- Százötven fős delegációval érkeztek hozzánk Pekingből, ami az ügy fontosságát is jelzi. Miért döntöttek úgy, hogy egy magyarországi intézményt választanak együttműködő partnerként?

- Anglia, Ausztria, Spanyolország és Olaszország után a kelet-közép-európai országokból elsőként a Művészetek Palotájával kötöttünk együttműködési megállapodást, mert úgy látjuk, hogy ez az intézmény hasonló szerepet tölt be a magyar kulturális életben, mint nálunk az NCPA. A pekingi Nemzeti Előadó-művészeti Központot a kínai állam 21. századi művészeti szükségleteinek kielégítésére hozták létre, és az ország előadóközpontjaként egyfajta "zászlóshajó-szerepe" is van.

- Az az érzésem, hogy szívesen beszélne számokban is az ön által vezetett intézmény méreteiről.

- A Sydney-i Operaház 88 ezer négyzetméteren, az amerikai Kennedy Központ 110 ezer négyzetméteren, az NCPA pedig 217 ezer négyzetméteren működik, tehát alapterület tekintetében jelenleg ez a legnagyobb művészeti központ a világon. Az épületen belül négy nagy termünk van: az operaház, a hangversenyterem, a színház és a kísérleti stúdiószínház, természetesen mindegyik modern fény- és hangtechnikával felszerelve. Emellett öt próbatermünk, kilencven öltözőnk, huszonhárom hangszertermünk, két hangstúdiónk és egy tévéstúdiónk, négy kiállítótermünk, illetve egy kulturális dokumentáció céljára szolgáló helyiségünk is van. Ezen kívül sok üzlettel, kávézóval és étteremmel várjuk a látogatóinkat. Ahogy említettem, az NCPA alapterület alapján jelenleg a legnagyobb, emellett a legmodernebb és kultúrtörténetileg is a legaktívabb intézmény a világon. Évente ezer előadásnak - ezen belül hét új operapremiernek - adunk otthont, illetve hasonló számban vannak oktatási célú programjaink is. Az elmúlt négy év alatt összesen 125 ezer művész fordult meg a színpadainkon, és évente kétmillió néző látogat el hozzánk.

- Jelentős különbség a két intézmény között, hogy a Müpába elsősorban koncertekre érkezik esténként a közönség, és az épület szívében egy hangversenyterem áll, az NCPA viszont egy operaház köré épül. Miért ilyen fontos a kínai emberek számára ez a műfaj?

- Az opera a művészetek egyik csúcsműfaja, és ez mindenütt így van a világon. Az NCPA épületének tervezésekor ezt tartottuk szem előtt, mert ezzel is azt hirdetjük, hogy az opera a kínai kultúra szerves része. Az opera műfaja az elmúlt időszakban komoly fejlődésnek indult nálunk, legfőképpen azért, mert látványos.

- Megengedheti magának egy átlagos pekingi állampolgár, hogy eltöltsön egy estét az NCPA-ban?

- A jegyek éves átlagárát 300 jüan alatt próbáljuk tartani. (Ez a jelenlegi 36 Ft/jüan árfolyamon közel 11 ezer forintos árat jelent. A Pekingi Társadalombiztosítási Alapkezelő Központ friss jelentése szerint a tavalyi bruttó átlagkereset a kínai fővárosban havi 4672 jüan, azaz nagyjából 170 ezer forint volt - a szerk.)

- Az NCPA kedvezőbb árú családi jegyeket is kínál opera-előadásaira. Egy ilyen típusú kedvezmény Magyarországon elég szokatlanul hangzik. Fontosnak tartják, hogy gyerekek is látogassák az esti előadásokat?

- Tudomásom van róla, hogy Európában inkább a bérletkonstrukciót részesítik előnyben, mi azonban a kínai viszonylatokhoz igazítva számos programunkra kínálunk családi jegyeket éppen azért, hogy családok hétvégi programjának a kulturális kikapcsolódás is része legyen.

Részlet a Vörös Szikla című kínai operából

- Visszatérve a külföldi kapcsolatokra, mi alapján választják ki, hogy milyen műveket hoznak el akár Budapestre, akár Európa más részeibe a nemzetközi partnerség keretében?

- Elsősorban a klasszikus kínai darabokat, azokból is csak az "ékköveket" szeretnénk elhozni Európába, de hogy ez pontosan mi legyen, azt a művészeti vezetővel történő egyeztetések során döntjük el. Több szempontot is figyelembe veszünk, például hogy milyen teljesítményt nyújt egy darab előadógárdája, milyen erőforrásokat igényel és kellőképpen befogadható-e az európai hallgatóság számára.

- A magyar, illetve nyugati kultúrából melyek azok a művészeti ágak, amelyek most  különösen népszerűek Kínában?

- Az európai zenéből a szimfonikus műveket, a balettet és az operát nagyon kedvelik nálunk. A Magyarországról és a többi európai országból érkező népzenét és a néptáncot is mindig nagy érdeklődés övezi. Az én személyes kedvencem a kíséret nélkül énekelt magyar népdalok. És persze a néptánc, különösen ha népviseletben adják elő. Ezeket a nemzeti műfajokat mindenképpen szeretnénk megismertetni a két ország közönségével.

- Hogyan biztosítják, hogy egy eltérő kultúrközegben is kellőképpen érdekes maradjon egy kínai mű? Például a Pekingi Operafesztivál vendégjátékaként a múlt héten Budapesten bemutatott Vörös Szikla című kínai operára gondolok.

- Először is be kell mutatni a művet, mert ha ez nem történik meg, nincs mit befogadni. (nevet) A nyelvi akadályokat mindenképpen át kell hidalnunk, így fontos, hogy legyen magyar felirat. Harmadrészt - és ez nagyon lényeges - szükség van egy moderátorra, aki az előadás elején bemutatja az egész cselekményt, egy "értelmezési útmutatót" nyújtva a közönségnek. A legjobb műveinket kell nyugatra hoznunk, és a "legjobb" alatt nem a darabok eladhatóságára, hanem a művészi színvonalára gondolok. A budapesti bemutatón ötször tapsolták vissza a művészeinket! Ezért is mondom, hogy a művészet nem ismer határokat, és a nézők visszajelzéseiből kiderült, hogy megértették a történetet és a mű mondanivalóját is.

- Jelentős számú kínai zenész játszik a világ vezető zenekaraiban, a budapesti Zeneakadémiának is sok kínai hallgatója van. Említette az NCPA oktatási tevékenységét: a külföldön tevékenykedő honfitársaik által képviselt tudást megpróbálják Pekingben is hasznosítani?

- Igen, ezt a felelősséget is felvállaljuk, és ha alkalom adódik rá, felajánljuk a művészeknek a vendégszereplési lehetőséget.

- A modern Kína az 1979-es "reform és nyitás politikájával" kezdett a nyugati kultúra felé fordulni. Azóta eltelt több mint három évtized. A Kínában jelenleg zajló folyamatokat hogyan jellemezné?

- Kína az intenzív gazdasági fejlődés után már más területekre is összpontosít. Az elmúlt három évben kezdődött ez a folyamat az országban, és Kína jelenleg egy hatalmas kulturális ugrás küszöbén áll.

- Az együttműködési szándék egybevág Kínai világpolitikai törekvéseivel, hogy minél jobban látható legyen nem csak gazdasági téren. Egyetért ezzel a kijelentéssel?

- Igen, ez így van. Kína elsősorban a saját kultúráját szeretné megismertetni a világgal, másodsorban a nemzetközi kultúrát szeretné magába szívni. Ezt addig szeretnénk folytatni, ameddig a kultúrcsere világszerte optimális szintet el nem ér.