Klasszikus

Csolnoktól Berlinig

2010.03.02. 13:58
Ajánlom
Tarkövi Gábor a Berlini Filharmonikusok szólótrombitása. Egy kis sváb faluban, Csolnokon nőtt fel, ahol diákként hétvégeken lakodalmakban zenélt. A kudarcokat sikerként megélő zenekari muzsikust és szólistát életpályájáról, magyarországi zenekarokkal kapcsolatos meglátásairól faggattuk. INTERJÚ

- Egy kis sváb faluban, Csolnokon nőtt fel. Milyen úton jutott el a Berlini Filharmonikusokig?

- A nagyapám és az édesapám amatőr zenészek voltak, ezért a zenélés természetes volt a családban. Ők is, és a bátyám is trombitán játszottak, emiatt fel sem merült, hogy én is trombitáljak - zongorázni majd klarinétozni tanultam. De igazán engem is a trombita vonzott, már 12 évesen tudtam, hogy ebből szeretnék majd megélni.

Az általános iskola befejezése után felvételt nyertem a Győri Zeneművészeti Szakközépiskolába.

- Meglepő, hogy nem a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt.

- Pestre nem vettek fel! Szolfézsból nem feleltem meg, mert a felvételin modális hangsorokat kellett volna felismernem. 14 éves koromig számomra csak a dúr és a moll létezett. Trombitából megfeleltem volna, de jobb is, hogy így alakult. Falusi gyerekként, első nagyvárosi élményként Pest túl ijesztő lett volna.

.Konzis éveim alatt elkezdtem lagzikban játszani. Volt egy családi zenekarunk, melynek az apám, a bátyám, majd én lettem a tagja.16-18 évesen szinte minden hétvégén lagziztam. Szépen kellett játszani!

- A lakodalmas műfaj nem arról híres, hogy igényesen kell előadni...

- Ha a zenekar nem játszik szépen, a vendégek nem táncolnak. A sváb falumban minden házban volt legalább egy zenész, akik értettek is a zenéhez. Nagyon jó falusi muzsikusokkal dolgoztam együtt, akik igényesek voltak. Tudták mi a szép, és mi nem. Azt hiszem, a szólókoncertjeimen ezek a gyerekkori élmények többször előjönnek.

Visszatérve a pályámhoz, Győr után a budapesti főiskolán (Budapesti Tanárképző Intézet) folytattam a tanulmányaimat, mert a Zeneakadémiára szintén nem vettek fel! Ennek így kellett történnie, mert akkor kerültem a - szerintem - legjobb tanárhoz, Geiger Györgyhöz, akinek a felkészültsége, fegyelmezettsége, a zene iránti alázata lenyűgözött. A főiskola befejeztével elvégeztem a Zeneakadémiát, és a diploma megszerzése után mentem ki Németországba. Itthon nem volt üres álláshely, ezért Németországban 60 helyre küldtem el a jelentkezésemet. Reutlingen-ből érkezett válasz, ahol megnyertem az elsőtrombita állást. Innen a Berlini Szimfonikusokhoz kerültem, majd következett a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara Münchenben, és ismét Berlin, a Berlini Filharmonikusok. Szerencse is kellett a zenekarba kerüléshez, mert első trombitás álláslehetőség 20-30 évente fordul elő.

- A Berlini Filharmonikusokat a világ legjobb zenekaraként tartják számon. Mennyi gyakorlásra van szüksége a megfelelő szinten tartáshoz?

- Napi egy óra befújás- cantilena-k, arpeggio-k, skálák, légzőgyakorlatok, és amit éppen meg kell tanulnom. Ha tudom, hogy - akár - egy év múlva lesz egy felkérésem nehéz darab eljátszására, azt is állandóan gyakorlom.

- Tanít a Herbert von Karajan által alapított Zenekari Akadémián.

- A Zenekari Akadémiára könnyű bekerülni, mert a zenekari muzsikus automatikusan tanít is. Magyarországon úgy látom, hogy szintén szükség lenne a zenekari játék tanítására. Itthon nagyon alá van becsülve pl. a zenekari trombitálás. Nem lehet, hogy beül a trombitás, és "csak úgy" eljátszik pl. egy Mahler szimfóniát! El kell mélyülni benne. A pszichológiája, a hangképzése, a hangindítása egészen más, mint pl. a Haydn trombitaversenyé. A zenekari játékban legalább 3-4 fajta artikulációt kell tudni. Geiger György mondta, "ha a halk fújás megy, megmaradnak az idegeid". A zenekari játékra való felkészítés egy hosszas képzés, ami még mindig nincs Magyarországon. Istenítik a versenyeket, ami nagyon jó, csak a versenyekből nem lehet megélni.

- Zenekari muzsikusként érzett-e eleinte bizonytalanságot, amikor kiállt a közönség elé és elkezdett szólózni?

- Kiállni a közönség elé mindig nehezebb, mint a széken ülni. Akik "csak" szólisták, azok jobban megszokják ezt a fajta légkört. De van egy óriási előnye a szólózásnak: az előadó csak magáért felel, a zenekari muzsikus viszont a zenekaráért. Arra gondolok, hogy ha valaki össze-vissza fúj, akkor a zenekart minősítik rossznak, egy rossz szólistától viszont még lehet jó a zenekar.

Egyébként szeretek szólózni, kipróbálni, hogy egy-egy mű eljátszásával milyen hangulatot tudok teremteni, milyen hatást tudok kiváltani a közönségből.

- Mint korábban említette, több kiváló német zenekarban dolgozott. Milyen mentalitásbeli különbségeket tudna felsorolni a német és a magyar zenekarok között?

- Ami szerintem nagyon elgondolkodtató: Németország legjobb zenekarában két magyar szólótrombitás is van. Vajon Magyarország első két zenekarába felvennének-e török trombitásokat vagy üzbégeket? Ha ezen elgondolkodunk, rátalálunk a demokrácia nyitjára. A németek nagyon lojálisak, azt nézik, hogy a muzsikus mit tud, és nem azt, hogy honnan jött. Én úgy látom, hogy Magyarországon az számít ki milyen nemzetiségű, milyen vér folyik az ereiben, és nem az a legfontosabb, hogy milyen zenész. A berlinieknél 15-20 náció van, és ez a demokratikus szellem valamennyire összefog minket. Csak a zene számít és semmi más.

A másik észrevételem, hogy a zenészek túl sokat figyelik egymást. Előfordul, hogy irigyek lesznek, örülnek, ha egy szóló nem sikerül olyan jól. Ez nem is lenne baj, ha magukkal szemben is kritikusak lennének. A német muzsikust ilyen értelemben nem érdekli a másik, a nyugdíjáig élvezi a szakmát.

- Ön szerint mitől világszínvonalú a Berlini Filharmonikusok?

- A Berlini Filharmonikusoknak óriási tradíciója van. Nagyon komoly karmesterekkel dolgoztak együtt, akik a zenekart "terelték"- többek között - Wilhelm Furtwängler, Herbert von Karajan, Claudio Abbado.

- Karajan tette árucikké a zenét...

- Igen, nagyon ügyesen adta el a zenekar felvételeit. Az ő idejében lett hihetetlenül népszerű a zenekar. Egyébként egy nagyon fegyelmezett ember volt, aki szerette a muzsikusait. Abbado vezetése alatt, a-90-es években pedig fiatalodott az együttes.

Visszatérve az előző kérdésére, egy időben csak öltönyben jelenhettek meg a zenészek a próbán, aki farmert viselt, azt hazaküldték. A kollégák közötti tegező viszony sem egyértelmű.

Amitől szerintem egy zenekar nagyon jóvá tud válni, az a konzekvens munka. A repertoár kiépítéséhez, egy hangkép megkereséséhez komoly "nevelő" karmesterek kellenek. Van természetesen Magyarországon is példa arra, hogy világszínvonalú zenekart is létre lehet hozni.

A németeknél nagyon fontos a karmester modora. Kell, hogy legyen egy beszédforma, ami a zenekari muzsikusok számára is elfogadható. A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarában Lorin Maazel-lel dolgoztam együtt, aki nagyon kemény főnök volt. Kevés próba, nehéz műsor jellemezte, de jó beszédstílusú volt és jó hangulatú próbákat teremtett.

Amit hiányolok a magyar zenekarokból, és a német zenei életben erősen jelen van, az a zenekari szakszervezet. A Művészeti Tanács általában 5-7 tagból áll. Rajtuk kívül 2-3 zenekari elöljáró is a muzsikusok érdekeit képviseli. Nem megfelelő modorú karmester esetén felállnak, és figyelmeztetik a karmestert a beszédstílusára.

- Úgy érzi, pályája csúcsán van?

- Egyrészt azt hiszem igen. A világ - talán - legjobb zenekarának vagyok a szólótrombitása. Másrészt a zenészeknél a karrier különös dolog, nem egyértelmű. A karrierem csúcsának éreztem azt is, amikor úgy oldottam meg Lorin Maazel-lel Mahler V. szimfóniáját, ahogy mindig is szerettem volna. De hasonló élményem volt a berlini próbaévem alatt Mahler III. szimfóniája Bernard Haitink vezényletével is. Jelenleg a svájci illetőségű TUDOR Recordsnál egy 6 CD-re szóló exkluzív szerződésem van. Az első lemez, melynek címe:"Italian Concertos", 2009-ben jelent meg, a következő cd a "Classic Trumpet Concertos" pedig a napokban kerül a boltokba.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„A politika félelmetes szinten átszőtt mindent” – Vecsei H. Miklós is megszólalt a Junior Prima-közlemény kapcsán

A Junior Prima Díj átadóján Vilmányi Benett nem vette át a kitüntetést, amelyre a korábbi díjazottak közös közleményben reagáltak. Az aláírók között volt Vecsei H. Miklós is, aki közösségi oldalán fejtette ki véleményét az ügyről.
Színház

„Elkötelezett hívei vagyunk a vélemény- és szólásszabadságnak” – közleményt adtak ki a Junior Prima Díj birtokosai

A Junior Prima szeptember 20-án tartott díjátadó ünnepségén az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést. Az elismerés birtokosai most közleményben reagáltak az esetre – adta hírül a Színház Online.
Színház

A Candide és a Szólít a szörny nyerte az eSzínház Fesztivál fődíját

Második alkalommal rendezték meg a virtuális térben az eSzínház Fesztivált, melynek keretében szeptember 16. és 25. között 18 színház 19 produkcióját láthatta a közönség. Az online szemlét négy kontinens 23 országából követték a nézők, a fesztivál végével a zsűri és a közönség döntött a legjobb produkciókról és alkotókról.
Klasszikus

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.
Színház

A párkereső kukucskálás művészete – Kritika a Szerelem című előadásról

Különböző színházi világokból érkező impulzusok találkoznak a dunaújvárosi Bartók Színház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata közös produkciójában. Barta Lajos Szerelem című darabjának szeptember 23-án tartott bemutatójáról Gabnai Katalin színikritikus írta le gondolatait közösségi oldalán. A megjelent írást a szerző engedélyével közöljük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hiány két hang között – Nádas Péter és Haydn a BMC-ben

Az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett Nádas Péter Budapestje programsorozat egyik különleges összművészeti eseménye lesz a BMC-ben rendezett koncert.
Klasszikus ajánló

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.
Klasszikus interjú

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Budapesten Bachot és Lisztet énekelt korábban, de a világ legnagyobb operaházai elsősorban Wagner-szerepeiről ismerik. Michael Volle október 10-én a Müpába érkezik, ennek kapcsán kedvenc szerepe mellett a zeneszerző iránti rajongásáról is mesélt.
Klasszikus kritika

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.
Klasszikus ajánló

A klón, aki túlontúl emberi − Interjú Jörg Widmann-nal

Rafináltan újraértelmezett, szerelmi sokszögtörténetté transzformált modern Pygmalion-parafrázissal érkezik a budapesti Liszt Ünnepre a Neue Oper Wien. A húsz éve, Münchenben bemutatott opera – Das Gesicht im Spiegel (Arc a tükörben) szerzője, Jörg Widmann a darab keletkezéstörténetéről is nyilatkozott.