Klasszikus

Cziffra-élmények III.

2016.02.06. 11:41
Ajánlom
Hamarosan kezdődik a Cziffra-fesztivál. Ehhez kapcsolódva néhány híres magyar zenészt kérdeztünk Cziffra Györgyről, akik fellépnek a zongoraművész emlékére megrendezendő eseményen. Vásáry Tamás nagyon közelről ismerte Cziffrát – órákig tud mesélni róla és játékáról szóló élményeiről. Beszélgetésünknek itt csak kis töredékét van módunk közölni.

Hogyan került kapcsolatba Cziffra Györggyel?

– Az ötvenes években, amikor a szüleimet kitelepítették, közeli barátságba kerültem Ravasz Illéssel, aki a Muzsika Hangverseny Vállalatnál dolgozott (ami a Filharmónia elődje volt). Megpróbált disszidálni, de elkapták, így együtt ült két évet Cziffra Györggyel Sopronkőhidán. Később együtt jártunk koncertekre, s együtt hallottuk Emil Gilelsz első magyarországi szólóestjét. Le voltam nyűgözve a technikájától. Erre Ravasz azt mondta: ismer valakit, akinek még Gilelsznél is nagyobb a technikája – Cziffra Gyurit, s ha akarom hallani, menjünk el a Kedvesbe. Cziffra ott játszott, éjszakai mulatókban kereste a kenyerét.

A vendéglőben hallottam, hogy két fantasztikus zongorista játszik, négykezes átiratokat, s kérdeztem: ki a másik? Kiderült: nincs másik.

Vásáry Tamás

Vásáry Tamás

Cziffra a zongoránál elképesztő hangorgiát produkált. Illést kedvesen üdvözölte, s onnantól rendszeresen jártunk őt hallgatni – azóta se hallottam ilyet. Ahogy rögtönzött – kérte, adjanak fel neki témát, operaáriát, slágert, s ezekre improvizált, megadott hosszúságban. Olyan gyorsasággal játszott, hogy nem tudtam kivenni, hogy mit csinál. Ám nagyszerű zene volt, nemcsak gyors. Hihetetlen szín, elektromosság volt a játékában, hangnemváltások, ötletek szikráztak.

Barátság alakult ki köztünk. Azt akarta volna, hogy tanítsam a kb. 11 éves fiát zongorázni. Ám meg kellett élnem: akadémista voltam. Mindent el kellett vállalnom. A Szegedi Szimfonikusokkal a Liszt Esz-dúr zongoraversenyt két hét alatt meg kellett tanulnom, máskor egy kiöregedett táncos-komikust kellett kísérnem, vagy ami éppen jött. Nem értem rá, hogy kijárjak Szentendrére tanítani. Cziffra egy este eljött hozzám. Megfelelően előkészültem: egy üveg whiskey-m, vodkám, én nem ittam, ám mire hajnalban Gyuri abbahagyta a zongorázást, elfogytak... Annyira be volt csípve, hogy addigra már láttam, hogy mit és hogy játszik, előtte nem... Tanultam is tőle egy-két dolgot, de alapjában az inspiráció volt az érdekes.

- Ön ekkoriban Fischer Annie-val is jó barátságban volt. Mi igaz a Cziffra György és Fischer Annie közti ellentétekből?

- Értékes periódusa volt az életemnek két ilyen kapcsolattal. Két különböző irányzatot képviseltek. Később elindult a rágalom az ellenségeskedésükről. Annie sose tudott volna ártani neki, és Gyuriról se tudok ilyet elképzelni. Annie elismerte, hogy Cziffrának fantasztikus képességei vannak, de ő a Chopin-etűdökben azt érezte, hogy túl gyors volt, a technikára koncentrált – ő meg a költőiséget hozta ki e darabokból. Ebben egyébként én inkább Fischer Annie-hoz álltam közelebb.

Cziffra György

Cziffra György

- A forradalom után hogy alakult a barátságuk?

- 1956 novemberében én is elhagytam Magyarországot, édesapámat bebörtönözték, meg akartam menteni. A brüsszeli versenyen júniusban díjat nyertem, szüleimmel oda emigráltunk. Nem sokra rá kaptam a Deutsche Grammophontól szerződést egy Liszt-lemezre, egy kotta miatt Párizsba utaztam, és Cziffrához is elmentem. Cziffra nem fogadott valami kedvesen, először a telefonban is letagadtatta magát. Aki az én ellenségemnek a barátja, az nem lehet az én barátom, mondta. Ez ostobaság, válaszoltam. A Fischer Annie-féle pletykákat megcáfoltam neki, újra összebarátkoztunk. Kint ha csak lehetett, elmentem koncertjére, beszélgettünk. Láttam a néma zongoráját, melyen gyakorolt utazás közben (mint Liszt). Emlékszem arra, amikor Brüsszelben a Beaux Arts-ban egy koncerten játszotta Liszt Esz-dúr és Grieg a-moll zongoraversenyét.

Fischer Annie utolsó éveiben elmondta, hogy hallotta Cziffra lemezeit, és nagyon megkedvelte, mert amit mai zongoristáknál nem szeret a metrikus, gépies játékot , az Gyurinál nincs, ő mert szabadon játszani.

Utoljára akkor hallottam Cziffrát, amikor 1981-ben a Tavaszi Fesztiválon játszott. Én akkor még nem léptem fel itthon, csak vendég voltam. Két héttel azelőtt vesztette el fiát, aki a nagy gyúlékony bolyhos szőnyegre ráejtette a cigarettáját. A szemük fénye volt. Gyuri úgy adta a koncertjeit, hogy ha a fiát hívták dirigálni, féláron játszott. Ez előtt a hangverseny előtt a közönségnek elmondta, hogy tudja, milyen fontos a fesztivál, és kizárólag emiatt áll ki, a szörnyű tragédia ellenére, de előre elnézést kér, ha indiszponált lesz – ennek ellenére csodálatos koncertet adott.

- Van-e Cziffrának olyan oldala, melyet nem ismerünk?

- Hallottam tőle lassú dogokat, klasszikusokat – az mindig tetszett. Improvizációi, átiratai: fantasztikusak. Chopin-, Liszt-játéka lenyűgöző volt, Schubert f-moll moment musicalját senki olyan szomorkásan, olyan meggyőzően nem játszotta, vagy hallottam tőle gyönyörű Beethoven Pathétique szonátát. Szerintem több klasszikus művet kellett volna neki felvenni, de a lemezgyára úgy gondolt minimális idő alatt maximális pénzt csinálni belőle, ha a virtuóz repertoárra koncentrál. Elsők közt tanulta meg Magyarországon Bartók 2. zongoraversenyét, fantasztikus memóriája is volt...

Játékában nem annyira a gyorsaság, hanem a mögötte lévő elektromosság, a személyiség volt varázslatos. Óriási hatással volt a közönségre és a pályatársakra is. Emellett nagyon rendes ember volt. Szerény volt, noha pontosan tudta, kicsoda. Nem tudom elképzelni, hogy bárkinek ártott volna. A fesztiválján, Senlisban a fiatalokat segítette. Kiváltságosnak érzem magam, hogy személyesen is ismerhettem.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.
Klasszikus ajánló

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát június 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.