Klasszikus

Csak egy hajszálon múlott

2015.11.30. 08:25
Ajánlom
A Leo Brouwer életművének szentelt I. Budapesti Gitárfesztivált december 4–6. között rendezik meg. A fesztivál igazgatójával, egyben a hazai egyetemi szintű gitároktatás megalapítójával, Eötvös Józseffel beszélgettünk.

Leo Brouwer nem jön Európába

Interjúnk november 13. előtt készült. A kubai zeneszerző-karmester menedzsmentje később közleményt adott ki, miszerint Joan Pagés helyettesíti őt az I. Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál karmestereként, mivel a MIDEM-díjas Brouwer a párizsi terrortámadás miatt lemondta európai útját. A fesztivál szervezőinek közleménye szerint az eseménysorozat programja ennek ellenére változatlan marad.

- A klasszikus gitár viszonylag későn kerülhetett egyetemi közegbe. Mikor jött létre a tanszak?

- A Zeneakadémián 2002-ben indult a képzés, ekkor Európában már csak Albániában és Romániában nem volt a hangszernek egyetemi képzése. Bekopogtam az akkori rektorhoz, Falvai Sándorhoz, és azt ígértem, hogy ha elindítjuk a tanszakot, évente legalább egy nemzetközi versenyhelyezést hozok. Megjegyzem, nem volt nehéz dolgom, hiszen Csáki András, Déri Gábor és Koltai Kata voltak az elsők növendékek, akik közül András és Kata azóta Junior Príma-díjas, Gábor elvégezte a zenetörténet szakot is, ezen kívül András, akivel most együtt tanítunk a Zeneakadémián.

- Mi az első emléked a hangszerrel kapcsolatban?

Eötvös József

Eötvös József (Fotó/Forrás: raffayfoto.hu)

- Egészen kicsi koromban a nagyapám hegedűjén kezdtem el magamtól gyermekdalokkal kísérletezgetni, aztán az általános iskolában furulyáztam, amikor pedig a legkedvesebb barátom elkezdett zeneiskolába járni, én is kedvet kaptam a zenetanuláshoz. Édesanyám támogatott, édesapám pedig csak annyit kért, lehetőleg halk hangszert válasszak. Így kerültem kapcsolatba a gitárral. Gitártanár persze akkoriban nem volt a városban, egy hegedűtanárral kezdtem a tanulást. Abban az időben nagyon nehéz volt gitárhoz jutni, így az első hónapban hangszerem sem volt.

Amikor eljött a pályaválasztás ideje, mivel kitűnő tanuló voltam, édesapám ragaszkodott hozzá, hogy orvos vagy mérnök, esetleg ügyvéd legyek. 1976-ban meghívást kaptam a KISZ Központi Művészegyüttesébe egy kéthetente megrendezett fórumra, ahol ugyanaz a zsűri adott tanácsokat a fellépőknek, akik az akkori Ki Mit Tud? televíziós műsorban is értékelték a versenyzőket. Ez azt jelentette, hogy Pernye András rendszeres útmutatása alapján tanulhattam. Ő volt az, aki apám előtt kimondta, hogy feltétlenül zenésznek kell lennem. Ez döntötte el, hogy most épp nem egy kórházban operálok.

- Milyen repertoárral foglalkoztok a Zeneakadémián?

- Sok ma a hangszerhez kötött sztereotípia, a gitárt sokan a könnyűzenével vagy a flamencóval kapcsolják össze. Bár a hangszer soha nem látott népszerűségnek örvend, sajnos Magyarországon még mindig nagyon kevés a klasszikusgitár-koncert. Itthon nagyon sok munkába kerül, hogy megmutassuk, mennyi lehetőség van ebben a hangszerben.

Joan Pagès (Katalónia)

Joan Pagès rendkívül sokoldalú karmester. Jól ismeri a történelmi előadás-gyakorlat regionális különbségeit, otthon van a kortárs ősbemutatók (több mint 50 mű) vezénylésében csakúgy mint a filmzenében.

2006-ban II. helyezett lett a „Luigi Mancinelli” Nemzetközi Operakarmester Versenyen az olaszországi Orvietóban, ahol a „Bohémélet” című operát vezényelte.

Joan Pagés

Joan Pagés (Fotó/Forrás: Guido Werner)

Több zenekart vezetett Németországban, Belgiumban, Olaszországban, Csehországban, Spanyolországban, Magyarországon és Latin-Amerikában. Közép- és Dél-Amerikában (Mexikó, Haiti, Brazília) karvezető mesterkurzusokat is tartott.

2009 óta a „Schloss Belvedere” Zenei Gimnázium zenekarát vezeti, és karvezetést tanít a weimari „Liszt Ferenc” Zeneművészeti Főiskolán. A zenekarral több rádiófelvételt is készített az MDR számára.

Sokan nem hinnék ugyanis, hogy egy barokk polifónia ugyanúgy megszólaltatható gitáron, mint billentyűs hangszereken. A hangszer kortárs repertoárja viszont egyre erősebb, idén mutattam be például a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával a legelső magyar gitárversenyt, amit Madarász Iván komponált. A zeneakadémiai oktatásban a reneszánsztól napjainkig, Európától Latin Amerikáig a hangszer teljes repertoárját játsszuk.

- A Budapesti Gitárfesztivál komoly fesztiválos tapasztalatra épül.

- Az 1990-es évek elejétől szerveztük az Esztergomi Gitárfesztiválokat egészen 2009-ig. 2006 óta vagyunk jelen Balatonfüreden. Itt két Guinness-rekordot is szerveztünk, mindkétszer megszereztük a világ leghosszabb koncertje címet. A második esetben több mint másfél millió kapcsolatunk volt az internetes livestreamen keresztül.

Eötvös József

Eötvös József (Fotó/Forrás: Raffay Zsófia)

- Miben különleges a decemberi programsorozat?

- A budapesti fesztivál konkrét előzménye a tavalyi nagy sikerű nemzetközi gitárverseny. Ennek a folytatásaként ültünk le Vigh Andreával, a Zeneakadémia rektorával, aki azt javasolta, hogy háromévente rendezzük meg a versenyt, a köztes években pedig legyenek rövid, hétvégékre koncentráló, kiemelkedő művészekkel megrendezett fesztiválnapok. Az első ilyen fesztivált idén december 4–6. között rendezzük meg Ricardo Gallén és Costas Cotsolis mesterkurzusaival, valamint egész estés koncertjeivel. A fesztivál középpontjában Leo Brouwer Midem-díjas zeneszerző áll. Ő a klasszikus gitár legnagyobb ma élő személyisége. Ő az, aki képviseli a kortárs kubai zenét: zeneszerző-karmester és gitárművész is egyben. A nem gitárra komponált műveiből gyakorlatilag nincsenek itthon hangzó anyagok, a koncert összes műve magyarországi ősbemutató lesz, ezért is nagyon különleges lesz a vasárnapi zárókoncert. Leo Brouwer és az Anima Musicae afrokubai ritmusok élményével ajándékozza meg a december 6-i közönséget a Zeneakadémián.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.