizenöt évig állt a Londoni Filharmonikus Zenekar élén.
Klasszikus ajánló

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.