Ötödik alkalommal ítélte oda a rangos irodalmi zsűri azt az elismerést, amelyet olyan élő magyar író kaphat, akinek az előző évben látott napvilágot egy kiemelkedő szépirodalmi alkotása. Zatykó Péter, a díjat 2006-ban alapító AEGON Magyarország Zrt. vezérigazgatója a keddi sajtóbejelentésen elmondta, hogy ezt az irodalmi díjat a továbbiakban is szándékukban áll továbbvinni, sőt, ebben az évben a színház is felkerül az általuk támogatott művészeti ágak palettájára.
Drevenka Edit pr-vezető hangsúlyozta, hogy az AEGON Művészeti Díj mellé egy kisplasztika is jár. A tavalyi évhez hasonlóan 2010-ben is Major Janka, a Képzőművészeti Egyetem egyik diákja készíthette el ezt a műalkotást az AEGON Magyarország Zrt. fiatal művészeket támogató rendszerének részeként.
Az AEGON Művészeti Díj különleges konstrukcióját Eszéki Erzsébet, a díjhoz kapcsolódó sorozat, a Képzett társítások szakmai vezetője és szerkesztője dolgozta ki. Ennek köszönhetően az irodalmi díjhoz egy másik is kötődik, az AEGON Művészeti Társdíj. Míg az AEGON Művészeti Díjról szakmai zsűri dönt, a társdíjra már a díjazott író jelölhet másik magyar művészt fél évvel később - más művészeti ágból. Az AEGON Művészeti Díj nettó hárommillió forinttal, az AEGON Művészeti Társdíj nettó kétmillió forinttal jár együtt. Az eddigi díjazottak Spiró György (2006, Fogság), Rakovszky Zsuzsa (2007, Visszaút az időben), Térey János (2008, Asztalizene) és Jónás Tamás (2009, Önkéntes vak) voltak. Az idei, ünnepélyes átadóra április 13-án délután ötkor kerül sor.
A szakmai zsűri tagjai: Lévai Balázs, a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője, aki Bestseller című sorozatában közel 30 világhírű kortárs írót mutatott be a magyar nézőknek, az újabb beszélgetések szerkesztett változata 2008-ban jelent meg kötetben (A világ nyitott könyv).
Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, több kötet szerzője, az ELTE BTK 18-19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén tanszékvezető egyetemi docens, aki 2009. március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át munkássága elismeréseként.
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, kritikus, több irodalomtörténeti kötet Pulitzer-díjas szerzője.
Vojnich Erzsébet Munkácsy-díjas festőművész, aki 2008-ban vett részt először a zsűri munkájában.
Gács Anna kritikus, fordító, egyetemi oktató. 1999-2000: a londoni School of Slavonic and East European Studies magyar lektora volt. 2001-től az ELTE Média Tanszékén tanít. Kutatási területe a kortárs irodalom és művészet, irodalomelmélet és médiaelmélet. A zsűri nevében a következő, rövid indoklást adta: „A Hitler lánya merészen eredeti vállalkozás: anekdotákat, vicceket, történelmi apokrifeket és valóságos forrásokat dolgoz össze szövevényes, de biztos kézzel szerkesztett történelmi regénnyé. Hősei között találkozunk a történelem valódi szereplőivel és az írói fantázia teremtményeivel is - például Adolf Hitlerrel és Kucor Fannival, Kasztner Rezsővel és Kujeda Éliással -, akik mind háromdimenziós, hihető figurákként futják be hihetetlen sorsukat. A szerteágazó elbeszélés jó fél évszázadot ölel fel, s bejárja Magyarországot dél-kelettől észak-nyugatig, miközben egyre komorabb képet fest a mindenkori hatalom gépezete és az egyéni sors kapcsolatáról. Csaplár Vilmos regényét nem utolsó sorban az teszi rendkívül izgalmassá és rendhagyóvá, hogy képes összebékíteni két, látszólag összebékíthetetlen dolgot: elbeszélője egyfelől jóízűen sztorizó kisembernek hat, másfelől a végzet szenvtelen végrehajtójának. Ebből a kettősségből következik az is, hogy a Hitler lánya egyszerre végtelenül olvasmányos, fordulatokban gazdag, magával ragadóan fanyar humorú regény, ugyanakkor hátborzongató, groteszk vízió a 20. századi magyar történelemről."
hírlevél
