Klasszikus

Csak egy hajszálon múlott

2015.11.30. 08:25
Ajánlom
A Leo Brouwer életművének szentelt I. Budapesti Gitárfesztivált december 4–6. között rendezik meg. A fesztivál igazgatójával, egyben a hazai egyetemi szintű gitároktatás megalapítójával, Eötvös Józseffel beszélgettünk.

Leo Brouwer nem jön Európába

Interjúnk november 13. előtt készült. A kubai zeneszerző-karmester menedzsmentje később közleményt adott ki, miszerint Joan Pagés helyettesíti őt az I. Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál karmestereként, mivel a MIDEM-díjas Brouwer a párizsi terrortámadás miatt lemondta európai útját. A fesztivál szervezőinek közleménye szerint az eseménysorozat programja ennek ellenére változatlan marad.

- A klasszikus gitár viszonylag későn kerülhetett egyetemi közegbe. Mikor jött létre a tanszak?

- A Zeneakadémián 2002-ben indult a képzés, ekkor Európában már csak Albániában és Romániában nem volt a hangszernek egyetemi képzése. Bekopogtam az akkori rektorhoz, Falvai Sándorhoz, és azt ígértem, hogy ha elindítjuk a tanszakot, évente legalább egy nemzetközi versenyhelyezést hozok. Megjegyzem, nem volt nehéz dolgom, hiszen Csáki András, Déri Gábor és Koltai Kata voltak az elsők növendékek, akik közül András és Kata azóta Junior Príma-díjas, Gábor elvégezte a zenetörténet szakot is, ezen kívül András, akivel most együtt tanítunk a Zeneakadémián.

- Mi az első emléked a hangszerrel kapcsolatban?

Eötvös József

Eötvös József (Fotó/Forrás: raffayfoto.hu)

- Egészen kicsi koromban a nagyapám hegedűjén kezdtem el magamtól gyermekdalokkal kísérletezgetni, aztán az általános iskolában furulyáztam, amikor pedig a legkedvesebb barátom elkezdett zeneiskolába járni, én is kedvet kaptam a zenetanuláshoz. Édesanyám támogatott, édesapám pedig csak annyit kért, lehetőleg halk hangszert válasszak. Így kerültem kapcsolatba a gitárral. Gitártanár persze akkoriban nem volt a városban, egy hegedűtanárral kezdtem a tanulást. Abban az időben nagyon nehéz volt gitárhoz jutni, így az első hónapban hangszerem sem volt.

Amikor eljött a pályaválasztás ideje, mivel kitűnő tanuló voltam, édesapám ragaszkodott hozzá, hogy orvos vagy mérnök, esetleg ügyvéd legyek. 1976-ban meghívást kaptam a KISZ Központi Művészegyüttesébe egy kéthetente megrendezett fórumra, ahol ugyanaz a zsűri adott tanácsokat a fellépőknek, akik az akkori Ki Mit Tud? televíziós műsorban is értékelték a versenyzőket. Ez azt jelentette, hogy Pernye András rendszeres útmutatása alapján tanulhattam. Ő volt az, aki apám előtt kimondta, hogy feltétlenül zenésznek kell lennem. Ez döntötte el, hogy most épp nem egy kórházban operálok.

- Milyen repertoárral foglalkoztok a Zeneakadémián?

- Sok ma a hangszerhez kötött sztereotípia, a gitárt sokan a könnyűzenével vagy a flamencóval kapcsolják össze. Bár a hangszer soha nem látott népszerűségnek örvend, sajnos Magyarországon még mindig nagyon kevés a klasszikusgitár-koncert. Itthon nagyon sok munkába kerül, hogy megmutassuk, mennyi lehetőség van ebben a hangszerben.

Joan Pagès (Katalónia)

Joan Pagès rendkívül sokoldalú karmester. Jól ismeri a történelmi előadás-gyakorlat regionális különbségeit, otthon van a kortárs ősbemutatók (több mint 50 mű) vezénylésében csakúgy mint a filmzenében.

2006-ban II. helyezett lett a „Luigi Mancinelli” Nemzetközi Operakarmester Versenyen az olaszországi Orvietóban, ahol a „Bohémélet” című operát vezényelte.

Joan Pagés

Joan Pagés (Fotó/Forrás: Guido Werner)

Több zenekart vezetett Németországban, Belgiumban, Olaszországban, Csehországban, Spanyolországban, Magyarországon és Latin-Amerikában. Közép- és Dél-Amerikában (Mexikó, Haiti, Brazília) karvezető mesterkurzusokat is tartott.

2009 óta a „Schloss Belvedere” Zenei Gimnázium zenekarát vezeti, és karvezetést tanít a weimari „Liszt Ferenc” Zeneművészeti Főiskolán. A zenekarral több rádiófelvételt is készített az MDR számára.

Sokan nem hinnék ugyanis, hogy egy barokk polifónia ugyanúgy megszólaltatható gitáron, mint billentyűs hangszereken. A hangszer kortárs repertoárja viszont egyre erősebb, idén mutattam be például a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával a legelső magyar gitárversenyt, amit Madarász Iván komponált. A zeneakadémiai oktatásban a reneszánsztól napjainkig, Európától Latin Amerikáig a hangszer teljes repertoárját játsszuk.

- A Budapesti Gitárfesztivál komoly fesztiválos tapasztalatra épül.

- Az 1990-es évek elejétől szerveztük az Esztergomi Gitárfesztiválokat egészen 2009-ig. 2006 óta vagyunk jelen Balatonfüreden. Itt két Guinness-rekordot is szerveztünk, mindkétszer megszereztük a világ leghosszabb koncertje címet. A második esetben több mint másfél millió kapcsolatunk volt az internetes livestreamen keresztül.

Eötvös József

Eötvös József (Fotó/Forrás: Raffay Zsófia)

- Miben különleges a decemberi programsorozat?

- A budapesti fesztivál konkrét előzménye a tavalyi nagy sikerű nemzetközi gitárverseny. Ennek a folytatásaként ültünk le Vigh Andreával, a Zeneakadémia rektorával, aki azt javasolta, hogy háromévente rendezzük meg a versenyt, a köztes években pedig legyenek rövid, hétvégékre koncentráló, kiemelkedő művészekkel megrendezett fesztiválnapok. Az első ilyen fesztivált idén december 4–6. között rendezzük meg Ricardo Gallén és Costas Cotsolis mesterkurzusaival, valamint egész estés koncertjeivel. A fesztivál középpontjában Leo Brouwer Midem-díjas zeneszerző áll. Ő a klasszikus gitár legnagyobb ma élő személyisége. Ő az, aki képviseli a kortárs kubai zenét: zeneszerző-karmester és gitárművész is egyben. A nem gitárra komponált műveiből gyakorlatilag nincsenek itthon hangzó anyagok, a koncert összes műve magyarországi ősbemutató lesz, ezért is nagyon különleges lesz a vasárnapi zárókoncert. Leo Brouwer és az Anima Musicae afrokubai ritmusok élményével ajándékozza meg a december 6-i közönséget a Zeneakadémián.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Magyarországi bemutatók és világsztárok a Kaposfesten

2022. augusztus 13-16. között újra megrendezik az ország egyik legfontosabb kamarazenei ünnepét, a 13. Kaposfestet. Az idei fesztivál kiemelt vendége lesz Elisabeth Leonskaja, a zongora nagyasszonyaként emlegetett világhírű zongoraművésznő.
Klasszikus ajánló

A megújulás útján – augusztusban újra Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Valódi mélységek és tartalmak. Ezt kínálja minden évben az Arcus Temporum a Pannonhalmi Főapátságban. A monostor csodálatos tereiben idén is a zenei, az irodalmi és a képzőművészeti élet hazai és nemzetközi kiválóságai, és persze a bencés szerzetesek várják a közönséget augusztus 26–28. között.
Klasszikus interjú

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Klasszikus kritika

Történetek dallamokban, képekben, szavakban – ilyen volt a Fesztivál Akadémia Budapest

A hangszeres zene kiemelkedő jelentőségű előadói idén is felkeresték Budapestet, július 15. és 24. között került sor a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertsorozatára, amely során változatos karakterű hangversenyeken ismerkedhetett meg a hallgatóság a kamarazene gyöngyszemeivel.
Klasszikus kritika

Egyik szemem sír…

Megtartották Peter Caelen zongoraművész szólóestjét Keszthelyen, a Klassz a pARTon! Fesztivál keretében. Gyenge Enikő beszámolója.