Klasszikus

Csalódások

2005.08.01. 00:00
Ajánlom
A túl jó reklám vége alighanem mindig csalódás. Alföldi Róbert földön, vízen, levegőben ígérte a szegedi Csárdáskirálynőt, ehhez képest a levegőben mindössze egy, a darab keletkezési idejét jelző repülőgép húz át a nézőtér fölött, de nem szór le mindenfélét, sőt semmit se szór. Gondolom, hátha majd legközelebb, legközelebb azonban nincs, a repülő nem tér vissza.

A víz alapjában stimmel, de a magasabb régiókból legalábbis csak annyit lehet látni, hogy a színészek valahová beugranak, ahonnan aztán vizesen jönnek ki. A rendező szinkronúszást is ígért, lehet, hogy igazat mondott, ezt a nézők többsége azonban nem ellenőrizheti. De ami a földön történik, abban is érik csalódások a fölkészült nézőt. Igaz, Hernádi Judit valóban az ígért dühödt fájdalommal énekelné a Hajmási Péter, Hajmási Pált, csakhogy a négyezer néző rögtön ütemes tapsba fog, ami nem igazán alkalmas helyzet a fanatikus karrierizmusába belerokkant lelkületű vénasszony tragédiájának átéléséhez. Pedig ezt most a művésznő sokkal meggyőzőbben adja, mint Miskolcon Dürrenmatt öreg hölgyeként. Gregor Józseftől tudhatjuk, hogy a rendező meggyőzte őt: az öreg herceg nem szenilis, vén hülye, hanem elszántan szeretne felejteni. Ez kétségkívül mélységet ad az alakításnak, ha nem is ebben az irányban: lenyűgöző óriáscsecsemőként jelenik meg a feledékeny főrend.

Alföldi alapvetően apró jópofaságokkal igyekszik kevés fanyar ízt csempészni a cukormázba, éppen annyit, amennyit a mai tömegízlés jól elvisel. Lufilányok röpködnek damilon, Miska pincér kacsás úszógumit visel a harmadik, a fürdőzős felvonásban, a szereplők olykor a hatalmas nézőtér hoszszú járásain végigdübörögve távoznak a színpadról, az angyali jányok lemeztelenítik Bóni grófot (igaz, ekkor egy család távozott a bemutatóról).

A szórakozás amúgy az első részben elég döcögősen jön össze, a poénok persze ülnek, a dallamok szárnyalnak - amikor az erősítőberendezés is úgy akarja -, a tömegmozgások azonban esetlegesnek, néha körülményesnek hatnak (mozgástervező: Király Attila), a nagy sokadalomban gyakran elvesznek a színészek, a hangszórókból jövő szöveghez vagy dalhoz nem mindig könnyű megtalálni a beszélő vagy éneklő embert.

A Menczel Róbert és Selmeczi T. György tervezte orfeum lényegében egy hosszú szeparésor, amelyet középen megszakít a kötelező operettlépcső, a tetején pedig a zenekar működik Silló István vezényletével. A második felvonásban egy hatalmas ívelt ülőbútor jelzi a bécsi hercegi palotát, a szeparékat zöld szobanövények álcázzák. A harmadik felvonásban strandi kellékek tudatják, hogy fürdőhelyen vagyunk. S természetesen elsősorban Gyarmathy Ágnes jelmezei. Egyáltalán, az öltözékekben van a legtöbb humor. Szilvia piros mézeskalácsszívet visel, amikor a diadalmas hej-hóval betoppan, akárcsak a kóristalányok, akiken még nemzetiszín tüllök is lebegnek, s így mintha apró darazsakként nyüzsögnének körülötte a hatalmas térben.

A szünet nélkül játszott második és harmadik felvonás elevenebb, fürgébb, sziporkázóbb, amiben nagy része van Stohl András egyszerre fergetegesen gügye és fölényesen bölcs Bónijának, aki mellett Bartsch Kata jól győzi Stázi fanyar életkedvét. Bodrogi Gyula kifogástalan Miska szerepében, sőt van egy titokzatos trükkje: azzal győzi le a mérhetetlen teret, hogy feltűnően kicsi. Gálffi László finoman megfogalmazott, érzelmes öreg gavallérként és titkos regényíróként bemutatott Kerekes Ferkója viszont nem igazán érvényesül a nagy nyüzsgésben. Nyári Zoltán többnyire kissé vadóc bonvivánt ad, a második felvonás végi szerelmi nekidühödése viszont erős stiláris és életkarikatúrának tetszik. Rálik Szilvia primadonnája okos, emancipált nőnek kíván látszani, büszke öntudata, amit fölvetett fejjel, íjként homorított testtartással jelez, azonban inkább forszírozottnak, mintsem akár igaznak, akár ironikusnak volna érezhető. Kicsit ő is csalódás.

Ha azonban várakozásainkat a realitásokhoz szabtuk, akkor összességében nem okozhatott csalódást a szegedi Csárdáskirálynő. A háromszor négyezer néző nyáresti szórakoztatására, ráadásul a Boccaccio helyett bemutatott nemzeti operettől nem várhattuk el, hogy úgy ironizáljon a mű és a világ idiotizmusa fölött, mint Ács János kaposvári rendezése a hetvenes évek végén, olyan személyes stílusa, levegője legyen, mint Jancsó Miklós miskolci változatának a nyolcvanas években, vagy olyan történelmi mondandóval - groteszk nemzeti katasztrófa foglalataként láttatva azt - itassa át az operettet, mint Mohácsi János a kilencvenes években. Igazából nem volt várható, hogy éppen most, a Dóm téren szülessen meg a XXI. század elejét erős hatással kifejező Csárdáskirálynő. S ez a nemvárakozás maradéktalanul teljesült. A nemvárakozó publikum nagy örömére különben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus Szentendrei Ister Napok

Szentendrei Ister Napok – a Duna ünnepe

Szentendrén 2018. július 21-22-én kerül sor az immár több mint egy évtizede megrendezendő Ister Napokra, azaz a Duna ünnepére. A város helyi hagyományaira és népzenére épülő fesztivál az egyik legkedveltebb ingyenes, családi rendezvény. A hagyományos szombat esti zenés gyertyaúsztatás mellett számtalan, a Duna köré szerveződő játék, táncház, koncert - többek között a Muzsikás, Vujicsics Együttes, Zuboly, Guca Partyzans, Dalabai, Herczku Ágnes és Nikola Parov Quartet - várja a Szentendrére látogatókat.
Klasszikus vicces

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Klasszikus vagyim holodenko

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.