Klasszikus

Csúcspont egy ragyogó Schumann-kvintettel

2019.08.30. 10:25
Ajánlom
Érdi Tamás és a Keller Vonósnégyes koncertjén Schumann zongoraötösének scherzója kétfajta megközelítésben is elhangzott.

Mint korábbi beszámolóm alapján a Fidelio olvasói értesülhettek róla, július 29-én a Klassz a pARTon fesztivál balatonfüredi hangversenyét hallgattam meg. Az ezzel egyidejűleg megtartott tihanyi koncerten ezért nem lehettem jelen. Most eljutott azonban hozzám a Keller Quartet és Érdi Tamás tihanyi fellépésének jó minőségű rádiófelvétele, s ez annak ellenére írásra serkent, hogy a háromból csupán a vonósnégyes közreműködésével felcsendülő két műsorszámot örökíti meg. Ez a két mű Mozart K. 138-as F-dúr vonósnégyes-divertimentója és Schumann csodálatos Esz-dúr zongoraötöse.

A Mozart-darabbal manapság többnyire vonós kamarazenekarok programjában találkozhatunk; ám a legjobb zenekari előadás sem érzékeltetheti olyan plasztikusan a mindössze 16 éves Mozart művében a belső szólamok – az F-dúr darabbal egyidőben keletkezett másik két divertimentóhoz képest is feltűnő – rajzos kidolgozottságát, mint az eredetileg elképzelt apparátus, a vonósnégyes általi megszólaltatás. Különösen, ha olyan együttesről van szó, mint a Keller András–Környei Zsófia–Homoki Gábor–Takács Ákos összetételű Keller-kvartett. Persze a kitűnő Környei és Homoki mellett a szélső szólamok is méltó kezekben voltak.

Keller András ma is elbűvöli a hallgatót hangjának, dallamainak édességével, miközben játéka maga a makulátlan precizitás;

Takács Ákos pedig még pianóban vagy staccato hangokat játszva is erőteljes és feszes alapként szolgálja a kiegyensúlyozott és kristálytiszta együttes hangzást. Különösen tetszett a zárótételnek a verbunkos-áthallásokat hangsúlyozó, szilaj karaktere, s az, hogy Homoki és Takács valahogyan pizzicato játék nélkül is a megtévesztésig hűen imitálta a cimbalmos akkordfelbontásait. (Viszont kár volt a nyitótételben ismétléseket elhagyni.)

9P2A3501-214021.jpg

Környei Zsófia (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Az est nagy élménye persze a kamarazene-irodalom egyik magnum opusának, a Schumann-kvintettnek az előadása volt. A kivételes élmény záloga a vonósok és a zongorista, Érdi Tamás különleges affinitása volt egymáshoz és egymás zenei attitűdjéhez. Ha megállapítom, hogy

Érdi játékának kulcsfontosságú tényezője az artikuláció és a billentés kivételes differenciáltsága és érzékenysége volt,

akkor már a fentiek alapján is sejthető, hogy a vonósnégyes és a zongorista jól megérthették egymást. S valóban, pontosan ez volt a helyzet – azzal a végeredménnyel, hogy olyan Schumann-előadást hallottunk, amelynek hőfoka, szenvedélyessége magával ragadó volt azzal együtt, hogy a szó szoros értelmében minden hang a helyén volt, kontrollálva volt és külön-külön is maximális figyelemben részesült.

9P2A3437-214020.jpg

Keller András (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

A darab szinte minden előadóját egyenként is ki kell emelnünk. Az első hegedű itt persze nem játszik olyasfajta szólista-szerepet, mint a Mozart-divertimentóban, Keller játékának, hangjának varázslatos szépsége azonban, amely ugyanakkor robbanékony energiával van telítve, ezúttal is meghatározó jelentőséggel bírt. A kvintett egyik jellegzetessége a brácsa kulcsfontosságú szerepe a mű számos pontján, mindenekelőtt a Marcia tételben, ahol legmélyebb hangja, a kis c, az eszelősség határáig ott dobol újra meg újra. Ezt a szólamot kevesen tudják olyan szuggesztíven megformálni, mint Homoki Gábor. Azután ott van Takács Ákos, aki pontosan hallja a többieket, a teljes zenei szövetet, s aki a súlyt és a súlytalan könnyedséget remek ízléssel és zenei ösztönnel tudja váltogatni és modulálni. 

erdi-112032.jpg

Érdi Tamás (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka, Klassz a pARTon!)

Érdi Tamásról nehéz többet mondani annál, mint hogy a rá jellemző, Kocsis Zoltán által is sokszorosan aláhúzott érzékenységet – a hangok iránt, a partnerek iránt – már-már érthetetlen tökéllyel tudja összeegyeztetni a kotta maradéktalanul precíz, az utolsó harminckettedig pontosan lekottázható hangzó rekonstrukciójával.

S milyen életteliek és kérlelhetetlenül precízek voltak a darab szinkópás ritmusjátékai, szólamok közti feleselései! 

Végül még egy eredeti előadói megoldásra szeretném felhívni a figyelmet. Az Esz-dúr zongoraötösnek, amelynek minden réséből bőséggel bugyog elő az ihlet, talán egyetlen gyengéje van: az, hogy a kirobbanó erejű, Molto vivace tempójú scherzót egy mérsékeltebb tempójú, és fugatóival egy csöppet talán túlkomplikált (bár ugyancsak igen szuggesztív) finale követi, s ez sok előadásban azt eredményezi, hogy úgy érezhetjük: a mű kétszer ér véget. Mint annyi mindent, Kellerék és Érdi ezt a problémát is újra gondolhatták, ezért játszották a Scherzót kevésbé „hálás”, vagyis a szokásosnál szelídebb tempóban. Ezáltal viszont megnyerve azt, hogy a zárótétel kezdete és egésze így jóval kevésbé hatott esésként. Figyelemreméltó megoldás!

Ilyen volt: Barokk kalandok Tihanyban

Kapcsolódó

Ilyen volt: Barokk kalandok Tihanyban

Kis Klassz a pARTon-sorozatomat két tihanyi hangversenyről szóló beszámolóval zárom – mint legutóbb, most is rádiófelvételek alapján írok. Mindkét koncert programján barokk kompozíciók szerepeltek, és Johann Sebastian Bach művei mindkettőben hangsúlyos szerepet kaptak – ám mégis két nagyon különböző karakterű hangversenyről van szó.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Meghalt Andrew Davis karmester

A világhírű angol karmestert, a Chicagói Lyric Opera korábbi zeneigazgatóját és számos neves operaház gyakori vendégét hosszú betegség után, nyolcvanéves korában érte a halál.
Klasszikus

Új operáján dolgozik Kurtág György

A kilencvennyolc éves zeneszerző a Klubrádiónak számolt be arról, hogy második operáját írja, amelyet a hetvenéves német szoprán, Maria Husmann számára komponál.
Színház

„A kutatóknak szükségük van inspirációt meríteni a művészetekből” – Karikó Katalin ellátogatott a Rózsavölgyi Szalon Nobel-díjról szóló előadására

Krausz Ferenc után újabb Nobel-díjas tudós, Karikó Katalin is megtekintette a Rózsavölgyi Szalon február közepén bemutatott A Díj című előadását, amely az „atombomba atyja és anyjaként” emlegetett Otto Hahn és Lise Meitner szenvedélyes párviadalát meséli el.
Színház

128. születésnapját ünnepli a Vígszínház – idén is megrendezik a Vígmajálist

Május 1-jén délután a Vígszínház meghirdeti a 2024/25-ös évad programját, majd a társulat tagjai részleteket adnak elő többek között olyan népszerű előadásokból, mint a Pinokkió, A Pál utcai fiúk, A padlás vagy A nagy Gatsby.
Könyv

Irodalom a Margitszigeten – jön a tavaszi Margó!

A fesztiválon mutatja be új kötetét mások mellett Háy János, Erdős Virág, Krusovszky Dénes és Cserna-Szabó András is. A közönség idén élő podcastfelvételeken is részt vehet a három nap során. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Budapesten rendezik meg a Simándy Énekversenyt

Szegedről az Eiffel Műhelyházba költözik a nagy hagyományú Simándy József Énekverseny. A huszonötödik jubileumát ünneplő megmérettetésen június 3. és 8 között mérkőzhetnek meg a fiatal énekesek.
Klasszikus lapszemle

Új operáján dolgozik Kurtág György

A kilencvennyolc éves zeneszerző a Klubrádiónak számolt be arról, hogy második operáját írja, amelyet a hetvenéves német szoprán, Maria Husmann számára komponál.
Klasszikus gyász

Meghalt Andrew Davis karmester

A világhírű angol karmestert, a Chicagói Lyric Opera korábbi zeneigazgatóját és számos neves operaház gyakori vendégét hosszú betegség után, nyolcvanéves korában érte a halál.
Klasszikus hír

Vezető karmesterként folytatja a munkát Vajda Gergely az Ensemble Ars Novával

A neves zeneszerző-karmester három éven át volt a francia kortárs zenei együttes rezidens művésze, ám a sikeres közös projekteknek köszönhetően a zenekar továbbra is együtt kíván dolgozni vele.
Klasszikus beszámoló

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.