Klasszikus

Csárdáskirálynő szűken mért meglepetésekkel

2005.08.02. 00:00
Ajánlom
Komoly várakozás előzte meg az elmúlt hétvégén három alkalommal a szegedi Dóm téren játszott Alföldi Róbert által rendezett Csárdáskirálynőt. Az előzetes ígéretekben jelzett látványos revüelemekben bővelkedő tekintélyes költségvetésű előadás inkább megmaradt könnyed nyári szórakozásnak, mint a mű ma érvényes, elemző feldolgozásának.

A beigért repülőgép rögtön az előadás elején szállt el a négyezer fős publikum előtt. Arról is volt szó, hogy szór majd valamit a nézők közé, hozzám mindenesetre semmilyen égből pottyant meglepetés nem jutott el. Szerencsére a produkcióban azért akadt néhány örömteli meglepő pillanat, igaz ezek időtartama valóban csak pillanatokban mérhető. Meglepő és fanyar momentum volt példul amikor Stohl András Bóni grófként kiszabadult a "jányok, angyalok" gyűrűjéből és kiszólt az egyik, a nézők soraiban ülő hölgynek, hogy várja meg az előadás előtt. Több alkalommal főként a koreográfia és egy-egy jól sikerült jópofa rendezői ötlet segítségével sikerült lefosztani a dalokról a sok hakniban rárakódott negédes mázat. Összességében viszont a rendezés adós maradt egy következetesen elemző, ma érvényes feldolgozással. Emlékezetes például Mohácsi János a kilencvenes évek eleji kaposvári rendezése, ahol az operett társadalmi miliójének mélyrétegeivel is megismertette a közönséget. Alföldi annyit megtett ugyan, hogy igyekezett találékony, groteszk, színészbarát ötletekkel feldobni az előadást, de a történet keserűségét és drámaiságát csak néhol sikerült megmutatnia. Az egykori sanzonettből lett grófnő Cecília (Hernádi Judit) rendhagyó módon, drámaian énekelte ugyan a Hajmási Pétert, de ez nem szervesült az alakítás egészébe. A Miskát megformáló Bodrogi Gyula viszont az előadás legjobbjaként végig hitelesen, ironiával teli életbölcseséggel ruházta fel a figurát. Nála érthető volt, miért akarta otthagyni a hercegi kastélyt és miért kívánkozott vissza az orfeumba. A produkció legvirgoncabbja Stohl András volt, aki önfeledten sokat magára vállalva komédiázott, kár hogy kollégái néha egy kicsit magára hagyták. Nagyon szembeötlő volt a színészek játékstílusának különbözősége. A Szilviát megformáló Rálik Szilvia és az Edvint játszó Nyári Zoltán az operettek többségében megszokott teátrálisabb gesztusokat alkalmazott, míg Bodroginak vagy a Kerekes Ferkót alakító Gálffi Lászlónak nem volt szüksége ilyen "pótmegoldásokra".

A színpadra ültetett szegedi szimfonikusok Silló István vezényletével megbízhatóan muzsikáltak.

Ötletesek voltak Gyarmathy Ágnes jelmezei, főként az első, az orfeumban játszódó és a harmadik felvonásban megjelenített vízparti jelenetben sikerült színes kavalkádot varázsolnia a színpadra. Menczel Róbert frappáns díszletei zökkenőmentesen biztosították a második és harmadik felvonás közti gyors változást. Tetszett Király Attila gyakran a groteszk irányába elhajló koreográfiája. Sajnálatos viszont, hogy a látványos külsőségeknek szánt röpke tüzijáték, a fényorgona és a játék végén a színpad egyrészét elárasztó vízesés öncélú fölösleges akcónak tünt. Érdemes külön szót ejteni a vízparti jelenetben szerepet kapó a színpad előterében elhelyezett medencéről. Jópofa dolog volt, hogy amikor felvonult a vidám úszóruhába bújtatott tánckar, mindenki azt várta, hogy beleugranak a medencébe, de először csak a lábmosóba "lubickoltak". Aztán néhány színésznek a derékig érő nagymedencéből is kijutott. Szilviát megszemélhettük egy merészen erotikus fürdőruhában is. Sőt Hajmási Péter és Hajmási Pál is nagybőgő helyett a vízbe ugrott be. Összességében mégis a medence is "üres" látványosság maradt, bár az egyébként jól szórakozó nézők egyrésze joggal irigyelte a művészeket, akik a fülledt éjszakában lgalább egy kicsit lehűthették magukat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.
Klasszikus hír

Balázs János a „Cziffra Kápolnában” ad koncertet

A Liszt és Prima-díjas zongoraművész belgiumi, kolumbiai és kanadai hangversenyei után a Fondation Cziffra által rendezett SenLiszt Fesztivál díszvendége, és fellép a Saint-Frambourg Kápolnában is.
Klasszikus interjú

Szabó Balázs a Zeneakadémia orgonájáról: Roncsból remekművet

Az október talán legjelentősebb eseménye a Zeneakadémián a száztizenegy éves orgona újjászületése. Szabó Balázs, a rekonstrukció megálmodója és szakértője a projekt nehézségei és sikerei mellett az orgonisták „éjszakai életéről” is fellebbentette a fátylat.