Klasszikus

Családi album

2004.11.17. 00:00
Ajánlom
Szokatlan lemezt tartok a kezemben: Beethoven Cselló-zongoraműveinek teljes gyűjteményét. Persze nem a zene a szokatlan, hanem szinte minden más. Kezdve azon, hogy a zongorista neve előbb áll, mint a gordonkaművészé. Folytatva azon, hogy a darabok nem a megszokott sorrendben hallhatók a lemezen, hanem összevissza, az egy opus alá tartozók külön korongon, a hangnemek sem indokolják ezt a sorrendet.

De a legérdekesebb az, hogy bár a csellistának ez a debütáló albuma, ígéretes neve ellenére egyetlen szót se tudhatunk meg róla, illetve a vele azonos vezetéknevet viselő zongoristához, mostani partneréhez fűződő kapcsolatáról. Adrian s Alfred Brendel lemezéről beszélek, erről a családi vállalkozásról.

Alfred Brendel neve persze annyira közismert, és annyira kötődik Beethovenhez (Haydnhoz, Schuberthez stb), hogy már reklámszempontból is érthető, hogy az ő neve szerepel elöl. Lehetne érvként felhozni a beethoveni szándékot is, hiszen a mai gyakorlattal ellentétben a vonósszonáták eredetileg vonós hangszerrel kísért zongoraszonáták lennének, bár az én fülemben nyilvánvalóan nem így élnek, és azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül. Ha azonban meghallgatjuk Brendelék előadását, valamit megérthetünk Beethoven korából.

Az előadások ugyanis attól jók, hogy Alfred Brendel nagyszerű zongorista és nagyszerű kamarazenész. Jók a tempók, a hangsúlyok. Csak egyvalami nem elég jó, főleg a zongoristához képest: a csellista, Alfred Brendel fia. Kétféle csellója is van neki, egy 1741-es Januarius Galliano, illetve egy 1683-90 közt épített Antonio Stradivari. A felvételeken nem igazán hallható a két hangszer különbsége, talán a Stradivarin jobban játszik, de ez lehet véletlen is, hogy tudniillik ezeket a darabokat játssza jobban.

Nagyobb baj persze nincs. Annyira, hogy első hallgatásra szidtam is előítéletes enmagam, aki nem sok jót várt ettől a lemeztől. Annál sokkal jobb ez a sorozat, hogy rálegyinthetnénk, tévedésnek vehetnénk, és meg kell mondjam: befutott csellistáktól is hallottam már rosszabbat. Mégis: sokadszori meghallgatás után ki merem jelenteni, hogy Adrian Brendelnek bizonyos művekbe beletörik a foga. Nagyon szépek a variációk, különösen a Júdás Makkabeus–változatokat kedveltem meg ebben az előadásban, és ha ennyi erénye van egy lemeznek, manapság az se kevés. De rendben van a legszabályosabb szonáta, az op. 69-es A-dúr is. Csak van itt még négy szonáta, két korai és két kései, egyik nehezebb zeneileg, mint a másik. Hamis hangot nem találunk ezekben sem; apró intonációs bizonytalanságok ugyan akadnak, de aki Casals bármelyik sorozatát hallotta, az szokva van a hamis hangokhoz, mégse válna meg azoktól a felvételektől. Nem, itt azok a zenei nehézségek nincsenek meggyőzően megoldva, amelyektől átkozott nehéz ez a négy szonáta: a megtorpanások utáni váltások, a töredezettség belső logikája. Ezekben a szonátákban Beethoven jól érzékelhetően kísérletezik a két tételes szonáta ötletével, az egymásba mosódó kvázi-tételhatárok miatt szokatlanul hosszú ideig nincs szünet – közel húsz perc zenét kell „kitartani” pl. az op. 5/1-es műben. Ez a széles ív hiányzik Adrian Brendel játékából, ha nem is zavaró, dilettáns módon, de azért eléggé.

A kérdés csak az, hogy a kiadó is tudta-e ezt előre, s ezért nem használta ki jobban az apa-fiúi viszonyban rejlő reklámlehetőségeket, arra gondolva: minek a papír, úgyse lesz több lemeze Adriannak? Akkor viszont azt nem értem, mire ez az összkiadás. Egy lemeznyi igen jó anyagot – a három variációsorozatot, illetve az A-dúr szonátát – eladni is könnyebb lenne, a folytatás reményét lebegtetve.

Az is lehet, hogy egy kísérlet részesei vagyunk: mit szólunk egy lemezhez, melyen van egy ismeretlen ismerős. Vagy hogy Adriannak a jótündér lehetővé tette, hogy kedvenceit lemezre vehesse (még a kutyus fényképe is a lemez része). Nem tudom, az eredmény egyszerre okoz izgalmat és csalódást – nagy összegbe mernék fogadni látatlanban is: Perényi és Schiff szintén most megjelent lemeze maradandóbb élmény.

(Beethoven: Művek gordonkára és zongorára; Adrian Brendel (gordonka), Alfred Brendel (zongora); Philips 2CD 475379-2)

(A szerző az EMI munkatársa)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.