Klasszikus

Csipkerózsika

2007.09.11. 00:00
Ajánlom
Vajon ki, mikor és miért csókolta meg? A csembaló a húros-billentyűs hangszerek ma már egyik legnépszerűbb tagja, amely egyre gyakrabban szólal meg korunk hangversenyéletében. Fénykora 1600 és 1750 közé esett, majd egészen a 20. századig a zongora fokozatosan kiszorította a zeneéletből. 1903-tól Wanda Landowska (1879–1959) nyilvános csembalókoncertjei nyomán a hangszer új életre kelt, s a század utolsó harmadától igazi reneszánszát éli. Miért-e hosszú hallgatás, s miért ez az újabb térhódítás? A válasz a hangszer sajátosságaiban, s a korszakonként változó zenefelfogás körül keresendő.

A billentyűzet által biztosított virtuóz, rendkívül árnyalt és sokrétű játéktechnika ennél a hangszernél pengetőmechanikával találkozik. A billentyű lenyomásával egy ún. ugró aktivizálódik, aminek a kifűrészelt felső részébe illeszkedik a pengetővel ellátott nyelv. Ez az ugró billentéskor felpattan, és a nyelvbe ékelt (tollszárból, bőrből, újabban műanyagból készült) pengető rezgésbe hozza a húrt. A billentyű elengedésével az ugró visszaesik, a tetején levő filc pedig megszünteti a húr rezgését. Egészen különleges érzés megtapasztalni a billentyűknek ezt a játékát, amely által a csembaló sajátos billentéskultúrát igényel s a zene egy kifinomult, különleges lélegeztetését, mivel a dinamikát elsősorban nem a billentéssel lehet változtatni. A zenei kifejezésnek ezer más eszköze áll a csembalójátékos rendelkezésére. A 18. század folyamán, mint minden hangszer, a csembaló is a nagyobb, dúsabb, kontrasztosabb hangzás irányába fejlődött. Egy billentyűhöz több ugrósort és húrsort is rendeltek, amelyek által az orgonához hasonlóan több regiszter is megszólalhat rajta. A regiszterkapcsolókat kézzel, esetleg térd vagy lábpedálokkal lehet mechanikusan be-, illetve összekapcsolni. A regiszterkapcsolókkal azt lehet állítani, hogy az egy billentyűhöz tartozó ugróés húrsorok közül melyik legyen aktív, így hangszínt (különböző anyagú és keménységű pengetők) és hangmagasságot (oktávval magasabb, mélyebb) is lehet váltani. Ehhez járul egy, két vagy több egymás fölött lévő billentyűzet (manuál).

A hangkeltés legalapvetőbb elemeit vázoltuk csak fel, de már ebből is láthatjuk, milyen ezerarcú, ezerhangú a csembalók világa. Hogy mégis elfordult tőle az érdeklődés a zongora irányába, elsősorban a regiszterváltásokkal elért fokozatos (teraszos) dinamikai váltás
helyébe lépő folyamatos (crescendo-descrescendo) hangerőváltozás ideáljának köszönhető, amelyre a kalapácszongora már tökéletesen képes. Innen kezdeti elnevezése is: fortepiano.
A két hangszer csatája fokozatosan dőlt el a zongora javára, legfőképpen akkor, amikor Haydn, Mozart és Beethoven is átpártolt a zongorához. Hogy ez nem történt gyorsan, mutatja, hogy Beethoven első zongoraszonátái, egészen az opus 27-ig a következő felirattal jelentek meg: "csembalóra vagy kalapácszongorára".

Ma már hatalmas repertoár áll a csembalisták rendelkezésére. Mindent előadnak, ami az elmúlt, nagyjából nyolcszáz év alatt keletkezett. A zenei történelmi múlt felé fordulás nemcsak a zeneművek felé irányult, hanem azok korabeli hangzása, előadásmódja s minden szegmense felé, ami csak a tárgyi és írott emlékek alapján fellelhető volt. A zenésznek ma már megvan a lehetősége, hogy a legjobb tudása szerint felkészülve, minden művet a számára legmegfelelőbb hangszeren adja elő. A csembaló esetében leggyakrabban kópiahangszereket hallhatunk pódiumon, amelyeket a számos hangszergyűjtemények egy-egy
kiváló darabjainak mintájára építettek. Ezek a hangszerek, úgy, mint régen, ma is műalkotások. Építőikről mindenkor megemlékeznek. Miért nem az eredeti hangszer áll a pódiumra? Az idő a testük fölött eljárt, de a lelkük ily módon újjáéleszthető.

2007. szeptember 17. 19:30 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Dobozy Borbála (csembaló) és a Musica Aeterna Pozsony koncertje;
Bach: F-dúr concerto, BWV 1057 - a IV. Brandenburgi verseny átirata; V. Brandenburgi verseny, BWV 1050;
Haydn: F-dúr csembalóverseny, Hob. XVIII:3; F-dúr kettősverseny hegedűre, csembalóra és vonószenekarra, Hob. XVIII:6;

Km.: Kállay Katalin, Kállay Gábor (blockflöte), Kertész Ildikó (barokk fuvola), Musica Aeterna (Pozsony, műv. vez.: Peter Zajícek - hegedű)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.