Klasszikus

Csak Schubert és Jandó

2004.03.02. 00:00
Ajánlom
Aki a meteorológiai tavasz első napján este hét előtt benézett a Zeneakadémia nagytermébe, öt embert láthatott különféle foglalatosságokba merülten. Egyikük a színpadon elhelyezett székek közötti távolságot igyekezett nanométernyi pontossággal beállítani. Hárman a pódium közepére szánt virágdíszt készítették: a baloldalon álló adogatta, a középső tűzte a szálakat, a harmadik pedig kritikus szemmel pásztázta a csokrot, s itt-ott finom igazításokat javasolt.

Az ötödik ember, Jandó Jenő a zongoránál ült, hol egy kevés Beethovent, hol pár oldalnyi Schubertet játszva – nem gyakorlás volt ez, inkább csak az egyes motívumok megfelelő világításáról gondoskodó reflektorok beállítása. Nem kívánnék romantikus ömlengésbe kezdeni rögtön az első bekezdésben, de volt valami nagyon harmonikus e párhuzamosan zajló eseményekben: ahogy valamennyi szereplő figyelme az apró részletek tökéletesítésére irányult.

Jandó Jenő előadásában Beethoven-, Brahms- és Schubert-műveket hallhatott „A zongora” címet viselő hangversenysorozat utolsó koncertjének közönsége. Egy ilyen fantasztikusan színvonalas és sikeres koncertszéria záró estjén színpadra lépni még a szokásosnál is nagyobb lelki terhet jelenthet az előadónak. Talán ennek tudható be a Beethoven op. 7-es Esz-dúr szonátájának első tételében felbukkanó pillanatnyi zavar, amelyből azonban olyan elképesztő biztonsággal vágta ki magát az előadó, hogy a „plusz” szakasz a művet kevéssé ismerők számára fel sem tűnt (és szerintem a többieknek sem esett nehezükre repetázni.) Úgy tűnik, Jandó Jenő osztja a műismertető írójának felfogását, s e viszonylag korai szonátát „robusztus megfogalmazásban” tálalta. Ez különösen az első és negyedik tételben, előbbinek is az ex- és reexpozíciót záró szakaszaiban volt tetten érhető: a balkéz sforzato hangjaira félelmetesen kemény csapásokat mért a jandói kéz. A két középső tételben az összevont szemöldökű Beethoven után a lírai poétával is találkozhattunk; különösen tetszett, ahogy Jandó a harmadik tétel főrészében a tempó finom módosításaival „játszott rá” a hallgató várakozásait minduntalan kicselező formai poénokra.

Egyik kedves tanárom egyszer azt mondta: az az egy problémája van a Brahms-művekkel, hogy előbb-utóbb legtöbbjükben „kitör a menetrendszerű fúga”. A német zeneszerző Händel témájára írt variációsorozatával sincs ez másképp. A variáció szót nehéz lenne Brahmsnál tágabban értelmezni: a kezdetben még többé-kevésbé felismerhető harmóniasorból, ritmikai kapaszkodókból hamarosan csak az egységnyi idő felénél kitett kérdő- és a végére írt felkiáltójel marad. Most, hogy először hallgattam élőben ezt az elképesztő agyi kapacitást kívánó művet, éreztem meg: a monumentális tobzódás után Źmilyen jólesően tesz rendet a fúga fejemben, fülemben. A kavalkádból a 7. variációt kemény riadó-hangja, a 10.-et ropogós arpeggiói, a 24.-et pedig démoni crescendói emelték ki.

Mivel boldogult konzis éveim egyik legszebb koncertélménye Schubert Moments musicaux-jának Jandó-féle előadása volt, valamennyi mű közül az osztrák mester c-moll szonátáját vártam a legjobban. Az volt az érzésem, a szólista is. Mintha egy másik, az előzőnél sokkalta színgazdagabb zongorát hoztak volna be a második félidőre; s a sűrű, tömény forték után csodálatos puhaságú pianok is megszólaltak Jandó érzékeny ujjai alatt. Akik hallották, sokáig fognak emlékezni az első tétel crescendóiból árnyékként kibúvó hirtelen pianissimokra, a második tétel végén mollba forduló téma szívszorító melankóliájára, a zárótétel fegyelmezettségében is félelmetes tarantellájára.

Mióta befejeztem egy gyermekkoncert-kritika sorozatot, megtanultam: egy hangverseny minősége többek között a publikum és a generálpauzák találkozásán mérhető le. Schubert c-moll szonátájának váratlan szünetei az általában rendületlenül köhögő-szörcsögő zeneakadémiai közönséget olyan dermedt csöndben találták, mintha nem is lett volna más a nagyteremben, csak Schubert és Jandó.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rendeltek egy pepperonit, a pizzafutár egy Beethoven-szonátát is eljátszott ráadásként

Íme egy sztori arról, hogy az is arany lehet, ami nem fénylik. A tizennyolc éves Bryce Dudal pizzát kézbesített Detroitban, amikor észrevette, hogy a házban egy zongora áll. Nem tudott ellenállni.
Vizuál

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Jazz/World

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Klasszikus óbudai társaskör

Óbudai Társaskör Művészeti Munkáját Támogató Egyesület

A pártoló tagsággal nemcsak a kedvezményeket veheti igénybe, de tagdíjával hozzájárulhat a hosszabb távú tervezéshez, a minőségi előadások létrejöttéhez.
Klasszikus hír

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.