Klasszikus

Cugaru-samiszen, koto, tabla

2003.09.16. 00:00
Ajánlom
Japán zeneestek indiai dobkísérettel Budapesten alig ismert távol-keleti hangszereket szólaltatnak meg japán művészek a Régi Zeneakadémia Kamaratermében és BM Duna Palotában szeptember 20-án és 21-én. A koncerteket a Japán Alapítvány budapesti irodája szervezte.

Az ősi japán zenei hagyományokat őrző művészekből szerveződött négytagú együttes a szigetország legnépszerűbb húros hangszerein, a kotón és a cugaru-samiszenen játszik majd. A különös felállást az indiai származású tabla-dob kíséret teszi még különösebbé. Az előadásokon lesz szóló és közös játék, hagyományos és modern darabok egyaránt. A publikumnak a műsor után lehetősége nyílik majd arra is, hogy – egyfajta hangszerbemutatón – egészen közelről is megfigyelhesse az egzotikus instrumentumokat és használatukat.

A hazai és nemzetközi színpadokon is fellépő vendégművészek a műfaj legkiválóbb japán mesterei. Szato Micsihiro és Szato Micsijosi híres cugaru-samiszen-virtuózok, Kaiho Szacsiko ismert kotoművésznő, Josimi Maszaki pedig neves tablás.

A samiszen négyszáz évvel ezelőtt alakult ki egy Kínából Japánba keveredett húros hangszerből. Nyelének vastagsága alapján három típust különböztetnek meg: vékony- (hoszozao), közepes- (csúzao) és vastagnyelű (futozao) samiszen; ezek az előadott zene jellegétől függően még további alcsoportokra oszthatók. A budapesti előadáson cugaru-samiszent használnak, amely a futozao típusba tartozik. Cugaru Japán legnagyobb főszigete, Honsú északi részén található Aomori tartomány része. A hangszer nevét erről a területről kapta, ott ugyanis rendkívül elterjedt. A cugaru-samiszen húrjait a bacsi nevű eszközzel pengetik, amellyel a hangok széles skáláját tudják megszólaltatni a finom, vékony hangoktól kezdve a visszhangzó, expresszív ütőeffektusokig. A hangszer előadásmódját egyedülálló ritmus és tempó, bonyolult előadástechnika, valamint az improvizáció formagazdagsága jellemzi. Ugyanazt a dalt számtalan variációban meg lehet szólaltatni, az előadóművészek egyéni stílusának megfelelően.

A koto egy nyolcadik században átvett, kínai húros hangszerből jött létre. Eredetileg az arisztokrácia használta, később – buddhista szerzetesek közvetítésével – eljutott a néphez is. A kotozene máig érvényes alapjait a Kiotóban tevékenykedő Jacuhasi Kengjó (1614–1685) fektette le. Alkotása, a „Rokudan no Sirabe” a legrégebbről fennmaradt kotodarab, amelyet manapság is előadnak. A koto előadásmódját és felépítését tekintve nagy fejlődésen ment keresztül a tizennyolcadik században, amikor is a köznép körében népszerű samiszen kísérőhangszereként kezdték el használni; e korszaktól kezdve jelentek meg a koto– samiszen közös hangszerelésű darabok. Napjainkban a kotót – elegáns hangzásának, sokféle hangolási lehetőségének és az ebből adódó rendkívüli alkalmazkodóképességének köszönhetően – nyugati hangszerekkel együtt is gyakran megszólaltatják. Külföldön ezt tartják az egyik legjellemzőbb tradicionális japán hangszernek.

A tabla a japán esteken szereplő hangszerek közül az egyedüli, amely nem japán. Indiából származó ütőhangszer, amely főleg a félsziget északi tájain használatos. Egy dobpárt alkot: a fából készült dob (tabla) a magasabb, a fémből készült párja (bayan) pedig az alacsonyabb hangokhoz szolgál. Mind a jobb, mind a bal kéz kifejező technikájára szükség van ahhoz, hogy a bonyolult ritmusvariációk megszólaljanak. A világon ismert ütőhangszerek között a tabla igényli a legmagasabb szintű előadói jártasságot – állítják a hozzáértők.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak az este hat órakor kezdődő ingyenes műsorokra.

A Japán Alapítvány a japán külügyminisztériumhoz tartozó kulturális szervezet. 1972-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítsék Japán és a többi ország közötti kulturális cserekapcsolatok fejlődését. A Japán Alapítvány Budapesti Irodája japán–magyar kormányegyezmény alapján 1991-ben létesült, feladata a két ország közötti kulturális együttműködés fejlesztése vendégkiállítások, rendezvények szervezése révén.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.