Klasszikus

Cziffra, a virtuóz

2016.01.04. 20:03
Ajánlom
Neve bárhol a világon a zongorázni tudás szinonimája lett. Úgy, ahogy korábban Liszt Ferenc neve is. Gyakran emlegették úgy Cziffrát, mint Liszt méltó, sőt egyetlen igazi zongorista örökösét.

Cziffra Györgynek talán többen ismerik kalandregénybe illő élettörténetét, mint művészetét, hangfelvételeit. Világraszóló sikerekben és szörnyű tragédiákban egyaránt része volt, de tehetsége révén a mélységbe taszítottság után sorsában mindig - ahogy ő mondta - "újabb művészi feltámadás" vette kezdetét.

Cziffra György

Cziffra György

Neve azonban emellett - aki kicsit is otthonos a komolyzene világában - bárhol a világon a zongorázni tudás szinonimája lett. Úgy, ahogy korábban Liszt Ferenc neve is. Gyakran emlegették úgy Cziffrát, mint Liszt méltó, sőt egyetlen igazi zongorista örökösét.

Tehetsége egyéni adottság volt, de kivételes tudását több évszázados kollektív zenei múltra építhette, amelynek meghódításához neki is végig kellett járnia a művészi egyedfejlődés útját. Hangszerének páratlan virtuózává vált, de szellemi értelemben is tökéletes ura lett az általa megformált anyagnak. A virtuozitás fizikai adomány, amely csak óriási munkával fejleszthető ki és érlelhető meg, mégis önmagában sokszor üresnek tartják a hozzáértők. Akrobatikának, egyenesen cirkuszi mutatványnak nevezik lesajnáló módon, holott a technikai tökéletesség a zongorázásban sem nélkülözhető. De Cziffra György, bár mindenkinek a káprázatos virtuóz képe ugrik be róla először, szellemi - vagy ahogy a muzsikusok mondják- zenei értelemben is a legmagasabb rendű művészet elkötelezettje, és művelője volt.

Virtuozitása nem a semmiből érkezett. Már a korai barokk óta, és a 18-század közepétől azután egyre gyorsuló módon vált igénnyé a hangszerjátékosok mesterségbeli tudása.Egyre magasabb fokon állították a zeneművek az előadók elé a technikai igényeket. Az énekeseknél, főleg Itáliában hamarabb, az érett barokk kortól a hangszereseknél is, világszerte.A klasszika idején már nemcsak hosszú évek munkájára, hanem jó manuális képességekre is szükség volt már.Egyre inkább elváltak a "Kennereknek"és a "Liebhabereknek"- tehát a mondjuk úgy: hivatásosoknak és a műkedvelőknek szánt darabok. Haydn, Mozart de még inkább Beethoven műveinek adekvát megszólaltatásához már professzionális művészekre volt szükség, de egy-egy kitartó műkedvelő azért - néhány kivételesen nehéz darabtól eltekintve - nagy szorgalommal még meghódíthatta ezeket a hegycsúcsokat.

Cziffra György

Cziffra György

Az 1820-as évek végétől azonban a vezető művészek művei már nem igen voltak megfelelően eljátszhatók amatőrök által. Liszt és Chopin pályakezdése, valamint a Párizsban kibontakozó zongoravirtuóz-kultusz végleg olyan nehézségű darabokat termelt és követelt, ami már csak kivételezettek számára volt megközelíthető.

Sok mindennel összefüggött ez a jelenség: társadalmi igénnyel, az ipari forradalom mintáival, a fogyasztói szokások megváltozásával. Az egyre népesebb és fizető jegyeket váltó publikumnak nagyobb termekre volt szüksége, mint a 18. század főúri kastélyok dísztermei, vagy a tehetős polgárok szalonjai. Ehhez nagyobb hangerejű és sokkal jobb mechanikai lehetőségeket nyújtó hangszerek is kellettek. A zeneipar, a virtuóz hangszertechnika fejlődése és a zongoraépítés kart-karba öltve haladtak, inspirálták és kihívások elé állították egymást.

Cziffra György

Cziffra György

De az igazi lökést egyetlen ember adta a technikai igények robbanás-szerű, néhány év, legfeljebb évtized alatt bekövetkező növekedésének, aki ráadásul nem is zongorista volt: Niccolo Paganini. Oly mértékben volt birtokában a hangszeres tudásnak, mint őelőtte senki. Olyan hangokat nyert ki hangszeréből, amire gondolni sem mertek korábban. Olyan bravúrokra volt képes, ráadásul mindezt oly szuggesztív erővel adta elő, hogy egyenesen földöntúli kapcsolatot tulajdonítottak neki. Aki így tud bánni hangszerével, az csak az ördöggel cimborálhat, mondogatták, s nem is kevesen komolyan gondolták ezt. Liszt Ferenc szinte megittasulva Paganini hatásától maga is elhatározta, eléri mindazt saját hangszerén, amit Paganini a hegedűn tudott. Így született meg a "transzcendens" etűdök sorozata, amely már címében is utal a földöntúli nehézségekre. Bizony, a közönséget 1830 után már csak ilyesmivel lehetett elkápráztatni.

A 19. század azután Liszt és légiónyi pályatársa, követője, tanítványa jóvoltából az egymással konkuráló, egymást kiegészítő zongorázás jegyében zajlott. Liszt hosszú életútjának vége felé már más zongorázási és főleg zenei stílusideál felé fordult, de növendékei még a nagy virtuóz korszak bűvöletét vitték magukkal. Egyik kedvenc késői tanítványa Thomán István adta tovább Magyarországon ezt az örökséget, többek között Bartók Bélának, Dohnányi Ernőnek, Ferenczy Györgynek. Cziffra tanárai Dohnányi és Ferenczy lettek, tehát a liszti hagyományt ha nem is első, de korszakos jelentőségű mesterektől, harmadkézből vehette át, s állhatott a 20. század második felében e tradíció méltó szolgálatába.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.
Vizuál

Évtizedes elfeledettség után először látható Péli Tamás monumentális pannója

A Születés című alkotás szeptember 26-ig látható a BTM Vármúzeum Barokk Csarnokában. A páratlan jelentőségű, de hányattatott sorsú, ez idáig a közönség elől elzárt fára festett táblakép központi motívuma a roma nép képzelt-megálmodott eredetmítosza.
Vizuál

50 éves a legendás Kecskemétfilm

Magyar Népmese sorozatuk immár hivatalosan is hungarikum, a világhálón 170 országból 134 millióan nézték meg. Itt készült a Vízipók-csodapók, melyet 46 ország vásárolt meg, és melyből generációk tanulhatták meg, hogy a barátság és a természet védelme egyaránt fontos.
Zöldhullám

Környezettudatosság klímaszorongás nélkül a Gárdonyi téren

A városlakókkal együtt, a hiánypótLÁSS! című köztéri installáció keretében „építette vissza” a Gárdonyi tér hiányzó fáját Kele Juci képzőművész. A kivágott fa helyén borostyánból készült zöld üzenőfalra bárki elhelyezhette a szebb jövő érdekében elgondolt vállalását.
Vizuál

Fődíjat nyert Szajki Péter filmje New Yorkban

Összesen öt díjat, köztük a fődíjat hozhatta el Szajki Péter Most van most című alkotása a New York Film Awards-on.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.
Klasszikus hír

Barokk forgatag – Zenei időutazásra hív a 37. Régi Zenei Napok

Minden eddiginél több koncerttel és kurzussal várja közönségét és hallgatóit a Régi Zenei Napok Vácon és Gödöllőn július 3. és 10. között. A műsorban különleges zenei csemegék is helyet kaptak, a professzorok között érkezik Malcolm Bilson és Simon Standage.
Klasszikus hír

Kiemelkedő életművek és emberi teljesítmények – Átadták az Cziffra Fesztivál díjait

Idén rekordszámú pályázat érkezett. A díjakra a Cziffra Fesztivál felhívása szerint művészeket, kulturális szakembereket lehetett jelölni; a döntést végül a jelölési időszak lezárultával az öttagú szakmai zsűri hozta meg.
Klasszikus újranyitás

Teherautó platójáról és templomokban is zenél a Fesztiválzenekar

Június 9-én és 11-én ismét mozgó teherautóról zenélnek majd a Budapesti Fesztiválzenekar művészei a fővárosban. Szerda és péntek délutántól estig a belvárosban és Újlipótvárosban várható az élő zenét hozó autó felbukkanása. A mobil utcazenélés mellett ismét országszerte fellépnek templomokban, zsinagógákban.
Klasszikus ajánló

Zene+ sorozat a Várkert Bazárban

Három ünnep, három összművészeti koncert. A Várkert Bazár a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával együttműködésben igazi összművészeti kulturális csemegékkel készül 2021 nyarára. Az ódon történelmi falak között – miközben a felejthetetlen panorámában gyönyörködünk – a kiváló akusztika segítségével felemelő és tartalmas nyáresték várnak az érdeklődőkre.