Klasszikus

Csodagyerek és filmzeneszerző

2004.11.16. 00:00
Ajánlom
Merőben szokatlan zeneszerzői életút az övé. Mozart óta talán a legtehetségesebb csodagyerekként indult, tízévesen írt kantátáját hallva Mahler zseninek kiáltotta ki. A harmincas évek közepétől azonban Hollywood első számú filmzeneszerzője lett, amit sokan soha nem bocsátottak meg neki: halála után teljesen megfeledkezett róla a zenei közélet. Erich Wolfgang Korngold szimfóniáját és néhány dalát most végre meghallgathatjuk az EMI új lemezén.

Az Eduard Hanslickot követő időszak legbefolyásosabb bécsi zenekritikusa, Julius Korngold második fia, Erich Wolfgang 1897-ben született. Tizenegy évesen írt pantomimjét (A hóember) Ferenc József névnapja tiszteletére játszotta a bécsi udvari színház. Richard Strauss nem sokkal később így írt az ifjú szerzőről: „Határozott stílusa, mesteri formálása, egyéni kifejezése és harmóniai tudása egyszerűen bámulatos.” Tizenhét évesen már két opera van a háta mögött s az 1920-ban bemutatott A halott város című operájával zeneszerzői hírneve a csúcsra ér. A bécsi zeneakadémia zeneszerzés tanára lesz és csakhamar a város zenei életének Schönberggel egyenrangúan jelentős figurájaként tisztelik. 1934-ben Hollywoodba megy, ahol megteremti a szimfonikus filmzene ma is élő műfaját. Az Anschluss után Bécsben már nem hajlandók bemutatni újabb operáját, ezért végleg Hollywoodban telepszik le. Filmzenéit „ének nélküli operáknak” tekintette, olyan daraboknak, amelyek önállóan, a koncertteremben is megállják a helyüket. A háború után Korngold újra az abszolút zene felé fordul, ekkor írja a Csellóversenyt, a Szimfonikus szerenádot és a lemezen is hallható Szimfóniát.

A monstre zenekarra írt Szimfóniát – amelyen 1947 és 1952 közt dolgozott – Korngold Franklin Delano Roosevelt emlékének ajánlotta. A négytételes mű alaphangulata ennek megfelelően komoly, komor. Stilárisan sokfelé kötődik ez a muzsika: alapvetően a későromantika harmóniavilága és bonyolult polifóniája érződik rajta, de néha mintha Debussy-t hallanánk, helyenként pedig félreismerhetetlenek a „hollywoodi stílus” jegyei. (Az persze már nem Korngold hibája, hogy ez az általa kitalált stílus később a szó legrosszabb értelmében kommercializálódott.) Elsőként mégis Mahler az, aki e szimfóniát hallgatva eszembe jut. Kíváncsi lennék, mit szólt volna Korngold művéhez az idősebb pályatárs, ha módjában áll hallani. Egy biztos: a Szimfónia nagy mesterségbeli tudással megírt, ihletett és zseniálisan hangszerelt mű. Miután befejezte a komponálását, így írt róla a szerző: „Hiszem, hogy szimfóniám bebizonyítja a világnak: az atonalitás és a rosszhangzás – az inspiráció, a forma, a kifejezés, a dallam és a szépség rovására – végső csapást fog mérni a zeneművészetre.” Szerencsére ez még nem következett be…

A szimfónia után négy zenekar-kíséretes dal hallható az Egyszerű dalok című ciklusból, melyet Korngold 14 és 16 éves kora közt írt. Ezeket hallgatva igazat kell adunk Mahlernek és Strauss-nak: valóban bámulatra méltóan érett darabok. A ciklus címében szereplő jelző egyáltalán nem igaz a zenei megformálásra, legfeljebb arra vonatkozhat, hogy a dalok viszonylag rövid terjedelműek, a zenekari elő- és utójátékok csupán a lehető legszükségesebbre szorítkoznak. A leginkább Richard Strauss hatását mutató négy dalhoz szervesen kapcsolódik Marietta dala A halott város című operából.

Barbara Hendricks szólaltatja meg a vokális kompozíciókat, nem túlzottan szép hangon, de nem is minden érzékenység nélkül. A lemezen a Philadelphia Orchestra működik közre az osztrák karmester, Franz Welser-Möst irányításával. A zenekar is a dalokban tűnik haloványabbnak, a szimfónia előadása – jó néhány elnagyolt, nem eléggé kidolgozott részlet ellenére – jobb benyomást kelt. Arra mindenesetre feltétlenül alkalmas a felvétel, hogy elkezdjünk ismerkedni Korngold muzsikájával – azt pedig mindenképpen érdemes.

(Korngold: Symphony in F sharp, Einfache Lieder, Mariettas Lied – Barbara Hendricks (ének), The Philadelphia Orchestra; vez.: Franz Welser-Möst; EMI 7243 5 86100 2 4)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Zenés színház

Puccini ritkán hallható műve, A fecske az Operaházban

Az itáliai zeneszerző minden operáját felvonultató PucciniFeszt részeként a Kolozsvári Magyar Opera május 26-án és 27-én A fecske című darabbal vendégeskedik ez Erkel Színházban.
Klasszikus

„Felemelő érzés együtt játszani a gyerekekkel” - Interjú Rolla Jánossal

A Partitúra legújabb adása Pannonhalmára kalauzol el. Rolla János Kossuth-díjas hegedűművészt ezer szál köti az apátsághoz, az atyák barátságáról, az apátsági pincészet borairól, a templomi koncertekről és a zeneakadémiai életről is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Felemelő érzés együtt játszani a gyerekekkel” - Interjú Rolla Jánossal

A Partitúra legújabb adása Pannonhalmára kalauzol el. Rolla János Kossuth-díjas hegedűművészt ezer szál köti az apátsághoz, az atyák barátságáról, az apátsági pincészet borairól, a templomi koncertekről és a zeneakadémiai életről is beszélgettünk.
Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.