Klasszikus

Cziffra, a virtuóz

2016.01.04. 20:03
Ajánlom
Neve bárhol a világon a zongorázni tudás szinonimája lett. Úgy, ahogy korábban Liszt Ferenc neve is. Gyakran emlegették úgy Cziffrát, mint Liszt méltó, sőt egyetlen igazi zongorista örökösét.

Cziffra Györgynek talán többen ismerik kalandregénybe illő élettörténetét, mint művészetét, hangfelvételeit. Világraszóló sikerekben és szörnyű tragédiákban egyaránt része volt, de tehetsége révén a mélységbe taszítottság után sorsában mindig - ahogy ő mondta - "újabb művészi feltámadás" vette kezdetét.

Cziffra György

Cziffra György

Neve azonban emellett - aki kicsit is otthonos a komolyzene világában - bárhol a világon a zongorázni tudás szinonimája lett. Úgy, ahogy korábban Liszt Ferenc neve is. Gyakran emlegették úgy Cziffrát, mint Liszt méltó, sőt egyetlen igazi zongorista örökösét.

Tehetsége egyéni adottság volt, de kivételes tudását több évszázados kollektív zenei múltra építhette, amelynek meghódításához neki is végig kellett járnia a művészi egyedfejlődés útját. Hangszerének páratlan virtuózává vált, de szellemi értelemben is tökéletes ura lett az általa megformált anyagnak. A virtuozitás fizikai adomány, amely csak óriási munkával fejleszthető ki és érlelhető meg, mégis önmagában sokszor üresnek tartják a hozzáértők. Akrobatikának, egyenesen cirkuszi mutatványnak nevezik lesajnáló módon, holott a technikai tökéletesség a zongorázásban sem nélkülözhető. De Cziffra György, bár mindenkinek a káprázatos virtuóz képe ugrik be róla először, szellemi - vagy ahogy a muzsikusok mondják- zenei értelemben is a legmagasabb rendű művészet elkötelezettje, és művelője volt.

Virtuozitása nem a semmiből érkezett. Már a korai barokk óta, és a 18-század közepétől azután egyre gyorsuló módon vált igénnyé a hangszerjátékosok mesterségbeli tudása.Egyre magasabb fokon állították a zeneművek az előadók elé a technikai igényeket. Az énekeseknél, főleg Itáliában hamarabb, az érett barokk kortól a hangszereseknél is, világszerte.A klasszika idején már nemcsak hosszú évek munkájára, hanem jó manuális képességekre is szükség volt már.Egyre inkább elváltak a "Kennereknek"és a "Liebhabereknek"- tehát a mondjuk úgy: hivatásosoknak és a műkedvelőknek szánt darabok. Haydn, Mozart de még inkább Beethoven műveinek adekvát megszólaltatásához már professzionális művészekre volt szükség, de egy-egy kitartó műkedvelő azért - néhány kivételesen nehéz darabtól eltekintve - nagy szorgalommal még meghódíthatta ezeket a hegycsúcsokat.

Cziffra György

Cziffra György

Az 1820-as évek végétől azonban a vezető művészek művei már nem igen voltak megfelelően eljátszhatók amatőrök által. Liszt és Chopin pályakezdése, valamint a Párizsban kibontakozó zongoravirtuóz-kultusz végleg olyan nehézségű darabokat termelt és követelt, ami már csak kivételezettek számára volt megközelíthető.

Sok mindennel összefüggött ez a jelenség: társadalmi igénnyel, az ipari forradalom mintáival, a fogyasztói szokások megváltozásával. Az egyre népesebb és fizető jegyeket váltó publikumnak nagyobb termekre volt szüksége, mint a 18. század főúri kastélyok dísztermei, vagy a tehetős polgárok szalonjai. Ehhez nagyobb hangerejű és sokkal jobb mechanikai lehetőségeket nyújtó hangszerek is kellettek. A zeneipar, a virtuóz hangszertechnika fejlődése és a zongoraépítés kart-karba öltve haladtak, inspirálták és kihívások elé állították egymást.

Cziffra György

Cziffra György

De az igazi lökést egyetlen ember adta a technikai igények robbanás-szerű, néhány év, legfeljebb évtized alatt bekövetkező növekedésének, aki ráadásul nem is zongorista volt: Niccolo Paganini. Oly mértékben volt birtokában a hangszeres tudásnak, mint őelőtte senki. Olyan hangokat nyert ki hangszeréből, amire gondolni sem mertek korábban. Olyan bravúrokra volt képes, ráadásul mindezt oly szuggesztív erővel adta elő, hogy egyenesen földöntúli kapcsolatot tulajdonítottak neki. Aki így tud bánni hangszerével, az csak az ördöggel cimborálhat, mondogatták, s nem is kevesen komolyan gondolták ezt. Liszt Ferenc szinte megittasulva Paganini hatásától maga is elhatározta, eléri mindazt saját hangszerén, amit Paganini a hegedűn tudott. Így született meg a "transzcendens" etűdök sorozata, amely már címében is utal a földöntúli nehézségekre. Bizony, a közönséget 1830 után már csak ilyesmivel lehetett elkápráztatni.

A 19. század azután Liszt és légiónyi pályatársa, követője, tanítványa jóvoltából az egymással konkuráló, egymást kiegészítő zongorázás jegyében zajlott. Liszt hosszú életútjának vége felé már más zongorázási és főleg zenei stílusideál felé fordult, de növendékei még a nagy virtuóz korszak bűvöletét vitték magukkal. Egyik kedvenc késői tanítványa Thomán István adta tovább Magyarországon ezt az örökséget, többek között Bartók Bélának, Dohnányi Ernőnek, Ferenczy Györgynek. Cziffra tanárai Dohnányi és Ferenczy lettek, tehát a liszti hagyományt ha nem is első, de korszakos jelentőségű mesterektől, harmadkézből vehette át, s állhatott a 20. század második felében e tradíció méltó szolgálatába.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Újabb nyílt levél az SZFE modellváltásáról szóló törvény kapcsán

Több mint hetven színész, rendező, színházi művész támogatta aláírásával a Színművészeti Egyetem modellváltását lehetővé tevő törvényt.
Színház

Megszavazta az Országgyűlés az SZFE modellváltását

Az Országgyűlés július 3-án döntött a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatról.
Klasszikus

Vasárnap kezdődik a 7. Budavári Bach-fesztivál

A Budavári Evangélikus Templomban rendezik meg július 5-17. között Magyarország első Bach-fesztiválját, kizárólag historikus, barokk hangszerek megszólalásával.
Vizuál

Dürer kora a Szépművészeti Múzeumban

A múzeum saját Grafikai Gyűjteményéből szemezgetett a kiállítás anyagának összeállításakor. Dürer munkái mellett a mester műhelyének tehetséges alkotóitól is láthatóak metszetek és rajzok a kamaratárlaton.
Plusz

Élménydús esték a Városmajorban

A rövidített évad ellenére minden eddiginél tartalmasabb nyári színházi évadra készül a Városmajori Szabadtéri Színpad: tíz hét alatt közel ötven színházi előadás és program közül válogathat a közönség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Arany Vonót kapott Roby Lakatos

A hegedűművész a Meiringeni Zenei Fesztivál nyitókoncertjén vehette át a Der Goldene Bogen (Arany Vonó) elnevezésű elismerést.
Klasszikus ajánló

Vasárnap kezdődik a 7. Budavári Bach-fesztivál

A Budavári Evangélikus Templomban rendezik meg július 5-17. között Magyarország első Bach-fesztiválját, kizárólag historikus, barokk hangszerek megszólalásával.
Klasszikus ajánló

Klasszikusok a fűben – A Millenárison ad ingyenes koncertet a MÁV Szimfonikus Zenekar

A komolyzenei piknik célja, hogy klasszikus zenével reagáljon az elmúlt hónapok nehézségeire és élményeire. A program a Szimfonikus karantén rehabilitáció alcímet viseli.
Klasszikus gyász

Elhunyt Ida Haendel, az egykori csodagyerek, akinek Sibelius gratulált

Lengyelországban született, háromévesen felfedezték zenei tehetségét. Kanadában élte le élete jelentős részét. Sibelius levélben gratulált neki a hegedűversenyének előadásáért.
Klasszikus ajánló

A Nemzeti Filharmonikus Zenekarral nyit a Müpa autós koncertmozija

Az online közvetítések után ismét formabontó megoldást kínál a Müpa azoknak, akik szerint zene nélkül nem igazi a nyár. A Müpa Autósmoziban a nézők saját autójuk kényelmében élvezhetik a Fesztivál Színházban élőben zajló koncerteket.