Klasszikus

"Csak azért is flamenco"

2004.07.23. 00:00
Ajánlom
Szép, sudár, szerény, elhivatott. Táncol, koreografál, tanít, utazik, szervez, maga tervezi a ruháit, a színpadképet és a koreográfiákat. Kurzusok és fellépések váltakozásában kutatja és interpretálja a flamencót, e megfejthetetlen csodát. Az Antonio Gades-féle színpadi, művészi vonalat tartja példaképének. Lippai Andrea évek óta a flamenco elkötelezettje. Nemrégiben a rangos EuroPas-díjban részesült flamencotáncos kategóriában.

A műfaj számos elismert mestere vezette be a flamenco titkaiba: Carmen Segura, Miguel Vargas Matilde Coral, Angelita Gomez, Timo Lozano vagy a Bécsben élő Gertraud Maar mesternő, akinek meghívására már több bécsi fesztiválon fellépett. Időről időre ő is önerőből vállalja, hogy meghív mestereket Magyarországra, kurzusokat tartani és a jó kapcsolatokat kialakítani. Az andalúz cigányság önkifejezéséből született, és időközben profeszszionális tánccá vált flamenco változatait próbálja minél jobban megismerni, elsajátítani és itthon zenész társaival közösen saját produkciókat létrehozni. Legutóbb a Budafest keretében lépett közönség elé július 10-én a Hilton Szálló Dominikánus udvarában a Latidos zenekar közreműködésével és tanítványaival.

- Milyen gyűjtésekből, miként született meg a Flamenco-est című előadás?

- Tanulmányaim során gyűjtött élményeim, tapasztalataim alapján készítem a koreográfiákat, és aztán ezekhez komponáljuk a zenét a Latidos együttessel, ami nagyon aprólékos munkát, koncentrált egymásra figyelést és rengeteg gyakorlást igényel. A flamenco táncok és zenék jellegzetes típusaiból igyekszünk ízelítőt adni, lehetőségeink szerint kicsit a saját ízlésvilágunkat is hozzátéve. A legmélyebb érzéseket kifejező Cante jondót énekelni a legnehezebb feladat, és itthon nem is meri vállalni senki. Speciális hangképzést és nagyon szokatlan technikát igényel. Így mi inkább a "középnehéz", ún. Cante flamenco és a Cante festeros kategóriából állítjuk össze műsorszámainkat. A nagyon jellegzetes dallamú és ritmikájú soleá-ból, a siguiríya-ból, ami a magányt, a szomorúságot fejezi ki, csak a ritmusokat és a gitár dallamait használjuk fel, hiszen ez az egyik legnehezebb válfaja a flamencónak.

- Klasszikus baletten nevelkedett táncművészként hogyan, milyen hatásokra jegyezted el magad az andalúz cigányok autentikus életérzésével, a flamencóval?

- Ez nemcsak az andalúz cigányok életérzése, hiszen az ott élő más népek kultúrája is nagyon meghatározó volt a flamenco kialakulásában, ezért úgy gondolom, hogy az életérzés mindenkiben ott lakozik, csak mindenki másképp fejezi ki. A flamenco egy sajátos expresszív forma mindezeket megmutatni. Itthon elvégeztem egy kéthetes nyári tánckurzust 1991-ben a Műszaki Egyetemen /IDMC/, aminek a célja, hogy Magyarországon ismeretlen táncműfajokba lehet belekóstolni neves külföldi tanárok közreműködésével. Annyira megtetszett a flamenco zenéje, mozdulatai, érzelmi kifejezőereje, hogy utána már tudatosan kerestem a továbbtanulás lehetőségét. Legközelebb Bécsben vannak flamencoiskolák, és engem az a megtiszteltetés ért, hogy Gertraude Maar mesternő meghívott az együttesébe, ahol időszakonként felléphettem és tanulhattam spanyol mesterektől is. Apránként, kis morzsákból raktam össze a tudásomat. Nyaranta néhány hetet töltök Sevillában, ahol sikerült rátalálnom olyan tanárokra, akikkel egyre gyakrabban én is szervezek idehaza kurzusokat tanítványaimnak és az érdeklődőknek. Tudni kell, hogy a flamenco mind a mai napig szinte néphagyomány útján terjed. Eleinte nehéz eligazodni ebben a zűrzavaros világban, amíg nem ismered meg, hogy mi az, ami hozzád a legközelebb áll. Én például alkatomat figyelembe véve nem a népies vonalat képviselem, hanem az Antonio Gades-féle klasszikus elegáns, színpadias vonalat. Csodálatos, hogy ebben a táncban mindenki kifejezheti a saját egyéniségét. Hiszen a flamenco alapvetően nem tánc, hanem életérzés.

- Talán soha nem élték ilyen reneszánszukat világszerte a latin-amerikai és a spanyol táncok, mint manapság. Profi és amatőr szinten a kluboktól a mesterkurzusokig egyaránt hódít a tangó, a flamenco. Mivel magyarázod ezt a jelenséget?

- Az érzelmekkel, a kellemes dallamokkal, egzotikus ritmusokkal. Mind a zene, mind a mozdulat, mind az arckifejezés az érzelmekre hat. Ha megnézel egy versenytáncot, bármilyen szép is, valamilyen szempontból mégis stilizált lépések szép egymásutánja. Nem úgy jelennek meg benne az érzelmek, mint a flamenco táncban, ahol a lépéskombinációk az érzelmek alárendeltjei és abszolút a zene kerül kifejezésre a tánc által. A táncos próbálja a testével megjeleníteni a zenét, mintha benne születne meg. Kevés táncnak van ennyire szoros kapcsolata a zenével. Az érzelmeken túl mindenkire hat a dinamika, az erő, a visszafojtott energia. A flamencóban férfi és nő nem érinti egymást, és ez olyan feszültséget okoz, ami hihetetlen kisugárzást ad a táncnak. A flamenco eredendően nem páros tánc, sokkal inkább szóló műfaj, amelyik a zenészek és a táncos kapcsolatáról szól. Régen örömeiket és a bánataikat kis közösségekben vagy a családon belül csakis egymásnak adták elő. A flamenco történetében először csak az ének volt, majd a tánc, a gitár és a tapskíséret, mára viszont már sokféle hangszerrel kibővült. Ez egy olyan befogadó műfaj, mint például a dzsessz, sokféle hatást magába tud olvasztani.

- Ennek az elhivatottságnak, elkötelezettségnek a fényében a flamenco mellett hogyan tekintesz vissza korábbi szakmai életedre, arra a kényszerűségre, ami végül is a pálya módosítására ösztönzött?

- Világéletemben táncművésznek készültem. Már hároméves koromban eldöntöttem, hogy balett-táncos leszek, amikor Jánoshalmán a televízióban láttam a Fából faragott királyfit. Tízéves koromig kérleltem az édesanyámat, amíg végül felvételiztem a Táncművészeti Főiskolára, és bejutottam. Nekem az a problémám a klasszikus balettel, hogy túl magas vagyok, ami hátránnyal járt a partnerek szempontjából. Hat év munka után a Győri Balett táncosaként lábközépcsonttörést szenvedtem, abba kellett hagynom a klasszikus táncot. Nagyon megrettentem, hogy nem állhatok színpadra többé. Aztán megszületett az első kislányom, és miközben otthon voltam vele, próbáltam kitekinteni más irányba. A flamencóval új világ nyílt meg előttem, úgy érzem, nekem találták ki ezt a műfajt.

- Amennyire tudom, idehaza nincsenek "riválisaid" a flamenco műfajában.

- Inkább azt mondanám, hogy a profi táncszakmában egyedül én foglalkozom jelenleg ezzel ilyen komolyan.

- Nemcsak táncolod, de tanítod is a flamencót. Hogyan jött a pedagógiai tevékenység?

- Még a Győri Balett mellett elvégeztem a Táncművészeti Főiskola klasszikus balett és társastánc pedagógia szakát. A tanítás vezetett át a lábsérülésemet követő nehéz krízisszakaszon. Szentendrén nyitottam egy tánciskolát, ahol társastáncot, balettet, aerobicot tanítottam. Később a Nádasdy Kálmán művészeti iskolában tanítottam, és mind a mai napig oktatok felnőtteknek tornát, kisgyerekeknek balettet. Jelenleg négy privát flamencocsoportom van, emellett a Táncművészeti Egyetemen is tanítok flamencót. Van egy együttesem, koreografálok, a szervezési, menedzselési munkát is magam végzem férjem segítségével. Ha valaki szeretne megtanulni flamencót táncolni, korhatártól függetlenül jelentkezhet a III. kerületi Goli tánciskolában, ahol tanév közben hétfőn és szerdán tartok órákat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus chopin

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus ajánló

Újra Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban

Öt koncerttel várják az érdeklődőket október 18-án, 19-én és 21-én a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a névadó születésének 208. évfordulója alkalmából rendezett eseményen.
Klasszikus hegedű

Paganini ördög hegedűjének készítője, aki a monda szerint egy nő lelkét ejtette foglyul a hangszerbe

A kísérletező kedvű Guarneri hangszerei erősebb, vastagabb fából készültek, olykor teljesen különböznek egymástól formában, méretben, csak hangzásban nem: az mindegyiknél tökéletes. 1744. október 17-én halt meg Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarneri "del Gesu", minden idők egyik legnagyobb hegedűkészítője, Stradivari egyetlen méltó vetélytársa.
Klasszikus hír

Onczay Csaba kapta a japán Felkelő Nap Érdemrendet

A csellóművész az országban végzett oktatói munkájával érdemelte ki az elismerést. Huszonöt éve tesz azért, hogy Japán klasszikus zenei rangja emelkedjen.
Klasszikus kritika

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.