Klasszikus

„Csak úgy rekonstruálhattuk a Zeneakadémia orgonáját, ahogy azt elődeink 1907-ben megálmodták”

2018.10.19. 14:35
Ajánlom
Ötven év után felébred Csipkerózsika-álmából a Zeneakadémia nagyorgonája, amelyet magyar-német együttműködésben, Szabó Balázs és Fassang László orgonaművészekkel építettek újjá. Miért olyan különleges az így létrejött hangszer?

Ez egy száztíz éves történet

A Zeneakadémia Nagytermének orgonája a karlsruhei Voit & Söhne cég műhelyében készült 1907-ben a cég 975-ös opuszaként, 4 manuállal és 74 regiszterrel. Ez a hangszer együtt épült a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületével, gazdagon díszített homlokzatát a Nagyterem elválaszthatatlan részeként ismerjük. Ez volt Magyarország első koncertorgonája és egyben az építők legnagyobb hangszere is, amelynek köszönhetően komoly nemzetközi elismertségnek örvendett.

Voit korának kiemelkedő orgonaépítője volt, aki hangversenytermi koncertorgonák készítésére specializálta magát. Ezek a hangszerek a szimfonikus zenekar hangzásideálját követték, ahol a hangszínek rendkívül gazdag skálája szólaltatható meg a pianissimótól a fortissimóig. Az elektromos traktúrával épített színpadi játszóasztal a világon először Budapesten tette lehetővé, hogy az orgonista a közönség és a színpadon játszó zenészek közvetlen közelében helyezkedjen el.

Magyarul: a játékasztal bárhol elhelyezhető.

Ily módon a hangszer szimbolikus üzenetet közvetít, miszerint az orgona több száz éves templomi szolgálat után a többi hangszerrel egyenrangúvá vált, és a pódiumon is otthonra talált.

KI_ZAK_ORGONA_Foto_Zeneakademia_Posztos_Janos1-133348.jpg

A Zeneakadémia orgonája (Fotó/Forrás: Posztós János / Zeneakadémia)

Virágkor, hanyatlás, száműzetés, újjászületés

1907 és 1925 között élte a hangszer a virágkorát, amikor olyan neves orgonisták koncerteztek rajta, mint Alexandre Guilmant – a Párizsi Conservatoire akkori igazgatója –, Enrico Bossi, korának egyik legnagyobb orgonavirtuóza, vagy Antalffy-Zsiross Dezső, a Zeneakadémia orgonaprofesszora. Antalffy még egy második játszóasztalt is építtetett a karzatra, hogy növendékeivel együtt adhassanak elő nagyzenekari átiratokat.

A hanyatlás korszaka 1925 és 1967 közé esik, amikor a sorozatos átépítések következtében a hangszer egyre inkább elveszítette valódi karakterét. Az eredeti koncepciótól idegen átépítések és a hangszer karbantartásának elhanyagolása következtében működése egyre megbízhatatlanabbá vált, olyannyira, hogy

1967-ben a Zeneakadémia vezetősége egy teljesen új hangszer beszerzése mellett döntött. Ekkor némult el az eredeti homlokzat

– azóta ezek a sípok csak díszítő (és hangfogó) funkciót láttak el – és a Voit-orgonából még megmaradt sípok és alkatrészek száműzetésbe kényszerültek. Ezzel beléptünk a hangszer történetének legsötétebb korszakába. 1967-ben a lebontott hangszer először Debrecenbe, majd az állami orgonagyár (FKMV) udvarára került, ahol mostoha körülmények között tárolták. Végül két vidéki orgonába építették be a megmaradt részeket: a soproni Liszt Ferenc terembe és a győri Városháza dísztermébe.

ZAKorgona_Foto_Zeneakademia_fazekasIstvan2-135746.jpg

A Zeneakadémia orgonája (Fotó/Forrás: Fazekas István / Zeneakadémia)

A Csipkerózsika-álomból ébredés első jelei 2009-ben mutatkoztak,

amikor a Liszt Ferenc téri épület felújítása miatt le kellett bontani az 1967-es orgonát. A Zeneakadémia akkori rektora, Dr. Batta András kérte fel az orgona tanszak tanárait, hogy dolgozzák ki a Zeneakadémia és az egész magyar zenei élet számára optimális koncepciót. Dr. Ruppert István és Pálúr János mellett ekkor kapcsolódott be a munkafolyamatba Dr. Szabó Balázs, akit mint az ország legmagasabban kvalifikált orgonaszakértőjét kért fel az Zeneakadémia a részvételre az előkészítésben.

A koncepció kialakítását külföldi és hazai tanulmányutak, több száz órát kitevő levéltári és helyszíni kutatómunka, valamint a nagytermi homlokzat és a mögé épített 1967-es orgona állapotfelmérő dokumentációjának elkészítése előzte meg. Végül a művészi, építészeti, műemlékvédelmi, gazdasági és orgonatörténeti szempontok együttes mérlegelése eredményeként született meg a koncepció az 1907-es Voit-orgona rekonstrukciójára, amelyet a Zeneakadémia Szenátusa 2010. május 18-án fogadott el, és határozatot hozott a projekt megvalósításáról.

ZAKorgona_Foto_Zeneakademia_fazekasIstvan3-135745.jpg

Épül a Zeneakadémia orgonája (Fotó/Forrás: Fazekas István / Zeneakadémia)

Végre elindul a rekonstrukció

Ezzel elindult a hangszer újjászületésének korszaka. Az intézmény rektora orgonabizottságot hozott létre, amelyben az orgona tanárokon kívül a gazdasági, jogi és műszaki területek szakemberei is helyet kaptak. A bizottság feladata volt a projekt szakmai előkészítése, a megvalósíthatósági és finanszírozási lehetőségek feltérképezése.

A nagy áttörés 2014 novemberében történt, amikor Magyarország Kormánya határozatot hozott és 800 millió forintot adott a projekt támogatására (1502/2012 (XI.16) sz. Kormányhatározat).

A rekonstrukciót a nemzetközi közbeszerzési eljárás eredményeként a kiváló referenciákkal rendelkező német Johannes Klais Orgelbau és magyarországi partnere, az Aeris Orgona Kft. végezte az Egyetem orgona tanszakának tanáraiból, műszaki és gazdasági szakembereiből álló szakértői bizottság felügyelete mellett. Az orgonaszakértői feladatokat Szabó Balázs, az ország legmagasabban képzett orgonaszakértője látta el Fassang László orgonaművésszel, a Zeneakadémia orgona tanszakának vezetőjével, a projekt szakmai vezetője pedig Lakatos Gergely főmérnök volt.

KI_Zeneakademia_Orgona_Szabo_Balazs_Fassang_Laszlo_AncsinGabor-135554.jpg

Fassang László és Szabó Balázs a Zeneakadémia rekonstruált orgonájának sípjai mögött (Fotó/Forrás: Ancsin Gábor / Zeneakadémia)

Orgonaavató koncert

Az október 22-i ünnepélyes Orgonaavatón Erkel, Liszt, Kodály, R. Strauss és Reger alkotásai mellett  egy kortárs mű is elhangzik: Szathmáry Zsigmond orgonista-zeneszerző erre az alkalomra szimfonikus orgonaversenyt írt. Az újjáépített orgonát az esten Ruppert István, Szabó Balázs, Pálúr János és Fassang László szólaltatja meg.

A legfontosabb cél volt, hogy az örökségvédelmi szempontok figyelembe vételével megjelenésében és hangzásában is az eredeti hangszer szülessen újjá. A felkutatott alkatrészek és az analóg hangszerek szerencsére elegendő információt biztosítottak az eredeti hangszer megépítéséhez. A játszóasztal, a szélellátás, a traktúra és a sípanyag kialakítása lényegében megegyezik az eredetivel. Ugyanakkor megjelennek a modern orgonaépítészet vívmányai is, mint például a setzer kombináció, egy olyan számítógépes rendszer, mely az orgona hangszín-kombinációinak kezelését könnyíti meg.

Fassang László az orgonabemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy szerinte a világon két hangversenyterem hangszere vetekedhet a budapesti Zeneakadémiáéval: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale Egyetem.

A Voit-orgona 4 manuálos, 74 regiszteres nagyjából 5000 síppal, játszóasztala elektropneumatikus traktúrával épült.

Zeneakadema_Orgona_Szabo_Balazs_Foto_Zeneakademia_AncsinGabor1-140213.jpg

Szabó Balázs, az ország legmagasabban képzett orgonaszakértője, a Zeneakadémia tanára (Fotó/Forrás: Ancsin Gábor)

Hatalmas hatással lesz a hazai orgonaoktatás helyzetére

Vajon a hangszer mennyiben fogja megváltoztatni a tanszak mindennapi életét, és egyáltalán, az oktatást? A szempontok bemutatásakor meg kell említeni, hogy a világ vezető zeneoktatási intézményei arra törekszenek, hogy stílushangszerek álljanak az orgonaoktatás szolgálatában. Olyan történelmi és kópiaorgonákról van szó, amelyek Magyarországon vagy megsemmisültek, vagy meg sem épültek. E hangszerek olyan alapvető információkat közvetítenek az egyes korszakok és stílusok előadói gyakorlatáról, amelyek tapasztalati úton történő megismerése semmilyen más eszközzel nem pótolható.

A Voit-orgona rekonstrukciója a legfontosabb lépés volt annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás követelményeinek. Ez a hangszer lehetővé teszi a romantika német–magyar vonulatának beható tanulmányozását és gyakorlati elsajátítását. Ugyanakkor a hangszer lehetőséget ad a teljes orgonairodalom koncertszerű megszólaltatására, beleértve az orgonát alkalmazó zenekari, kórus- és kamara műveket. Ennek köszönhetően a zeneakadémista hallgatók a legmagasabb szinten sajátíthatják el az orgonaművészet mesterségbeli fogásait: romantikus hangszerkezelés, a regisztráció művészete, más hangszerekhez történő alkalmazkodás, pódiumon szerzett gyakorlat. A hangszer igazi művészi inspirációt fog számukra jelenteni a gyakorlások, az órák és a koncertek alatt. Máris megnőtt a nemzetközi érdeklődés is a tanszak iránt, hiszen hasonló kaliberű történelmi orgonával a világon mindössze a már említett két oktatási intézmény büszkélkedhet: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale Egyetem.

A Zeneakadémia október 19-i sajtótájékoztatóján már megszólalt az orgona, Szabó Balázs és Fassang László kezei alatt. Az utóbbi művészt látjuk ezen az amatőr felvételen.

MEGSZÓLALT A ZENEAKADÉMIA NAGYORGONÁJA A helyszínről jelentkezünk, ahol Szabó Balázs után Fassang László is odaült a Zeneakadémia felújított nagyorgonájához. Amatőr felvétel, de hallgassátok meg. Hamarosan bővebben is írunk a felújított hangszerről, figyeljetek ránk!

Posted by Fidelio on Friday, October 19, 2018

 

Ötven év után végre újra szól a Zeneakadémia nagyorgonája: befejezték a felújítást

Kapcsolódó

Ötven év után végre újra szól a Zeneakadémia nagyorgonája: befejezték a felújítást

Felújították és eredeti helyére visszaállították a Zeneakadémia egyedülálló orgonáját, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A különleges hangszert ünnepi koncerten avatják fel október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Ilyenek a Jancsó-filmek 2 és fél percben!

Jancsó Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából a Jancsó-filmek ikonikus jeleneteiből készült montázsfilmet tett közzé a Nemzeti Filmintézet videómegosztó csatornáján.
Jazz/World

Elhunyt Baksa-Soós János "beat"-legenda, képzőművész

A Kex együttes egykori énekese, Január Herceg Tova ICY hosszú betegség után, 73 éves korában hunyt el - adta hírül a Magyar Narancs.
Színház

145 éve született a „költői képzeletek fantomja”, Ódry Árpád

Ódry Árpád színészcsaládba született 1876. szeptember 25-én: a kor híres baritonistája, Ódry Lehel és balett-táncosnő feleségének másodszülött gyermekeként az egész életét kitöltötte a színház. Népszerűségét azonban nem ismert szüleinek, sokkal inkább tehetségének, szorgalmának és különleges játékstílusának köszönhette.
Plusz

Több száz éve kortárs – Beszélgetés Gáspár Mátéval, a Budapesti Őszi Fesztivál programigazgatójával

Kultúrával telik meg a tér, az utca, a kirakat: a Budapesti Őszi Fesztivál a hagyományos művészeti terek mellett a hétköznapjainkba is táncot, színházat, irodalmat, képzőművészetet hoz. Gáspár Mátéval, a Budapesti Őszi Fesztivál programigazgatójával beszélgettünk.
Színház

Átadták a Városmajori Színházi Szemle díjait

A legjobb előadás díját a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Fekete Péter című előadásának ítélte a szakmai zsűri, míg Mohácsi János Farsang avagy ez is mekkora egy tahó! című munkájával, a szombathelyi Weöres Sándor Színház produkciójával a legjobb rendező díját kapta meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Szilvágyi Sándor gitárművész

Életének 57. évében elhunyt Szilvágyi Sándor Artisjus- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára – tudatta a Zeneakadémia.
Klasszikus ajánló

Európai körutazás a tánc nyelvén: Erdélytől Örményországon át Spanyolországig a Liszt Ünnepen

Az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nevéhez méltóan a kontinens különböző szegleteit hozza el a magyar fővárosba október 8. és október 24. között, mégpedig nem is akármilyen előadások formájában! A tánc- és mozgásművészet legkülönfélébb műfajai invitálják kulturális utazásra a nézőket: flamenco, néptánc, balett és fizikai színház várja a közönséget.
Klasszikus ajánló

Brahms, magyar zene és kortárs darabok a Concerto Budapest évadában

A Bartók, Liszt és Josef Suk műveinek szentelt évadnyitó dupla koncert után az ősz folyamán több rövid fesztivál is megvalósul a zenekar szervezésében, elsőként októberben a Magyar Kincsek Ünnepe.
Klasszikus ajánló

Szupersztár, lángész, egyetem és kisbolygó – történetek Lisztről és egy vadonatúj fesztiválról

Sokan az első „rocksztárnak” tekintik, akiért addig sosem látott módon rajongott a közönség, még többen egyszerűen korszakalkotó zenei géniusznak tartják, teljes joggal: Budapesten, Európa és a világ nagyvárosaiban számtalan köztéri szobor idézi meg alakját, de neveztek el róla egyetemet, repteret, sőt kisbolygót is.
Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.