Klasszikus

Csipkerózsika

2007.09.11. 00:00
Ajánlom
Vajon ki, mikor és miért csókolta meg? A csembaló a húros-billentyűs hangszerek ma már egyik legnépszerűbb tagja, amely egyre gyakrabban szólal meg korunk hangversenyéletében. Fénykora 1600 és 1750 közé esett, majd egészen a 20. századig a zongora fokozatosan kiszorította a zeneéletből. 1903-tól Wanda Landowska (1879–1959) nyilvános csembalókoncertjei nyomán a hangszer új életre kelt, s a század utolsó harmadától igazi reneszánszát éli. Miért-e hosszú hallgatás, s miért ez az újabb térhódítás? A válasz a hangszer sajátosságaiban, s a korszakonként változó zenefelfogás körül keresendő.

A billentyűzet által biztosított virtuóz, rendkívül árnyalt és sokrétű játéktechnika ennél a hangszernél pengetőmechanikával találkozik. A billentyű lenyomásával egy ún. ugró aktivizálódik, aminek a kifűrészelt felső részébe illeszkedik a pengetővel ellátott nyelv. Ez az ugró billentéskor felpattan, és a nyelvbe ékelt (tollszárból, bőrből, újabban műanyagból készült) pengető rezgésbe hozza a húrt. A billentyű elengedésével az ugró visszaesik, a tetején levő filc pedig megszünteti a húr rezgését. Egészen különleges érzés megtapasztalni a billentyűknek ezt a játékát, amely által a csembaló sajátos billentéskultúrát igényel s a zene egy kifinomult, különleges lélegeztetését, mivel a dinamikát elsősorban nem a billentéssel lehet változtatni. A zenei kifejezésnek ezer más eszköze áll a csembalójátékos rendelkezésére. A 18. század folyamán, mint minden hangszer, a csembaló is a nagyobb, dúsabb, kontrasztosabb hangzás irányába fejlődött. Egy billentyűhöz több ugrósort és húrsort is rendeltek, amelyek által az orgonához hasonlóan több regiszter is megszólalhat rajta. A regiszterkapcsolókat kézzel, esetleg térd vagy lábpedálokkal lehet mechanikusan be-, illetve összekapcsolni. A regiszterkapcsolókkal azt lehet állítani, hogy az egy billentyűhöz tartozó ugróés húrsorok közül melyik legyen aktív, így hangszínt (különböző anyagú és keménységű pengetők) és hangmagasságot (oktávval magasabb, mélyebb) is lehet váltani. Ehhez járul egy, két vagy több egymás fölött lévő billentyűzet (manuál).

A hangkeltés legalapvetőbb elemeit vázoltuk csak fel, de már ebből is láthatjuk, milyen ezerarcú, ezerhangú a csembalók világa. Hogy mégis elfordult tőle az érdeklődés a zongora irányába, elsősorban a regiszterváltásokkal elért fokozatos (teraszos) dinamikai váltás
helyébe lépő folyamatos (crescendo-descrescendo) hangerőváltozás ideáljának köszönhető, amelyre a kalapácszongora már tökéletesen képes. Innen kezdeti elnevezése is: fortepiano.
A két hangszer csatája fokozatosan dőlt el a zongora javára, legfőképpen akkor, amikor Haydn, Mozart és Beethoven is átpártolt a zongorához. Hogy ez nem történt gyorsan, mutatja, hogy Beethoven első zongoraszonátái, egészen az opus 27-ig a következő felirattal jelentek meg: "csembalóra vagy kalapácszongorára".

Ma már hatalmas repertoár áll a csembalisták rendelkezésére. Mindent előadnak, ami az elmúlt, nagyjából nyolcszáz év alatt keletkezett. A zenei történelmi múlt felé fordulás nemcsak a zeneművek felé irányult, hanem azok korabeli hangzása, előadásmódja s minden szegmense felé, ami csak a tárgyi és írott emlékek alapján fellelhető volt. A zenésznek ma már megvan a lehetősége, hogy a legjobb tudása szerint felkészülve, minden művet a számára legmegfelelőbb hangszeren adja elő. A csembaló esetében leggyakrabban kópiahangszereket hallhatunk pódiumon, amelyeket a számos hangszergyűjtemények egy-egy
kiváló darabjainak mintájára építettek. Ezek a hangszerek, úgy, mint régen, ma is műalkotások. Építőikről mindenkor megemlékeznek. Miért nem az eredeti hangszer áll a pódiumra? Az idő a testük fölött eljárt, de a lelkük ily módon újjáéleszthető.

2007. szeptember 17. 19:30 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Dobozy Borbála (csembaló) és a Musica Aeterna Pozsony koncertje;
Bach: F-dúr concerto, BWV 1057 - a IV. Brandenburgi verseny átirata; V. Brandenburgi verseny, BWV 1050;
Haydn: F-dúr csembalóverseny, Hob. XVIII:3; F-dúr kettősverseny hegedűre, csembalóra és vonószenekarra, Hob. XVIII:6;

Km.: Kállay Katalin, Kállay Gábor (blockflöte), Kertész Ildikó (barokk fuvola), Musica Aeterna (Pozsony, műv. vez.: Peter Zajícek - hegedű)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kamara a karmesterrel - Új online sorozatot indít az Óbudai Danubia Zenekar

Vasárnap este 18 órakor debütál a zenekar Facebook-oldalán az ÓDZ legújabb sorozata. Hámori Máté vezetésével kötetlen beszélgetések és kamarazenélés során ismerkedhetünk meg a muzsikusok zenéhez fűződő viszonyával és az újrakezdés terveivel.  
Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.
Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.