Klasszikus

Csellóközelben

2005.03.03. 00:00
Ajánlom
Perényi Miklós mostanában előszeretettel játszik hangversenyein nem gordonkára, hanem „csellóközeli” hangszerekre komponált műveket. A múlt héten Schubert Arpeggione-szonátáját, február utolsó estéjén pedig Bach Gambaszonátáit hallhattuk előadásában a Zeneakadémia Nagytermében. A 28-i koncerten zongorista partnere Szokolay Balázs volt.

Vannak, akik rosszallóan húzzák a szájukat, ha a Bach gamba-csembaló szonátákat zongorán és gordonkán vagy brácsán hallják. A hétfői hangversenyen azonban ismét bebizonyosodott: a stílus és az átélés nem instrumentum kérdése. Hanem művészi kvalitásé.

A műsort nem Bachhal, hanem Beethovennel kezdték. A Júdás Maccabeus egyik témájára készült variációsorozat nem tartozik azon művek közé, amelyeket szerzője érdemesnek talált opus-számmal ellátni. Ennek ellenére Perényi Miklós és Szokolay Balázs interpretálásában gusztusos kis koncertdarab vált belőle, nem überelve persze mondjuk az op. 69-es Cselló-zongora szonátát.

Egész más tónussal gordonkázott Perényi Miklós a Bach-szerzeményekben. A különbséget megfogalmazni nehezen lehet, hiszen mindkét hangszín érzékeny volt, természetes, élő és manírmentes. A barokk művekben talán könnyedebben játszott, mintha kevésbé lett volna „benne” a hangszerben. Szokolay Balázs zongorájának érzékeny hangja ennek ellenére nem nyomta el, pedig (talán a rádiófelvétel miatt?) a teteje teljesen ki volt nyitva. Ha akadtak is olyan pillanatok, amelyekben a cselló kevésbé hallatszott, soha nem szorult a háttérbe, jelenléte mindig eleven maradt.

Két elképzelés találkozott a Zeneakadémia színpadán február 28-án este. Találkoztak. Tehát nem mentek el egymás mellett, nem fordítottak hátat egymásnak és nem is álltak harcban egymással, de hallhatóan különböztek egy kicsit. Nem zavaróan, csak észrevehetően. Nem egy kamarapáros, hanem két művész játszotta – ugyanazt a művet.

A legihletettebb pillanatok mégis azok voltak, amikor a két elképzelés, a két egyéniség egymásra talált. Például a G-dúr szonáta harmadik tételében. A végtelenbe mutató zenei folyamat motívumai mint esőcseppek követték egymást a legteljesebb összhangban és a legfinomabb pianóban. Nem is mert köhécselni senki az utolsó két tétel között; a közönség lélegzetvisszafojtva várta a folyatatást. Számos másik mellett ilyen kiemelkedő momentum volt még, amikor a D-dúr szonáta utolsó tételében a virtuóz zongorakadencia után ujjongva berobbant a cselló.

A g-moll darab kicsit zaklatottan indult, Perényi Miklós ugyanis a műsorvégi két Beethoven-műre, a Varázsfuvola-változatokra készült mind kottával, mind pedig lelkileg. Hamar helyrezökkent azonban a rend és a barokk hangképzés. De a kottalapokkal nem csak neki volt afférja. További derültséget okozott a teremben a lapozó néhány malőrje, amikor a kettősvonal után továbbfordította a kottát az üres oldalra, vagy amikor megreptette az egyik lapot.

A g-moll szonáta utolsó tételének sötét tónusú záró hármashangzat-felbontása után nem esett jól a Beethoven F-dúr variáció elejének játszi könnyedsége. Utólag túlzásnak tűnik, de abban a percben arra emlékeztetett, mint amikor valaki komolyan megfontolandó dolgokról beszél, majd hirtelen inkább az időjárásra tereli a szót.

De az is tud érdekfeszítő lenni, ha úgy adják elő. Márpedig Perényi Miklós és Szokolay Balázs ráirányította a figyelmet a két darab minden apró gesztusára és különlegességére.

(2005. február 28. Zeneakadémia Nagyterem; Perényi Miklós és Szokolay Balázs hangversenye; Beethoven: Variációk a Júdás Maccabeus egyik témájára, WoO 45; Bach: Gambaszonáták, BWV 1028, 1027, 1029; Beethoven: Változatok a Varázsfuvola témáira, op. 66)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Minden este hazaviszek én is valamit” – interjú Schell Judittal

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a szokásos párkapcsolati zsákutcákat? Hogyan építünk torlaszt és falakat a játszmáinkból? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a Szeretetkert című előadás a Kultkikötőben július 27-én. Balatonszárszón négy kiváló színművész, Schell Judit, Jordán Adél, Mészáros Máté és Szervét Tibor várja a nézőket.
Zenés színház

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Vizuál

Nyaralástörténeti kiállítással nyílt meg a balatonfüredi Esterházy-kastély, amely újra régi fényében látható

A közelmúltban átadott Esterházy-kastély állandó kiállítása mélyebben foglalkozik a város kultúrtörténetével, minden oldalról körüljárva a gyógyvíz és a köré épült komplex gyógyászati központ múltját.
Zenés színház

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Színház

Margaret Atwood az asszonyi hűségről szóló mítoszadaptációját is bemutatja a Gyulai Várszínház

A Gyulai Várszínház fesztiválprogramjának fontos csomópontjai a saját bemutatók, idén például négy olyan előadás, amelyet a színház részben saját fejlesztésben, részben koprodukciós partnerrel hoz létre.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Klasszikus ajánló

Európai és argentin tánczenék találkozása – Pápán lép fel a Pannon Ifjúsági Zenekar

Július utolsó előtti vasárnapján különleges zenei programra várja a hallgatóságot a Pannon Ifjúsági Zenekar Pápán, a lenyűgöző Esterházy-kastély udvarán: az elmúlt évszázadok dél-amerikai és európai zenéje ad egymásnak randevút az együttes tolmácsolásában.
Klasszikus kritika

Világrengető dallamok – az elmúlt száz évből származó zenéket játszottak a Berlini Konzerthausban

A modern kor mesterművei – ezzel a címmel hirdette évadzáró koncertjét a Berlini Konzerthaus Zenekara. Az együttes idén nagy hangsúlyt fektetett a 20-21. századi alkotásokra, már a szezon elején is hangversenyt szenteltek a témának.
Klasszikus hír

Osztrák és román versenyzők nyertek az 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyen

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által kilenc éve életre hívott Fesztivál Akadémia Budapest keretében rendezték meg július 4. és 14. között Budapesten a 22 év alattiaknak szóló 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt.
Klasszikus ajánló

Idén is régizenei hétvégék várják a közönséget Eszterházán

Idén nyáron is Eszterházára invitálja a közönséget a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, ahol július 19. és augusztus 25. között hat hétvégén keresztül magas színvonalú, korhű hangszeres régizenei hangversenyeket rendeznek.