Szeptember első szombatján igazi kultúrtörténeti utazásra hív mindenkit a Margitszigeti Színház. Ezúttal egy olyan, a maga nemében egyedülálló, egyszerre meglepő és felemelő produkció elevenedik majd meg a faóriások ölelte színpadon, ami az eredeti, ősi, érintetlen népzenét a szimfonikus zenekarokra átültetett változatokkal állítja párhuzamba.

„Bartók Béla és Kodály Zoltán neve ma egyet jelent a kárpát medencei népzene felfedezésével. A népdal megmentésének ügyét mindketten életcéljuknak tekintették. A műsor címe, Bartók Béla Cantata profana című művének a befejező gondolata, is munkásságuk előtt tiszteleg.

– mondta Fehér János a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek művészeti vezetője.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Fotó/Forrás: Margitszigeti Színház)

A még korábban Kocsis Zoltán által összeállított, és az ő emléke előtt tisztelgő nagyszabású produkció különlegessége, hogy az eredeti népdalok és azok Bartók Béla és Kodály Zoltán jóvoltából csokorba gyűjtött és feldolgozott szimfonikus változatai egymás után csendülnek fel. Előbbieket Pál István Szalonna és bandája, míg utóbbiakat a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara tolmácsolja majd, a műsorvezető szerepébe bújó Sebő Ferenc pedig magyarázataival, anekdotáival teszi még izgalmasabbá, kalandosabbá az estét.

„Az eredeti dalok és a szimfonikus művek folyamatos párhuzamban vannak ebben az első pillanatától az utolsóig rendkívüli előadásban, amelyben szimfonikus zenekar, operaénekes, néptáncegyüttes és mi, népzenészek, népdalénekesek mind együtt veszünk részt. Ahogy Sebő tanár úr beszél ezekről a zenedarabokról és történetükről, azzal sokaknak egy teljesen új világot nyit ki. Itthon és külföldön is egyszerűen fantasztikus látni az embereken azt a rácsodálkozást, amikor a klasszikus zenét ismerve meghallják annak eredeti változatát, és felismerik, hogy nálunk, itt a Kárpát-medencében ez még mindig egy élő kultúra. És valóban,

– magyarázta Pál István Szalonna.

A látványos, autentikus előadáson az eredeti népdalokat a Fölszállott a páva korábbi nyerteseitől, Csizmadia Annától, Kubinyi Júliától és Zsikó Zoltántól hallhatjuk, a szimfonikus változatok pedig Balga Gabriella és Palerdi András előadásában szólalnak meg. A programot a Czifra Táncegyüttes is színesíti, ővelük is többször találkozhatunk az est folyamán.

„Sebő Ferenc egyik anekdotája jut eszembe, ami tökéletesen érzékelteti, hogy a népzene és a tánc mennyire szerves egységet alkot mind a mai napig. A Palatkai Banda, mikor Amerikában turnézott, és egy nagyon elegáns helyen megkérték őket, hogy egy palatkai táncrendet játsszanak, akkor elkezdték, de aztán hat ütem után leállt a zene, abba is hagyták. Mikor kérdezték őket, hogy mi történt, csak annyit válaszoltak, hogy hát minek játsszanak, ha senki nem táncol” – emlékezett vissza Fehér János.

A közkedvelt Galántai táncok és Román népi táncok mellett felcsendülnek Bartók Erdélyi táncai, valamint Kocsis Zoltán hangszerelésében az Árva madár, a Puciné és a Székely lassú. A teljes összeállítás pedig Kodály lendületes Kállai kettősével zárul majd.

„Ezek a dallamok itt a Margitszigeten életre kelnek.

mert az egésznek lesz egy szakrális, emelkedett atmoszférája. Ahogy felcsendül a zene abban a közegben, a fák, a Duna illata, ahogy abban a csendben megszületnek a hangok, az egy rendkívül szép, meghamisíthatatlan élményt ad” – tette hozzá Pál István Szalonna.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Pál István Szalonna és Bandája (Forrás: Margitszigeti Színház)