Klasszikus

Császár és forradalom

2012.06.10. 08:41
Ajánlom
Több mint két évszázados szünet után június 26-án a Művészetek Palotájában kerül színre Méhul Hadrianus, Róma császára című operája. A karmestert, Vashegyi Györgyöt kérdeztük a műről és az előadásról.

- "A szöveget írta: Hoffmann polgártárs, a zenét szerezte: Méhul polgártárs" - ez áll Étienne-Nicolas Méhul hosszas huzavona után 1799-ben, Adrien címmel színre került operájának korabeli librettójában. Ugyancsak viharos történeti időszakban kezdődött a nagy francia Gluck-követő operaszerzői karrierje, de míg például a kilencvenes években Angliába utazó Haydn óvatosságból nagy ívben elkerülte Franciaországot, Méhul, Napóleon személyes pártfogoltjaként, biztonságban volt, sőt a forradalom hivatalos zeneszerzőjének számított. Milyen fontosabb történeti előzményekkel bír a mű? 

- Az operát 1790-91-ben a kor kiemelkedő librettistájának, François-Benoîte Hoffmannak a szövegkönyvére komponálta Méhul. Ez még csak a harmadik operája volt, ám ő 1790 szeptembere óta túl volt már első kiugró sikerén, melyet második operájával aratott. A darab bemutatójára azonban mégsem került sor a kitűzött időpontban, 1792. március 13-án, ugyanis az opera címét: Hadrianus, Róma császára (Adrien, empereur de Rome) a forradalmi hatóság a Habsburg-császárságra való utalásnak vette, ezért kifogásolta Hadrianus első felvonásbeli diadaljelenetét. Ugyan aktuálpolitikai megfontolásai sem Méhulnek, sem pedig Hoffmannak nem voltak, a szövegíró - aki egyébként Metastasio sokak által megzenésített szövegkönyvét, az Adriano in Siriát adaptálta - megmakacsolta magát, és így az előadást nem engedélyezték. A párizsi operának csak 1798-ban sikerült végre rávennie Hoffmant arra, hogy a címből hagyja el a császárt, a címszereplőt fokozza le hadvezérré, sőt diadalmenetétől is tekintsen el. Ezzel párhuzamosan Méhul is gyökeresen új változatot komponált, amelybe beledolgozta az első verzió egyes részleteit. A sors iróniája, hogy két előadás után így is betiltották az operát, amely - külön engedéllyel - már csak egy-egy előadást ért meg 1800-ban, illetve 1801-ben, immár Napóleon konzulsága idején. 

 - Milyen volt az opera fogadtatása?  

- Méhul operáit igen nagyra becsülte a korabeli közönség, de a korai romantika mesterei is. Weberre közismerten nagy hatást gyakorolt, Berlioznak pedig egyik kedvenc francia szerzője volt Méhul (művei közül éppen az Adrient nagyon sokra tartotta), de hatása alól még Wagner sem vonhatta ki magát. Méhul minden lehetséges eszközzel igyekezett erősíteni a drámai hatást: ide tartoznak a szokatlan és expresszív hangszerelési effektusok, a merész és erőteljes disszonanciák használata, általában a szélsőséges lelkiállapotok hangsúlyos ábrázolása. Ennek köszönhette, hogy valószínűleg ő volt az első zeneszerző, akiről (1793-ban) azt írták le, hogy „romantikus" - bár ez nem feltétlenül számított dicséretnek abban az időben. Ne felejtsük el, hogy Méhul még Mozart kortársa volt, mindössze hét évvel volt fiatalabb nála. Hozzáteszem, hogy az elmúlt évtizedekben Méhul újrafelfedezésének időszakát is éljük: hogy csak egy nevet említsek, John Eliot Gardiner is minden alkalommal kiemeli jelentőségét, nemcsak Weber, hanem például Beethoven művei kapcsán is. 

- Hogyan jött létre ennek a mostani modern kori bemutatónak a terve?

- Ez a projekt - amely kottakiadásból, előkészítő próbákból, hangfelvételből és egy nyilvános koncertből (a mű újkori világbemutatójából) áll - a Palazzetto Bru Zane, a Művészetek Palotája, valamint a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar együttműködésében valósul meg. A Palazzetto Bru Zane egy 17. századi velencei palota neve, egyszersmind pedig egy ismeretlen francia repertoárra szakosodott zenei központé, amely a mondott velencei palotában székel, és egy magánalapítvány, a Fondation Bru működteti. A zenei központ a francia barokk utáni korszaktól az I. világháború végéig terjedő időszak francia zenéjét népszerűsíti hangversenyek, fesztiválok, kottakiadványok, tudományos kiadványok, zenei versenyek és hangfelvételek formájában. Az Adriennel kapcsolatban arra kaptunk felkérést együtteseimmel, hogy a Művészetek Palotáját ez év június 24. és 26. között "birtokba véve" készítsük elő a 26-án este sorra kerülő nyilvános előadást, úgy, hogy a felkészülés és az előadás során készülő hangfelvételekből a Palazzetto Bru Zane létrehozza az opera első lemezfelvételét. Ez (hetvenvalahány CD-ből álló) katalógusuk újabb darabja lesz, amelyet a Harmonia Mundi cég terjeszt majd. 2013-ra és 2014-re együttműködésünk folytatását is tervezzük már. 

- Feltételezem, hogy ez egész tervet is a velencei zenei központ kezdeményezte. 

- Természetesen, mégpedig személy szerint Benoît Dratwicki: egy kiváló zenetörténész, aki egyébként a versailles-i Barokk Zenei Központ művészeti igazgatója, és aki a barokk utáni zene iránti szenvedélyét a Palazzetto Bru Zane művészeti tanácsadójaként éli ki... Ő személyesen hallotta 2011. áprilisi koncertszerű Rameau-operánkat a Művészetek Palotájában, és nagyon tetszett neki előadásunk. Az egész, hangfelvételből és előadásból álló terv, illetve a mi felkérésünk az ő kezdeményezése volt. 

- Nem beszéltünk még az énekesekről. Ők kik lesznek? 

- Francia énekesgárdával fogunk dolgozni, őket is Dratwicki úr választotta ki. A címszerep kiemelkedő hangi adottságokat igényel: tág tenor hangterjedelmet, ugyanakkor a szólam sajátos fekvése miatt a hang baritonális színezetét - Méhulnek egy ilyen karakterű, kitűnő énekes, Étienne Lainez állt a rendelkezésére annak idején. Adrien mostani megszemélyesítője Julien Dran, kiváló francia tenor lesz, a két női főszerepet Gabrielle Philiponet és Jennifer Borghi énekli majd, s a barokk óta tovább élő, jellegzetesen francia haute-contre hangfaj (falzettszerű magasságokat elérő, igen könnyű és világos tenor) egyik képviselője, Philippe Talbot is bemutatkozik majd a közönségnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Klasszikus videó

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus ajánló

Adj hangot a térnek és a télnek!

Második alkalommal rendezik meg február 9-én a nagy népszerűségnek örvendő nyárindító fesztivál téli változatát, a Kórusok Téli Éjszakáját.  Tekintettel az időjárásra, a szabadtéri helyszínek helyett ezúttal a barátságos hangulatú MagNet Közösségi Ház ad otthont az eseménynek.
Klasszikus üvegplafon

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus hír

Egy részeg férfi vonóshangszereket hajított ki egy mozgó vonatból

A Büchenből Hamburgba tartó vonaton mintegy 14 ezer eurós kárt okozott a randalírozó német férfi.